A 2027-es költségvetési tervezet 89 milliárd forintot irányoz elő a turisztikai ágazat számára. A kormány célja egy igazságosabb, eredményalapú támogatási rendszer bevezetése.
A 2027-es költségvetési tervezet célja az ország pénzügyeinek rendezése, a társadalmi igazságosság erősítése és a hosszú távú gazdasági gyarapodás megalapozása.
Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot, amelyet az igazságosság és a fejlődés költségvetésének nevezett.
Benyújtották az Országgyűlésnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2027-es költségvetési javaslatát. A hatóság saját bevételeiből fedezi működését, miközben a korábbinál harminc fővel kisebb létszámkeretet és 10 milliárd forintos tartalékot irányoztak elő a dokumentumban.
A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint az új gazdaságpolitikai rendszerváltás három pillére középtávon a GDP három százalékával növelheti a költségvetés mozgásterét.
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitáját Magyar Péter miniszterelnök nyitotta meg, aki a büdzsé prioritásai mellett kitért az előző kormányzati ciklushoz köthető, több ezer milliárd forintot érintő közpénzügyi vizsgálatok jelenlegi állására is.
A Kereszténydemokrata Néppárt bírálta a jövő évi költségvetési tervezetet, mivel szerintük az a középosztály helyzetét rontja és gazdasági kockázatokat rejt.
Magyar Péter az Országgyűlésben a Seszták-ügy kapcsán bírálta a közpénzek kezelését, kiemelve, hogy a megtalált 6,5 milliárd forintból sokak gondjait enyhíthették volna.
Az Országgyűlés háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es központi költségvetést, amelynek vitájára összesen 30 órás időkeretet biztosítanak a képviselők.
Sűrű politikai hét elé néz az Országgyűlés, amely hétfő reggel rendkívüli üléssel kezdődik. A napirenden az igazságosság és a fejlődés költségvetésének vitája szerepel, miközben a Tisza Párt képviselőcsoportja csütörtökön és pénteken tart kihelyezett ülést.
Áder János volt köztársasági elnök nyílt levélben fordult Forsthoffer Ágnes házelnökhöz, kérve a tehetséges, hátrányos helyzetű fiatalokat segítő ösztöndíjprogramja folytatását.
Az euróbevezetés mellett elkötelezett kormányzati cél gyökeresen átalakította a magyar gazdaságpolitikával szembeni várakozásokat. Tardos Gergely, az Államadósságkezelő Központ vezérigazgatója szerint a folyamat nemcsak fiskális fegyelmet követel, de érdemben mérsékelheti az ország kamatterheit és a hitelkamatokat is.
A visegrádi négyek parlamenti elnökeinek pozsonyi tanácskozásán Forsthoffer Ágnes kijelentette, hogy a tagállamoknak kell rendelkezniük az uniós források beruházási célú elosztásáról. A megbeszélésen a 2028-2034 közötti uniós költségvetés prioritásairól és a nemzeti érdekek parlamenti képviseletéről egyeztettek.
A jövő héten hétfőtől szerdáig tartó rendkívüli ülésen tárgyalja a parlament a 2027-es költségvetési javaslatot. A vitára összesen harminc óra áll rendelkezésre.
Ruff Bálint miniszter indítványára jövő hétfőtől szerdáig ülésezik az Országgyűlés. A képviselők a 2027-es költségvetési törvényjavaslat mellett egy atomenergia-ügyi megállapodásról és egy balkáni katonai békefenntartó misszióban való részvételről is döntenek.
A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2025-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amelyből kiderül, hogy a gazdasági növekedés, az infláció és a hiánycél sem teljesült a tervek szerint.
Magyar Péter miniszterelnök szerint a Visegrádi Négyek országai szoros koordinációval lépnek fel az Európai Unió hétéves költségvetésének tárgyalásain. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az együttműködés jelentős alkupozíciót biztosít számukra Brüsszelben.
