Az árcédulákon a korábbi árakat is fel kell tüntetni Horvátországban
Keddtől minden termék és szolgáltatás esetében kötelező feltüntetni a korábbi árakat Horvátországban, a vállalkozók azonban a többletköltségek miatt tiltakoznak.
Keddtől minden termék és szolgáltatás esetében kötelező feltüntetni a korábbi árakat Horvátországban, a vállalkozók azonban a többletköltségek miatt tiltakoznak.
Bujdosó Andrea, a Tisza vezérszónoka szerint a 2027-es költségvetés új időszámítást jelent, amely a magyar családok megélhetését helyezi előtérbe.
Toroczkai László, a Mi Hazánk vezérszónoka szerint a 2027-es költségvetési törvényjavaslat nem a fejlődést, hanem a megszorításokat szolgálja.
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában a Fidesz vezérszónoka az adóemelések gazdasági kockázataira és a támogatások csökkenésére hívta fel a figyelmet.
A 2027-es költségvetési tervezet célja az ország pénzügyeinek rendezése, a társadalmi igazságosság erősítése és a hosszú távú gazdasági gyarapodás megalapozása.
Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot, amelyet az igazságosság és a fejlődés költségvetésének nevezett.
A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint az új gazdaságpolitikai rendszerváltás három pillére középtávon a GDP három százalékával növelheti a költségvetés mozgásterét.
A Kereszténydemokrata Néppárt bírálta a jövő évi költségvetési tervezetet, mivel szerintük az a középosztály helyzetét rontja és gazdasági kockázatokat rejt.
Az Országgyűlés háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es központi költségvetést, amelynek vitájára összesen 30 órás időkeretet biztosítanak a képviselők.
Az euróbevezetés mellett elkötelezett kormányzati cél gyökeresen átalakította a magyar gazdaságpolitikával szembeni várakozásokat. Tardos Gergely, az Államadósságkezelő Központ vezérigazgatója szerint a folyamat nemcsak fiskális fegyelmet követel, de érdemben mérsékelheti az ország kamatterheit és a hitelkamatokat is.
Magyar Péter miniszterelnök dublini látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett, a találkozó helyszíneként Kárpátalja merült fel.
Nicusor Dan román államfő hangsúlyozta, hogy az ország pénzügyi helyzetének kezelése során elsődleges fontosságú a költségvetési hiány csökkentésére tett vállalások betartása.
A magyar kormány egyértelművé tette, hogy a hazánkban működő koreai vállalatoknak be kell tartaniuk a szigorított környezetvédelmi előírásokat.
Brüsszelben tárgyalt a kormány az Eurogroup és az ECOFIN ülésein, ahol a védelmi finanszírozás mellett a 10 milliárd eurós uniós forrás lehívása volt a központi téma.
Magyar Péter miniszterelnök Berlinben arról beszélt, hogy a második világháború óta nem tapasztalt bonyolult és veszélyes nemzetközi helyzet alakult ki. A kormányfő szerint Európa jövője a közös fellépésen és a versenyképesség megújításán múlik.
A francia kormány december 1-jétől 1,6 százalékkal emeli a minimálbért, hogy mérsékelje a hetek óta tartó tüntetéseket és a megélhetési gondokat.
Történelmi látogatást tesz Argentínában Leo pápa, aki a társadalmi igazságosság és a demokrácia fontosságát hangsúlyozta Javier Milei elnökkel való találkozóján.
A horvát kabinet három adótörvény módosítását nyújtotta be, amelyek között szerepel a túlzott vállalati nyereség megadóztatása és a nyugdíjak személyi jövedelemadójának eltörlése.
A spanyol kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a tervezetet, amely 2027-től 65 euróval, azaz 5,3 százalékkal emelné a minimálbér havi bruttó összegét. Az intézkedés célja a munkavállalók életszínvonalának javítása és a méltányos díjazáshoz való jog érvényesítése.
Az Európai Kereskedelem Napja alkalmából Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány stabil árszínvonalat és szélesebb piacra jutási lehetőségeket biztosítana a hazai vállalkozásoknak.
A demokraták választási győzelme az Egyesült Államokban új politikai környezetet teremthet, ami kedvezőbb feltételeket kínálhat Kanada számára a kereskedelmi viták rendezésében.
A demokraták elsöprő győzelme a kongresszusi választásokon új kihívások elé állítja a Fehér Házat, miközben a gazdaságpolitika jövője bizonytalanná vált.
