Vita az MNB gazdálkodásáról: takarékosabb működést várnak el a jegybanktól

Az Országgyűlés szerdán kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti beszámolójának és a hozzá kapcsolódó határozati javaslatnak az általános vitáját. A napirendi pont keretében a jegybank elmúlt évi gazdálkodását és monetáris politikáját értékelték a képviselők és a kormány képviselői.

Gazdasági bizottság: kedvezőek a változások, de további lépésekre lesz szükség

Csőszi Attila (Tisza), az Országgyűlés Gazdaság és Energetikai Bizottságának elnöke az üzleti jelentés és a beszámoló elfogadását javasolta. Kiemelte, hogy a jegybankelnök-váltást követően kedvező változások vették kezdetüket, de a működési költségek további mérséklésének a jövőben is hangsúlyos feladatként kell megjelennie az intézményben.

A bizottsági elnök felidézte, hogy az új vezetés alatt az MNB monetáris politikája elkezdett visszatérni a hagyományos jegybanki profilhoz. Véget vetettek a burkolt támogatások politikájának, kivezették a nem konvencionális működést, ez pedig radikálisan növelte az átláthatóságot. A jegybank az alapfeladatára koncentrál, azaz az árstabilitás megteremtésére és fenntartására, emellett azért dolgozik, hogy a forintárfolyam stabilizálásával és a tartalékok növelésével ütőképesebbé tegye a hazai monetáris politikát.

Csőszi Attila elmondta: a hazai bankrendszer sokkellenálló képessége a kihívásokkal teli környezetben is stabil maradt, a lakossági és a vállalati hitelállomány is jelentős mértékben bővült, a nem teljesítő hitelek aránya pedig csökkent. A bizottsági elnök jelezte: tavaly a jegybank új ajánlást adott ki a mesterséges intelligencia biztonságos használata érdekében és központi visszaélésszűrő rendszert indított, a csalások elleni küzdelem részeként pedig kidolgozta az „öt csapás” intézkedéscsomagot.

Kritikák a bérgazdálkodásról és a működési költségekről

A jegybank gazdálkodásáról szólva Csőszi Attila megemlítette, hogy a Szabadság téri MNB-székház felújítás utáni használatba vétele jelentős költségnövekedést hozott, amit csak a kommunikációs és külső tanácsadói szerződések visszafogásával lehetett tompítani. Ugyanakkor a 15 százalékos állománycsökkenés dacára 11,8 százalékkal emelkedett a bérköltség, ami azt mutatja, hogy a leépítések főleg hierarchia alsóbb, míg a béremelések a felsőbb szintjeit érintették.

Közölte: a jegybanknál egy alkalmazottra vetített bérköltség 60 százalékkal haladta meg a hasonló profilú egykori Nemzetgazdasági Minisztériumét, míg a működési költség mintegy háromszorosa volt a tárcáénak. Csőszi Attila azt hangsúlyozta: a forint árfolyamának tavaly március óta kimutatható erősödését a jegybanki tartalékok minden korábbi szint fölé emelése is támogatta. Hozzátette: a trend idei folytatódásában elsősorban a kormányváltásnak és az azt követően az euró bevezetéséről, az uniós források hazahozataláról és az MNB függetlenségének tiszteletben tartásáról tett kijelentéseknek köszönhető.

Kormányzati álláspont: fegyelmezettebb közpénz-felhasználás

A beszámoló elfogadását javasolta Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, hozzátéve, a jegybanknál a korábbiaknál takarékosabb és fegyelmezettebb közpénz-felhasználásra van szükség. Azt mondta, egyértelmű fordulatról tanúskodik, hogy megindult a strukturális tisztulás és a felelős gazdálkodás, a jegybank szakított a korábbi évek burkolt támogatásaival és átláthatatlan működésével, ugyanakkor ezen lépések gyorsabb megtételét nevezte szükségesnek.

Az államtitkár kiemelte: monetáris kérdésekbe nincsen a kormányzatnak beleszólása, de az MNB a magyar állam tulajdona, amely közpénzből gazdálkodik, így a tágabb államháztartás része. Mivel a kormány költségvetési politikájának fókuszában az állam takarékosabb működése áll, ugyanezt várják el a jegybanktól is. Boda Nikoletta megemlítette: az MNB működési költsége elmaradt ugyan a tavalyi tervtől, de meghaladta az előző évit, a leépítés dacára emelkedtek a bérköltségek.

A parlamenti vita során elhangzottak alapján a jegybank működésében megkezdődött strukturális változások és a takarékossági szempontok érvényesítése a jövőbeni beszámolók központi témája maradhat.