Robert Fico szlovák miniszterelnök elutasította Friedrich Merz német kancellár levelét, amelyben a politikus az uniós költségvetés vétóját helyezte kilátásba Ukrajna támogatásának hiányában.
Dr. Novák-Soós Zsuzsanna vette át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság vezetését, célja a szervezet működésének átláthatóbbá tétele és a költséghatékonyság.
A 2027-es központi költségvetési javaslat bizonyos elemei enyhíthetik Kecskemét pénzügyi terheit, a városvezetés azonban továbbra is szoros gazdálkodásra készül.
Fülöp belga király elutasította Bart De Wever miniszterelnök lemondási kérelmét, és a 2027-es szövetségi költségvetésről szóló tárgyalások folytatására kötelezte a kormányfőt.
Latorcai Csaba szerint az ügynökakták önmagukban nem bizonyítanak semmit, a múlt feldolgozása mellett pedig a jövőbeli kérdésekre kellene koncentrálni.
A 2027-es költségvetési javaslat alapján jelentősen emelkednek a szabadidősportra, a versenysportra és a létesítményfejlesztésre szánt állami források, miközben az edzői programok támogatása is megmarad.
Az Országgyűlés keddi ülésén a képviselők a kormány lakástámogatási programjának változásairól, valamint a tudományos kutatások hazai támogatásáról vitáztak.
Az Országgyűlés keddi ülésén a KDNP javaslatot tett a kárpátaljai magyar iskolák támogatásának bővítésére, míg a Mi Hazánk képviselője a kormányzás teljesítményét bírálta, amelyre Magyar Péter miniszterelnök is válaszolt.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a 2027-es költségvetési tervezetben tervezett béremelés mértéke nem éri el a választási kampányban tett ígéreteket.
A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése. Magyar Péter kiemelte: a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb vállalását teljesítik, és egyben egy 36 éves adósságot törlesztenek az ügynökakták november 4-i nyilvánosságra hozatalával. A kormányfő felszólalására reagálva a Mi Hazánk frakcióvezetője Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök október 23-i meghívását bírálta, a KDNP frakcióvezetője pedig azt mondta, Gyurcsány Ferenccel sem ünnepeltek együtt, Magyar Péterrel és Baka Andrással sem fognak.
Magyar Péter a 2027-es költségvetés kapcsán a gazdasági újjáépítésről, a közpénzek átláthatóbb elosztásáról és az állami intézményrendszer átalakításáról beszélt.
Magyar Péter a parlamentben közölte, hogy megszüntetik a korábbi államfők több tízmilliós, szabadon felhasználható alapítványi keretét. Emellett módosítják az elnöki juttatások rendszerét, így a mandátumukat ki nem töltők a jövőben nem részesülhetnek élethosszig tartó juttatásokban.
Az Országgyűlés hétfői ülésén Magyar Péter kormányfő kifejtette, hogy a 2027-es költségvetés célja a pénzügyi stabilitás megteremtése és a nemzeti jövőkép megalapozása. A tervezetet az ország újjáépítését célzó hosszú folyamat első lépéseként értékelte.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a jövő évi költségvetésben biztosított többletforrás fontos előrelépést jelent az intézmény számára. A plusz összeget a Lendület Program pályázati sorára fordítják.
Bart De Wever belga miniszterelnök benyújtotta lemondását Fülöp királynak, miután a kormány nem jutott dűlőre a szövetségi költségvetés kérdésében. A kabinet képtelen volt megállapodni a többmilliárdos hiány rendezésének módjáról.
A 2027-es költségvetési tervezet értelmében a háromszázalékos általános nyugdíjemelés mellett az alacsony jövedelműek sávos kiegészítést kapnak. A kormány a 13. és 14. havi nyugdíj folyósítása mellett bevezeti a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját is, amellyel 2,2 millió embernek nyújtanak célzott támogatást.
A kormány jövőre több mint 4000 milliárd forintnyi forrást mozgósít a magyar gazdaság számára, amely költségvetési, uniós és magántőke-forrásokból áll össze.