A 2026-os amerikai félidős választásokon a demokraták több kulcsfontosságú szenátusi helyet hódítottak el a republikánusoktól, miközben a választói elégedetlenség is felerősödött.
Az Országgyűlés keddi ülésnapján a képviselők titkos szavazással döntenek a legfőbb ügyész személyéről, valamint megvitatják a kata módosítását, az új adójóváírást és a vagyonadót is. A napirenden továbbá a december 24-i munkaszüneti nappá nyilvánítása és az EUFOR ALTHEA misszióban való katonai szerepvállalás növelése is szerepel.
Magyar Péter a 2027-es költségvetés kapcsán a gazdasági újjáépítésről, a közpénzek átláthatóbb elosztásáról és az állami intézményrendszer átalakításáról beszélt.
Az Országgyűlés hétfői ülésén Magyar Péter kormányfő kifejtette, hogy a 2027-es költségvetés célja a pénzügyi stabilitás megteremtése és a nemzeti jövőkép megalapozása. A tervezetet az ország újjáépítését célzó hosszú folyamat első lépéseként értékelte.
A 2027-es költségvetési tervezet értelmében a háromszázalékos általános nyugdíjemelés mellett az alacsony jövedelműek sávos kiegészítést kapnak. A kormány a 13. és 14. havi nyugdíj folyósítása mellett bevezeti a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját is, amellyel 2,2 millió embernek nyújtanak célzott támogatást.
A kormány október 30-án nyújtotta be a 2027. évi költségvetési tervezetet, amelynek parlamenti folyamatát a következő hetekben a Házbizottság által meghatározott szigorú menetrend szerint folytatják le. A Tisza-kormány célja a jogszabállyal a gazdaság helyreállítása és a korábbi közpénzügyi pazarlás megszüntetése.
Az Országgyűlés elé benyújtott 2027-es költségvetési tervezet szerint a kormány jelentősen, a GDP 4,9 százalékára csökkenti az államháztartási hiányt.
A 2027-es költségvetési javaslat értelmében a kormány fokozatosan uniós forrásokkal váltaná ki a hazai költségvetésből finanszírozott programokat.
A Költségvetési Tanács egyhangú döntéssel nem emelt alapvető kifogást a 2027-es központi költségvetési törvényjavaslat tervezete ellen. A testület üdvözölte a tervezés őszi időzítését.
Magyar Péter és Andrej Babis négyszemközti egyeztetésével indul az első cseh-magyar kormányülés Prágában, amelyen a magyar kormány nyolc minisztere is részt vesz.
Történelmi jelentőségű eseményre kerül sor Prágában, ahol a cseh és a magyar kormány első alkalommal tart közös kormányülést a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése érdekében.
A kormány döntése alapján 2027-től 150 ezer forintra emelkedik a banki átutalások illetékmentes értékhatára, ami a lakossági költségek csökkenését eredményezi.
A Pénzügyminisztérium új középtávú gazdaságpolitikai programja 2030-ig 3,1 százalékos növekedést és az államháztartási hiány 2,8 százalékra való mérséklését irányozza elő. A terv a költségvetési hitelesség helyreállítását és a gazdasági szerkezetváltást helyezi a középpontba.
Orbán Anita külügyminiszter washingtoni látogatása során gazdasági egyeztetéseket folytatott és megemlékezett az 1956-os forradalom hőseiről is.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a kormány célja, hogy fejlődő, sikeres európai országként támogassa a Magyarországon tevékenykedő cégeket.
Kármán András bejelentette a 2027–2030-as évekre vonatkozó új gazdaságpolitikai és költségvetési tervet, amely a pénzügyi stabilitást helyezi előtérbe.
Az Európai Bizottság új uniós keretrendszert mutatott be az éghajlati kockázatok előrejelzésének, valamint a felkészülés és a kezelés rendszereinek megerősítésére. A kezdeményezés célja, hogy az alkalmazkodás szerves részévé váljon a jövőbeli szakpolitikáknak.
A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja élesen bírálta a jövő évi költségvetési tervezetet, amelyet nyugdíjasellenesnek nevezett. A frakció szerint a kormány intézkedései jelentős anyagi veszteséget okoznak az időseknek.
Donald Trump elnök hasonló gazdasági kihívásokkal szembesül, mint elődje, Joe Biden: a kedvező makrogazdasági mutatók ellenére a választók elégedetlenek a megélhetési költségekkel.
