Az inflációs folyamatok a júniusban jelzettnél kedvezőbben alakultak, miközben a hazai eszközök alacsonyabb kockázati felára fennmaradt, ezek a tényezők együtt a monetáris politikai mozgástér fennmaradását eredményezték – mondta Varga Mihály jegybankelnök a monetáris tanács keddi ülését követő online sajtótájékoztatóján, közölte az MTI.
A tanács a nyár folyamán – pozitív reálkamat fenntartása mellett – az alapkamat további csökkentésére lát teret, amelyről a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt – tette hozzá.
Közölte, a csökkentésről júliusban is egyhangúlag döntöttek, más javaslatot nem tárgyaltak. Hozzátette: a kamatpálya érdemben javulhat a következő időszakban.
„A jegybank elnöke kifejtette, júniusban az infláció 1,7 százalékra mérséklődött, vagyis a toleranciasáv alsó szélénél maradt júniusban, és alacsonyabb volt az elemzői várakozásoknál.”
Elmondta, az áremelkedési ütem mérséklődése az élelmiszerek lassuló árdinamikájához köthető, 3 százalékkal csökkent ez a főcsoport az MNB adatai szerint a tavalyi azonos hónaphoz képest, jelezve: a KSH-nak és az MNB-nek az élelmiszerekre eltérő számítási módszertana van.
A piaci szolgáltatások éves árindexe változatlanul 4,9 százalékon alakult júniusban – ismertette. A lakossági inflációs várakozások csökkentek év elejéhez képest, a trendszerű csökkenés hátterében az erősödő forint és az alacsonyabb infláció áll – összegezte. Az inflációs várakozások alkulásában a fogyasztói bizalom is tükröződik a jegybankelnök szerint.
A globális befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti geopolitikai fejlemények határozzák meg, a konfliktus lezárása bizonytalanabbá vált, az ellátási láncok helyreállása időigényes lesz. Ezek a fejlemények kiemelt figyelmet igényelnek – húzta alá. A meghatározó jegybankok – az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed – részéről 1-1 kamatemelést áraznak a piacok.
„A hazai devizapiacon maradt az elmúlt hónapokban tapasztalt erősebb forintárfolyam, 360-as szint közelében viszonylagos stabilitás jellemzi. A stabil devizapiac horgonyozza az inflációs várakozásokat, ezáltal hozzájárul az árstabilitási cél eléréséhez” – mondta. Kitért arra, hogy a hazai eszközök alacsonyabb kockázati felára fennmaradt, a tízéves állampapír hozamok a lengyel hosszú hozamoknál alacsonyabban alakulnak, miközben a német állampapírokhoz mért hozamkülönbözet nem változott érdemben. Ehhez a pénzügyi piaci stabilitás mellett hozzájárult, hogy az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) jóváhagyta a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (RRF).
Közölte, hogy a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a közel-keleti konfliktus fejleményei befolyásolják.
Értékelése szerint folytatódott az ipari termelés (+5,1 százalék) és a kiskereskedelmi forgalom (+4,8 százalék) bővülése, a munkanélküliségi ráta uniós összevetésben is alacsony, a reálkeresetek kedvezően alakultak, összességében a makrogazdasági kilátások a júniusi előrejelzéssel összhangban alakultak. A folyó fizetési mérleg idén átmenetileg enyhe deficitet mutat, majd egyensúlyi szint körül alakul.
Megismételte:
„a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett és folyamatosan értékeli az inflációs kilátások, a globális fejlemények, valamint a hazai kockázati felár alakulását. A tanács jelenleg szeptemberig tervez.”
Az élelmiszerárstopra vonatkozó felvetésre elmondta, hogy annak meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről a kormány dönt, valamint arról is, hogy mikor hozza meg ezt a döntést. A kamatpálya alapján jól látható, hogy nem járna érdemi hatással a kivezetése.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