A 2027. évi költségvetés tervezete értelmében januártól minden nyugdíj 3 százalékkal emelkedik az inflációs várakozásoknak megfelelően. Az alacsonyabb juttatással rendelkezők számára a kormány emellett sávos kiegészítést biztosít, amely mintegy 455 ezer nyugdíjas számára jelent további anyagi támogatást.
A 2027-es központi költségvetési javaslat szerint az MTA és a HUN-REN is több milliárd forinttal nagyobb költségvetési támogatásban részesül a következő évben. A büdzsé emellett növeli az MTA Lendület Programjának keretösszegét is.
Az Országgyűlés elé került 2027-es költségvetési tervezet alapján az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 3224 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre.
A 2027-es költségvetési tervezet szerint a látvány- és csapatsportok 112,5 milliárd forintos támogatása a legnagyobb kiadási tétel, miközben a versenysportok forrásai nőnek, az utánpótlás-nevelésé pedig csökken.
A parlamentnek benyújtott 2027-es költségvetési tervezet 1928 milliárd forintos összértéket határoz meg a honvédelem számára. Az öt százalékos emelésből jelentős összeget fordítanak a személyi állomány juttatásaira, miközben a NATO-hozzájárulások összege is növekszik a jövő évi tervekben.
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevétele 73 milliárd forintra mérséklődik, míg a kiadások 52,5 milliárd forintra nőnek. Az elkülönített állami alap a nukleáris létesítmények leszerelését és a radioaktív hulladékok kezelését finanszírozza.
A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot, amely meghatározza a parlamenti pártok és alapítványaik jövő évi működési támogatásának mértékét.
Az Országgyűlés honlapjára felkerült tervezet alapján a Belügyminisztérium jövő évi költségvetése 1578,1 milliárd forint lesz, emellett 38,3 milliárd forintos bevétellel számolnak.
A péntek éjjel benyújtott költségvetési tervezet szerint a korábbi 141,2 milliárdról 80 milliárd forintra csökken a közszolgálati médiumok állami támogatása a következő évben. A javaslat már az új szervezeti struktúrában, a beolvadások utáni Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. működtetésével számol.
A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot, amely az egészségügyi ágazat számára 510 milliárd forintos többletforrást irányoz elő.
A kormány október 30-án nyújtotta be a 2027. évi költségvetési tervezetet, amelynek parlamenti folyamatát a következő hetekben a Házbizottság által meghatározott szigorú menetrend szerint folytatják le. A Tisza-kormány célja a jogszabállyal a gazdaság helyreállítása és a korábbi közpénzügyi pazarlás megszüntetése.
A benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat alapján a pedagógusok bérrendezése 5,5 százalékos emeléssel folytatódik, míg a nevelő-oktató munkát segítő 76 ezer alkalmazott 15 százalékos fizetésemelést kap. A kormány az intézkedésekre összesen több mint 180 milliárd forintot irányzott elő a köznevelési ágazatban.
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat alapján a kormány közel 1160 milliárd forintot fordít a Lakossági Rezsivédelmi Alapra, miközben meghatározza az önkormányzatok támogatási kereteit is.
A jövő évtől kezdődően megszűnik az önkormányzatok területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettsége. A döntés több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményez a helyhatóságoknál.
A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot, amely az egészségügyi ágazat kiadásainak 510 milliárd forintos növelését irányozza elő.
A Költségvetési Tanács egyhangú döntéssel nem emelt alapvető kifogást a 2027-es központi költségvetési törvényjavaslat tervezete ellen. A testület üdvözölte a tervezés őszi időzítését.
A kormány döntése alapján 2027-től 150 ezer forintra emelkedik a banki átutalások illetékmentes értékhatára, ami a lakossági költségek csökkenését eredményezi.
A 2027-es költségvetési tervezetben jelentősen megemelik az üres orvosi praxisok betöltését támogató keretösszeget. A cél az orvoshiány csökkentése és a betegellátás biztonságának növelése.