A 2027-es költségvetés keretében módosulnak a babaváró támogatás szabályai, amelyek közel 25 ezer családot érintenek. Az intézkedéscsomag célja, hogy az önhibájukon kívül gyermekvállalási gondokkal küzdőket mentesítsék a szankciók alól, valamint könnyített visszafizetési lehetőségeket kínáljanak számukra.
Palóc André országgyűlési képviselő szerint a kormány tervezett adóemelései és a lakáshitel-program változásai több társadalmi csoportot is hátrányosan érintenek.
Donald Trump amerikai elnök optimistán nyilatkozott a Kanada elleni vámvitáról, miközben Ottawa az Európai Unió felé keres új gazdasági lehetőségeket.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök gazdasági elképzeléseit, amelyek a szankciók kriptovalutákkal való megkerülésére irányultak, elutasította az izraeli jegybank és az ellenzék is.
Ursula von der Leyen budapesti látogatásán jelentette be, hogy Magyarország ismét hozzáférhet az európai uniós forrásokhoz a végrehajtott reformoknak köszönhetően.
Aleksandar Vucic volt szerb államfő a Szerb Haladó Párt kampányzáróján ismertette választási programját, amelyben gazdasági növekedést és infrastrukturális fejlesztéseket helyezett kilátásba.
Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon volt a második legalacsonyabb az infláció szeptemberben, ami jelentős javulást mutat a tavalyi adatokhoz képest.
A 2027-es költségvetési tervezetben kiemelt cél a rezsicsökkentés fenntartása és az energiabiztonság erősítése. A kormány konzervatív gazdasági növekedéssel számol a jövő évre.
A kormány a 2026-os költségvetési törvény módosításával a hiány csökkentését és a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóbbá tételét tűzte ki célul.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter bejelentette, hogy a kormány a 2027-es büdzsében több tízmilliárd forinttal emeli a kutatás-fejlesztés támogatását. A cél az, hogy a ciklus végére a GDP két százalékára növeljék az innovációra és a tudományra fordított kiadások arányát.
A 2027-es költségvetési tervezet célja a hiány tartós csökkentése és a gazdasági növekedés beindítása, amelyhez a kiadási oldal jelentős konszolidációja szükséges.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén döntött az irányadó kamat szintjének változatlanul hagyásáról. Varga Mihály jegybankelnök a döntést követően hangsúlyozta, hogy a nemzetközi piaci bizonytalanságok és a magas inflációs kockázatok miatt a jövőben is körültekintő lépésekre van szükség.
A 2027-es költségvetésben 1165 milliárd forintot különítettek el a rezsicsökkentés fenntartására, emellett egy nagyszabású otthonkorszerűsítési program is elindul.
A kormány az állami szektor minden szereplőjétől hatékonyságnövelést vár el a 2027-es költségvetési tervek szerint. A minisztériumokban a be nem töltött státuszokat nem töltik fel.
Az államháztartás hiánya a GDP arányában egy év alatt több mint harmadával csökken, az idei 7,5 százalékról jövőre 4,9 százalékra.
A 2027-es költségvetés bemutatásakor Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott, hogy a jövőben a különadók helyett átláthatóbb adóztatási megoldásokat vezetnek be. A változtatások érintik a nagyvállalati szektort és az önkormányzatok közötti forráselosztást is.
A 2027-es költségvetés budapesti bemutatóján a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a különadók megszüntetése csak a gazdasági növekedés beindulását követően kerülhet napirendre. Jelenleg a kabinet elsődleges célja az adócsökkentés és a költségvetési stabilitás megteremtése.
Kármán András pénzügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök bemutatta a 2027-es költségvetési irányvonalakat. A kormány a tisztességes piaci verseny megteremtésével és az állami működés hatékonyságának növelésével alapozná meg a gazdaságpolitikai fordulatot a következő években.
Budapesti sajtótájékoztatóján Magyar Péter miniszterelnök ismertette a 2027-es költségvetés irányvonalait, élesen bírálva az előző kormány gazdaságpolitikáját. A kormányfő célja a közteherviselés igazságosabbá tétele, ezért a nagyvállalatok és pénzintézetek adózási gyakorlatán változtatna a globális minimumadó irányába történő elmozdulással.
Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter ismertette a 2027-es büdzsé irányait. Az új gazdaságpolitikai tervek szerint a közteherviselés igazságosabbá tétele mellett a nyugdíjak vásárlóértékének védelme és a családtámogatások bővítése áll a kormányzati figyelem középpontjában.
Budapesten mutatták be a 2027-es költségvetést, amelyben a kormány nyugdíjasokat érintő új intézkedésekről döntött. Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az idősek 97 százalékát érintő új kártyarendszer mellett a meglévő nyugellátások is biztonságban maradnak.
A 2027-es költségvetés bemutatásakor a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány célja az igazságosság és a fejlődés biztosítása a magyar emberek számára.
Magyar Péter miniszterelnök a Kossuth rádióban fejtette ki, hogy a következő évek költségvetései kulcsfontosságúak az ország gazdasági megújulása szempontjából.
A Fidesz bírálta a jövő évre tervezett költségvetést, amely szerintük adóemeléseket tartalmaz és hátrányosan érinti a többet dolgozókat.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetési terveket, amelyek keretében a kormány jelentősen mérsékelné a hiányt, és növelné az állami bevételeket a nagyvállalatok, a milliárdosok és a környezetszennyezők adóztatásával.
Az Országgyűlés hétfői ülésén Császár Martin frakcióvezető-helyettes értékelte a 2027-es költségvetési tervezetet. A politikus hangsúlyozta: a dokumentum azt igazolja, hogy a kormány a források hatékony elosztásával az emberek érdekét szolgálja, és sikeresen tereli Magyarországot az európai pályára.
Bóka János frakcióvezető szerint a 2027-es költségvetésről szóló parlamenti vitát csak a konkrét tervezet ismeretében lenne érdemes lefolytatni.
A kormányfő 21. századi magyar new dealt ajánlott a hazai vállalkozásoknak, amely a tisztességes profit tiszteletére és a korrupció visszaszorítására épül. A program keretében az uniós forrásoknak köszönhetően 2027-ig jelentős többletforrások válnak elérhetővé a gazdaságfejlesztés számára.
Magyar Péter az Országgyűlésben jelentette be, hogy megszüntetik az árrésstopot. A döntést az intézmény elhibázott voltával indokolta.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetési terveket, amelyeket az ország újjáépítésének és az igazságosság megteremtésének eszközeként határozott meg.
A kormány 2027-től módosítja a kiskereskedelmi adó kulcsait, hogy egyenletesebbé és igazságosabbá tegye a közös teherviselést.
Magyar Péter az Országgyűlésben mutatta be a 2027-es költségvetési irányelveket. A miniszterelnök a napirend előtti felszólalásában közölte, hogy a gazdasági intézkedésekkel 4,9 százalékra mérséklik a büdzsé hiányát a kitűzött pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében.
Magyar Péter az Országgyűlésben jelentette be, hogy a 2026-os költségvetésben megkezdett megtakarításokat 2027-ben további jelentős kiadáscsökkentés követi.
A 680 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők számára 2027. január elsejétől vezet be személyi jövedelemadó-csökkentést a kormány. Az intézkedés összesen két és félmillió dolgozót érint, akiknél így éves szinten összesen 250 milliárd forint plusz jövedelem maradhat.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén jelentette be, hogy a kormány a héten továbbítja a 2027-es költségvetési tervezetét a Költségvetési Tanácsnak. A kormányfő szerint a büdzsé a rendszerváltás óta az első olyan tervezet, amely átfogó rendszerszintű átalakításokat hajt végre egy igazságosabb és élhetőbb országért.
Magyar Péter a parlamentben jelentette be, hogy a kormány kilenc százalékra csökkenti a minimálbér jövedelemadóját. A változásról a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában tájékoztatta a képviselőket.
A 2027-es költségvetés legfontosabb célkitűzése az újjáépítés, amelynek keretében a kormány az oligarchák és multicégek helyett a családok, az egészségügy és az oktatás számára csoportosít át forrásokat. A javaslat részleteit a miniszterelnök hétfőn délután ismerteti a parlamentben.
Donald Trump amerikai elnök elnöki rendeletet írt alá, amellyel hatályon kívül helyezte az orosz energiaipari bevételeket célzó korábbi szankciókat.
Az Európai Tanács tagjai Brüsszelben tanácskozva sürgős intézkedéseket kértek az energiaárak kezelésére és az európai versenyképesség megerősítésére.
