Az árcédulákon a korábbi árakat is fel kell tüntetni Horvátországban
Keddtől minden termék és szolgáltatás esetében kötelező feltüntetni a korábbi árakat Horvátországban, a vállalkozók azonban a többletköltségek miatt tiltakoznak.
Keddtől minden termék és szolgáltatás esetében kötelező feltüntetni a korábbi árakat Horvátországban, a vállalkozók azonban a többletköltségek miatt tiltakoznak.
A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2025-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amelyből kiderül, hogy a gazdasági növekedés, az infláció és a hiánycél sem teljesült a tervek szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján októberben 2 százalékos volt az éves infláció, amelyet elsősorban az üzemanyagárak mozgása befolyásolt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2026. októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Szeptemberhez képest az árak 0,4%-kal növekedtek.
Az Európai Unió statisztikai hivatala arról számolt be, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése húzta magával az ipari termelői árakat. Míg az euróövezetben 11,1, addig az unió egészében 10,9 százalékos volt az éves drágulás mértéke az év kilencedik hónapjában.
Az amerikai félidős választásokat követő időszakban az olajárak és az esetleges új vámintézkedések jelentős piaci bizonytalanságot okozhatnak. A szakértők szerint a gazdasági folyamatokra a geopolitikai feszültségek és a technológiai szektor szabályozása is hatással lesz.
Az euróövezet feldolgozóiparának teljesítménynövekedése októberben enyhén lassult a szeptemberi négyéves csúcsról. A beszerzésimenedzser-index értéke 52,7 pontra módosult.
Olaszországban 5,4 százalékra gyorsult az éves infláció októberben, ami 2023 szeptembere óta a legmagasabb mértékű drágulást jelenti.
Az Instituto Nacional de Estadística jelentése alapján októberben 4,9 százalékos éves inflációt mértek Spanyolországban, ami 2023 februárja óta a legmagasabb szintnek felel meg. Miközben az éves mutató stagnált, a havi szintű drágulás 0,6 százalékra gyorsult az országban.
A kormány péntek éjszaka nyújtotta be a parlamentnek a 2027-es évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amely a bérek növelése mellett a nyugdíjminimum és a családi pótlék jelentős emelését is irányozza elő. A tervezet szerint a jövő évben az infláció 3 százalék körül alakulhat.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a 3,75-4,00 százalékos célsávban tartotta az irányadó kamatot. A döntés 10-2 arányban született meg.
A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja élesen bírálta a jövő évi költségvetési tervezetet, amelyet nyugdíjasellenesnek nevezett. A frakció szerint a kormány intézkedései jelentős anyagi veszteséget okoznak az időseknek.
Donald Trump elnök hasonló gazdasági kihívásokkal szembesül, mint elődje, Joe Biden: a kedvező makrogazdasági mutatók ellenére a választók elégedetlenek a megélhetési költségekkel.
Az S&P Global Market Intelligence előzetes adatai alapján októberben 57,6 pontra mérséklődött az amerikai kompozit beszerzésimenedzser-index a szeptemberi 58,4 pontos csúcsot követően. A gazdasági lassulás ellenére a feldolgozóipar 53 havi csúcsot ért el, a vállalatok pedig az erős kereslet miatt folytatták a létszámbővítést.
Az S&P Global és a CIPS friss felmérése szerint a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor erősödése február óta nem látott szintre emelte a brit gazdaság teljesítményét mérő mutatót. A robusztus adatok ugyanakkor a jegybanki kamatemelési várakozásokat is tovább erősítették.
Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon volt a második legalacsonyabb az infláció szeptemberben, ami jelentős javulást mutat a tavalyi adatokhoz képest.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén döntött az irányadó kamat szintjének változatlanul hagyásáról. Varga Mihály jegybankelnök a döntést követően hangsúlyozta, hogy a nemzetközi piaci bizonytalanságok és a magas inflációs kockázatok miatt a jövőben is körültekintő lépésekre van szükség.
A kormány jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedést és 3 százalékos inflációt vár, miközben 2030-ig fokozatosan csökkentené a költségvetési hiányt.
Az Országgyűlés megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös évről szóló beszámolóját, amely az alapmandátumra való visszatérést és a pénzügyi stabilitást emelte ki.
Az Országgyűlés szerdán kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti beszámolójának általános vitáját. Varga Mihály elnök a jegybanki gazdálkodás átláthatóbbá tételét és az infláció mérséklését emelte ki.
A Nemzetközi Valutaalap friss jelentése szerint a magyar gazdaság idei növekedése és az infláció alakulása is igazodik a piaci várakozásokhoz. Az IMF az áprilisi becsléshez képest optimistább növekedési prognózissal számol, ugyanakkor a jövő évi kilátásoknál a magyar szakértői konszenzustól eltérően óvatosabb álláspontot képvisel.