A Pénzügyminisztérium új középtávú gazdaságpolitikai programja 2030-ig 3,1 százalékos növekedést és az államháztartási hiány 2,8 százalékra való mérséklését irányozza elő. A terv a költségvetési hitelesség helyreállítását és a gazdasági szerkezetváltást helyezi a középpontba.
A Miniszterelnökség egy új, interaktív felületen tette kereshetővé a társasági adóból származó sporttámogatások elmúlt tizenegy évének adatait. A kormány döntése értelmében a jelenlegi támogatási forma 2027-től megszűnik.
Kármán András bejelentette a 2027–2030-as évekre vonatkozó új gazdaságpolitikai és költségvetési tervet, amely a pénzügyi stabilitást helyezi előtérbe.
A kormányhatározat értelmében a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeum felújítása két ütemben valósul meg, beleértve a főépület műemléki restaurálását és a múzeumi szárnyak bővítését. A beruházás előkészítésére már kijelölték a szükséges költségvetési forrásokat.
A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja élesen bírálta a jövő évi költségvetési tervezetet, amelyet nyugdíjasellenesnek nevezett. A frakció szerint a kormány intézkedései jelentős anyagi veszteséget okoznak az időseknek.
Jelentős költségcsökkentéssel, állami összefogással folytatódik a Gondosóra szolgáltatás 2027-től, miközben a felhasználók számára minden változatlan marad.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy 2027-ben jelentős összeget különítenek el kollégiumi férőhelyek és bérlakások építésére, valamint egy nagyszabású energetikai programot is indítanak.
A 2027-es költségvetés keretében módosulnak a babaváró támogatás szabályai, amelyek közel 25 ezer családot érintenek. Az intézkedéscsomag célja, hogy az önhibájukon kívül gyermekvállalási gondokkal küzdőket mentesítsék a szankciók alól, valamint könnyített visszafizetési lehetőségeket kínáljanak számukra.
Az új, Wekerle Plusz névre keresztelt vásárlási és építési hitelprogram október 28-án indul. Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy a konstrukció célzottan az új lakások megszerzését segíti, ezért szigorú szabályokat vezetnek be a befektetési célú ingatlanvásárlások elkerülése érdekében.
Kármán András pénzügyminiszter bejelentette a Wekerle Plusz Lakástakarék indulását, amely az ingatlanárakhoz igazodó megtakarítási lehetőséget kínál. A program az első öt évben 10, majd a hatodik évtől 20 százalékos állami támogatást nyújt a résztvevőknek az önerő összegyűjtéséhez.
Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés ismertetésekor jelentette be az új lakáspolitikai kezdeményezést. A program célja a lakhatási lehetőségek bővítése és a támogatási rendszer igazságosabbá tétele, amelybe a lakástakarék-rendszer állami támogatásának visszaállítása is beletartozik.
Baranyi Krisztina, Pikó András és további hat kerületi vezető közös közleményben tiltakozott a fővárosi források átcsoportosítása ellen. A városvezetők szerint a javasolt intézkedések ellehetetleníthetik az óvodák és rendelők színvonalas fenntartását, miközben Budapest pénzügyi helyzete a legkritikusabb időszakát éli.
A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége közgyűlése hatpontos állásfoglalást fogadott el, amelyben a fővárosi és kerületi önkormányzatok forrásainak növelését és az autonómia védelmét sürgetik.
A jövő évi költségvetésben csaknem 250 milliárd forintot különítenek el a Széchenyi Kártya Program és az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciók finanszírozására. A cél a vállalkozások fejlesztéseinek támogatása.
Palóc André országgyűlési képviselő szerint a kormány tervezett adóemelései és a lakáshitel-program változásai több társadalmi csoportot is hátrányosan érintenek.
A kormány folytatja a Mohácsi Duna-híd építését, ugyanakkor a beruházás felülvizsgálatával jelentős közpénzt takarítanak meg a kapcsolódó útfejlesztéseken.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai kedden folytatják az egyeztetéseket a jövő évi béremelésről. A tárgyalásokon a költségvetési szempontok és a hároméves bérmegállapodás részletei kerülnek terítékre.