A nemzetközi elemzőházak várakozásai szerint a magyar államháztartási hiány rövid távú emelkedése ellenére 2032-re megvalósulhat az euróövezeti csatlakozás.
Az európai uniós tagállamok vezetői az EU versenyképességéről és az energiaárak kezeléséről egyeztettek a brüsszeli csúcstalálkozón. A megbeszéléseken a tisztességes piaci feltételek megteremtése és a rövid távú energiapiaci intézkedések kerültek előtérbe.
A Joint Venture Szövetség és más meghatározó hazai érdekképviseletek közös álláspontja szerint a vagyonadó adminisztratív terhei és a végrehajtás bonyolultsága komoly gazdasági kockázatokat rejt. A szervezetek javaslatcsomaggal fordulnak a kormányhoz, amelyben többek között a beruházások adóból való levonhatóságát szorgalmazzák.
A Költségvetési Tanács egyhangú döntéssel megállapította, hogy a 2026-os költségvetési módosítás nem sérti az Alaptörvényben rögzített államadósság-szabályt.
Az Országgyűlés megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös évről szóló beszámolóját, amely az alapmandátumra való visszatérést és a pénzügyi stabilitást emelte ki.
Az Országgyűlés lezárta a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös beszámolójának vitáját, majd megkezdte a Magyar Rádió és Televízió Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásához kapcsolódó javaslatok tárgyalását.
A törvényhozás szerdán tárgyalta a Magyar Nemzeti Bank elmúlt évi gazdálkodását és monetáris politikáját. A vitában a kormánypárti és bizottsági képviselők a jegybanknál elindult strukturális változásokat, valamint a jövőbeni takarékosabb közpénz-felhasználás szükségességét hangsúlyozták.
Az Országgyűlés szerdán kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti beszámolójának általános vitáját. Varga Mihály elnök a jegybanki gazdálkodás átláthatóbbá tételét és az infláció mérséklését emelte ki.
A Fidesz és a KDNP frakciószövetsége kétnapos kihelyezett ülést tart Lakiteleken, amelynek során a hazai politikai és gazdasági folyamatokat tekintik át.
Az Egyesült Királyság kormánya elutasítja az európai nyomást, és nem tervezi vámok kivetését a kínai járművekre, prioritásként kezelve a hazai ipar érdekeit.
Az Országgyűlés megkezdte a jövedéki adóról szóló törvénymódosítás tárgyalását, amely literenként 25 forintos támogatással mérsékelné a fuvarozók gázolajár-emelkedésből adódó terheit. Az ellenzéki frakciók élesen bírálták az előterjesztést, miközben a kormánypártok a korábban megszüntetett védett üzemanyagárak visszaállítását követelték.
A Fidesz elnöke a Hír TV Bayer Show című műsorában arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikában tapasztalható adóemelések károsak. Orbán Viktor kifejtette, hogy a növekedés serkentéséhez kiszámítható környezetre és a beruházásokat ösztönző intézkedésekre lenne szükség.
A választások óta eltelt fél évet értékelve Orbán Viktor a Hír TV-ben kijelentette: a jelenlegi kabinet intézkedései adóemelésekhez vezetnek, ami szerinte veszélyezteti a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.
A parlamenti képviselők keddi ülésükön megválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal három elnökhelyettesét, valamint döntenek az idei költségvetés módosításáról, az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és a december 24-i munkaszüneti nap kérdéséről is.
A parlament a 2026-os költségvetési törvény módosítását, valamint a gyermekek védelmét célzó törvénycsomagot tárgyalta meg a legutóbbi ülésnapján.
Országjárása második állomásaként Miskolcra látogatott Kapitány István, aki a választók és a TISZA Szigetek tagjai előtt beszélt a kormányzati munka fontosságáról.
A Best for Britain szervezet szerint megalapozatlanok azok a vélemények, amelyek évtizedes csatlakozási folyamatot jósolnak. A szakértők kiemelték: Nagy-Britannia az uniós szabályozási környezethez való folyamatos illeszkedése miatt nem nulláról kezdené a tárgyalásokat.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetési terveket, amelyek középpontjában az igazságosság és a fejlődés áll.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy a 2026-os közgazdasági Nobel-díjat Robert E. Hall és Michael Woodford kapja a makrogazdasági stabilizáció mikrogazdasági alapjainak kidolgozásáért.
A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a felelős költségvetési politika és a túlárazások elleni fellépés lehetővé teszi a hiánycél szinten tartását.