Akár öt év alatt visszaléphetne az Európai Unióba az Egyesült Királyság a Best for Britain tanulmánya szerint

Egy gazdasági és politikai elemzőkből álló szervezet szerint Nagy-Britannia egyetlen parlamenti ciklus alatt képes lenne visszalépni az Európai Unióba.

Nagy-Britannia akár egyetlen parlamenti ciklus ötéves időtartama alatt vissza tudna lépni az Európai Unióba – áll a Best for Britain nevű, gazdasági elemzők és politikatudományi kutatók alkotta brit EU-párti civil szervezet hétfőn Londonban bemutatott átfogó tanulmányában.

A 28 oldalas elemzés szerint semmi nem támasztja alá azokat az általánosan elterjedt, ám „messze eltúlzott” véleményeket, amelyek legalább egy évtizdenyi felvételi folyamatot valószínűsítenek arra az esetre, ha Nagy-Britannia döntésre jut az újbóli EU-csatlakozásról.

A szervezet szakértői kiemelik, hogy Finnország a tagjelölti státus kérelmezése után nem egészen három évvel hivatalosan csatlakozhatott az unióhoz.

Nagy-Britanniának ráadásul nem kellene „teljesen nulláról” kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat, mivel – jóllehet csaknem hét éve kilépett az EU-ból – továbbra is szorosan illeszkedik az Európai Unió intézményrendszeréhez és szabályozói környezetéhez – áll az elemzésben.

„A Best for Britain szakértői szerint az is valószínűtlen, hogy az EU előírná Nagy-Britannia számára az euróövezeti csatlakozást.”

A valutauniós tagság előtt legalább két évet el kell tölteni az ERM II. átváltási mechanizmusban, a belépés ebbe az árfolyamrendszerbe azonban önkéntes, és jelenleg hat olyan EU-tagország van, amely nem honosította meg a közös valutát – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.

Nagy-Britannia EU-tagsága idején sem volt az euróövezet tagja, és nem is akart soha belépni a valutaunióba.

A Best for Britain tanulmánya szerint a kötelező brit schengeni tagság ellen is erőteljes érvek szólnak, mindenekelőtt az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság között kölcsönösen akadálymentes utazást biztosító, évtizedek óta fennálló kétoldalú megállapodás (Common Travel Area, CTA), és ezzel összefüggésben az a brit és uniós elkötelezettség, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság között ne jöjjön létre ismét ellenőrzött fizikai határ.

Ezt a korábban katonai szigorral őrzött határt az észak-írországi felekezeti villongásoknak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodás egyik sarkalatos vívmányaként számolták fel.

Írország – elsősorban éppen a CTA-megállapodás fennmaradása érdekében – szintén nem csatlakozott a schengeni térséghez.

Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozásának kérdése az utóbbi hetekben egyre hangsúlyosabban merül fel.

„Andy Burnham munkáspárti brit miniszterelnök a minap kijelentette, hogy a teljes jogú brit EU-tagság is „a lehetőségek között szerepel”, mivel a brit kilépés az EU-ból (Brexit) több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott.”

Burnham nem zárta azt sem, hogy belátható időn belül ismét népszavazást tartanak a kérdésről.

A brit EU-tagságról tíz éve tartott referendumon a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe, és Nagy-Britannia 2020-ban távozott az unióból.

A tanulmány kitér arra is, hogy a csatlakozás során az euróövezeti tagság és a schengeni övezethez való csatlakozás sem lenne kötelező érvényű.