A Nemzetközi Valutaalap közzétette legfrissebb Világgazdasági kilátások című jelentését, amelyben 3,4 százalékra emelte a globális növekedésre vonatkozó jövő évi várakozását. A szervezet ugyanakkor az idei és a jövő évi inflációs előrejelzéseit is felfelé módosította az áprilisi becslésekhez képest.
A Nemzetközi Valutaalap friss World Economic Outlook jelentése szerint a korábban vártnál kedvezőbb növekedési kilátásokkal számolnak Magyarországon.
Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése Magyarország javára válhat, ugyanakkor a csatlakozás sikeressége fontosabb a konkrét időpontnál.
Az Egyesült Államokban az üzemanyagárak drasztikus emelkedése miatt Donald Trump elnök több intézkedést is bejelentett a választások előtt.
A Magyar Nemzeti Bank az inflációs célkövetési keretrendszer felülvizsgálata után döntött az új, 2,5 százalékos célkitűzésről. Varga Mihály elnök szerint az alacsonyabb cél hosszú távon kiszámíthatóbb környezetet és mérsékeltebb inflációt eredményez.
A marylandi Dundalk lakói szerint a megélhetési költségek és a gazdasági bizonytalanság a legfontosabb kérdések a közelgő választásokon.
A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adatai szerint szeptemberben a várt 1,8 százalék helyett mindössze 1,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat. A szakértők szerint a mérsékelt inflációs környezet oka elsősorban az élelmiszerek árának csökkenése és a szolgáltatások díjainak mérséklődése.
A november 3-i félidős választások közeledtével a republikánus politikusoknak el kell dönteniük, mennyire távolodjanak el Donald Trump elnöktől a gazdasági problémák miatt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2026. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Augusztushoz képest az árak 0,2%-kal növekedtek.
A makrogazdasági elemzők szerint csalódást keltő az augusztusi adat, mivel az ágazat tavaly március óta a legkisebb mértékben növekedett. A szakértők ugyanakkor úgy látják, hogy az év hátralévő részében fennmaradhat a fogyasztás bővülése, bár jelentős havi ingadozások várhatók.
Az előző havi 3,2 százalékos érték után szeptemberben 3,6 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves növekedési üteme Ausztriában. A folyamatot alapvetően az üzemanyagok és a fűtőolaj árának meredek, 14,5 százalékos emelkedése határozta meg.
Az euróövezetben 8,2, az Európai Unióban pedig 8,0 százalékkal nőttek az árak éves összevetésben, ami 2023 februárja óta a legmagasabb érték. A drágulás hátterében elsősorban az energiaárak drasztikus, 20 százalékot meghaladó éves szintű emelkedése áll.
A kormány a legkiszolgáltatottabbak támogatásával, így a nyugdíjminimum emelésével és az áfacsökkentésekkel kívánja enyhíteni a múlt terheit.
Magyar Péter miniszterelnök szerint az árrésstop kivezetése elengedhetetlen, mivel az intézkedés negatívan érinti az agráriumot és a kiskereskedelmi egységeket.
Az Európai Unió statisztikai hivatala által közölt friss adatok szerint szeptemberben 3,8 százalékra nőtt az euróövezeti fogyasztói árak emelkedése. A folyamatot elsősorban az energiaárak 18,8 százalékos drágulása hajtotta, ami 2023 januárja óta a legmagasabb növekedést jelenti.
Az S&P Global felmérése alapján az euróövezet nyolc vizsgált országában is 50 pont fölött alakult a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index szeptemberben. A növekedést elsősorban a beruházási javak iránti kereslet élénkülése hajtja, miközben a foglalkoztatottság szintje is emelkedést mutatott.
A Joint Venture Szövetség álláspontja szerint a jelenlegi gazdasági mutatók és az alacsony infláció lehetővé teszik az árrésstop kivezetését. A szervezet szerint az intézkedés hosszú távon káros a piaci versenyre és a hazai beszállítókra is.
Spanyolországban augusztusban 13,2 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak éves összevetésben, ami 2022 decembere óta a legmagasabb érték.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a magyar gazdaság növekedési pályára állt, amelyet a szigorú költségvetési fegyelem támogat.
A monetáris tanács keddi döntése értelmében az alapkamat szintje változatlan marad, ugyanakkor a jegybank a korábbi 3,0 százalékról 2,5 százalékra módosítja középtávú inflációs célkitűzését. A döntést indokolva a gazdasági szereplők kiemelték, hogy a lépés kiszámíthatóbb környezetet és alacsonyabb finanszírozási költségeket vetít előre.
Az élelmiszerelőállítók és forgalmazók több szervezete közösen sürgeti az árrésstop megszüntetését. Érvelésük szerint a piaci alapú működés helyreállítása nélkülözhetetlen, mivel az intézkedés torzítja a versenyt és hátrányosan érinti a hazai termelőket.