A Fitch Ratings elemzése szerint a 2027-es magyar költségvetési tervezet és a középtávú hiánycélok összhangban állnak a 2030-as eurócsatlakozási célkitűzésekkel.
A minisztérium felülvizsgálta korábbi kiadásait, aminek eredményeként a közdiplomáciai programok költségei 30 százalékkal csökkentek úgy, hogy egyetlen projektet sem szüntettek meg. A belföldi és külföldi működési kiadások ésszerűsítésével a tárca jelentős forrásokat takarított meg.
A Pénzügyminisztérium részletes jelentése szerint szeptemberben jelentősen mérséklődött az államháztartás központi alrendszerének hiánya az előző év azonos időszakához képest.
A 100 milliárd forintos többletforrásból a katonák illetményeinek korrekciója mellett a honvédségi infrastruktúra modernizációja, valamint a kiképzési programok támogatása valósulhat meg. A kormányzati tervek szerint a fizetések rendezése 2028-ban és 2029-ben is folytatódik.
A 2027-es költségvetési tervezetben kiemelt cél a rezsicsökkentés fenntartása és az energiabiztonság erősítése. A kormány konzervatív gazdasági növekedéssel számol a jövő évre.
Az Egészségügyi Minisztérium 510 milliárd forintos többletforrást különít el 2027-re, amelyet többek között béremelésre és a betegellátás korszerűsítésére fordítanak.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter bejelentette, hogy a kormány a 2027-es büdzsében több tízmilliárd forinttal emeli a kutatás-fejlesztés támogatását. A cél az, hogy a ciklus végére a GDP két százalékára növeljék az innovációra és a tudományra fordított kiadások arányát.
A 2027-es költségvetési tervezetben jelentősen emelkedik az útfelújításokra és a vasúti rekonstrukciókra szánt támogatás összege. A kormány emellett lakhatási programok finanszírozását is tervezi.
A 2027-es költségvetési tervezet célja a hiány tartós csökkentése és a gazdasági növekedés beindítása, amelyhez a kiadási oldal jelentős konszolidációja szükséges.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén döntött az irányadó kamat szintjének változatlanul hagyásáról. Varga Mihály jegybankelnök a döntést követően hangsúlyozta, hogy a nemzetközi piaci bizonytalanságok és a magas inflációs kockázatok miatt a jövőben is körültekintő lépésekre van szükség.
A 2027-es költségvetési tervezet szerint 176 milliárd forinttal több forrás jut az önkormányzatoknak, miközben a szolidaritási hozzájárulás mértéke is csökken.
A 2027-es költségvetési tervek szerint a minimálbér személyi jövedelemadójának 9 százalékra mérséklése jelentős kiadást jelent az államháztartásnak. A forrást a milliárdosok vagyonadójából kívánják előteremteni.
A 2027-es költségvetési tervek szerint a hazai források mellett évi 100-120 milliárd forintnyi uniós támogatás is segíti a magyar állami digitalizációs programokat. Ezzel párhuzamosan a kormány az informatikai keretmegállapodások újrakötésével és a kiadások 10-15 százalékos csökkentésével 65 milliárd forint megtakarítást irányzott elő.
A 2027-es költségvetési tervezet értelmében jelentős mértékben, 50 százalékkal emelkedik az otthonápolási díj összege, emellett a szociális szektorban is béremelésre készülnek.
A kormány bejelentése szerint 2027-től új vagyonadót vetnek ki a legalább 1 milliárd forintos nettó vagyonnal rendelkezőkre, amiből évi 200 milliárd forintos bevételre számítanak. Az így befolyó összeget többek között adócsökkentésekre, a családi pótlék megduplázására és nyugdíjemelésekre fordítják.
A 2027-es költségvetésben 1165 milliárd forintot különítettek el a rezsicsökkentés fenntartására, emellett egy nagyszabású otthonkorszerűsítési program is elindul.