A harmadik negyedévben tapasztalt mérsékelt bővülést olyan tényezők fékezik, mint a Rajna alacsony vízállása, a visszafogott lakossági fogyasztás és a magas energiaárak. A német jegybank szakértői ennek ellenére optimisták, és az év utolsó három hónapjára már az ipari teljesítmény és a gazdasági növekedés élénkülését valószínűsítik.
A pénzügyi piacokon fokozódik a feszültség, miközben az AI-szektor túlértékeltsége és a geopolitikai kockázatok együttesen fenyegetik a világgazdasági stabilitást.
Súlyos gazdasági nehézségekkel küzd Irán, ahol a szankciók és az infláció miatt a középosztály ellehetetlenül, miközben a lakosság ironikus videókkal tiltakozik.
Júliusban gyorsult a keresetek növekedési üteme, amely így továbbra is érdemben meghaladja az infláció mértékét. A reálkeresetek emelkedése mellett a mediánkeresetek növekedése is kedvező folyamatokra utal.
Az orosz jegybank a piaci elemzői várakozásokkal összhangban 14,00 százalékon hagyta az irányadó kamatot. A döntést követően a központi bank az inflációs folyamatokról és a gazdasági kilátásokról is tájékoztatást adott.
A horvát kabinet meghosszabbította az energiaár-emelkedés hatásait mérséklő támogatásokat, emellett új szociális és családtámogatási intézkedéseket vezetett be.
Az Erste Bank friss elemzése szerint a magyar gazdaság növekedési pályára állt, amelyet elsősorban a háztartások fogyasztása hajt.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa augusztus 25-i ülésén egyhangúlag döntött az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről. A döntéshozók szerint a gazdasági környezet lehetővé tette a kamatcsökkentési ciklus folytatását.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2026. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 1,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Júliushoz képest az árak 0,2%-kal növekedtek.
Az augusztus végi piaci adatok alapján a zöldségek és gyümölcsök árai vegyesen alakultak az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A jövő héten az államháztartás központi alrendszerének augusztus végi helyzetéről, a fogyasztói árak alakulásáról és az ipari termelésről érkeznek friss adatok.
Az euróövezet magánszektorának teljesítménye augusztusban is az előző havihoz hasonló ütemben bővült. A növekedést az ipari szektor javulása és a szolgáltatások stabilizálódása támogatta.
A japán fogyasztói bizalmi index augusztusban 35,5 pontra emelkedett, ezzel elérve az idei év februárja óta mért legmagasabb szintet.
A közel-keleti konfliktus eszkalációja és az amerikai inflációs adatok körüli bizonytalanság rányomja bélyegét a hétfői tőzsdei kereskedésre.
A monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, a további lépésekről azonban megoszlanak az elemzői vélemények.
A jegybank 25 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot, mivel az inflációs folyamatok a vártnál kedvezőbben alakultak, és az ország kockázati megítélése is stabil maradt.
Donald Trump elnök iráni katonai konfliktusa és a gazdasági válság árnyékot vet a republikánusok novemberi félidős választási esélyeire.
A Világbank legfrissebb jelentése szerint az Izrael és a Hezbollah közötti háborús cselekmények súlyos gazdasági visszaesést okoznak Libanonban. Az ország GDP-je idén 6,4 százalékkal csökkenhet.
Banai Péter Benő MNB-alelnök szerint az euróbevezetéshez szükséges gazdasági feltételek megteremtése a teljes magyar gazdaság számára hasznos folyamat. A jegybank emellett az inflációs célok felülvizsgálatát és a kiberbiztonsági intézkedések eredményeit is értékelte.
A júliusi 1,2 százalékos inflációs adat váratlanul érte a piaci elemzőket, akik szerint az eredmény alapjaiban írja át az idei várakozásokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2026. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 1,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Júniushoz képest az árak 0,1%-kal csökkentek.
Nyolcvanéves a magyar forint, amely a háború utáni hiperinflációt követően született meg. Ismerje meg az első bankjegyek és a nyomdai modellek történetét.
A Federal Reserve döntéshozói a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyták az irányadó dollárkamatot a legutóbbi kétnapos monetáris ülésükön. A döntést kilenc igen és három nem szavazattal fogadták el.
A Trump-adminisztráció újabb, 10-12,5 százalékos vámokat vezet be több mint 80 országra, a kényszermunka elleni fellépésre hivatkozva, miközben a gazdasági hatások körül éles vita zajlik.
A jegybankelnök tájékoztatása szerint a vártnál kedvezőbb inflációs folyamatok és a stabil kockázati megítélés együttesen biztosítják a monetáris tanács számára a további kamatdöntési mozgásteret.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2026. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2026. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz képest átlagosan nem változtak az árak.