Tardos Gergely szerint az euró bevezetése fegyelmezettebb gazdaságpolitikára kényszeríti Magyarországot

Az euróbevezetés fegyelmezettebb gazdaságpolitikára, fiskális fegyelemre kényszerítheti az országot, és segíthet az inflációs várakozások horgonyzásában, az árfolyamstabilitás megteremtésében, valamint a finanszírozási költségek csökkentésében – mondta Tardos Gergely, az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója egy budapesti konferencián pénteken.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös konferenciáján Tardos Gergely elmondta, azzal, hogy célként tűzte ki a kormány az euró bevezetését, gyökeresen átalakultak a várakozások a magyar gazdaságpolitikával szemben.

Kitért arra, hogy a jövő évi és a középtávú költségvetési pálya konzervatív becslésekre épül, és a korábbi optimista előrejelzésekkel szemben reális fiskális pályát vázol fel. Az idei növekedés a mezőgazdaság nélkül 2 százalék körül alakulhat.

Bizalom a befektetői oldalon

Tardos Gergely elmondta, hogy a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya 6 ezer milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra nőtt. Ez jelentős megelőlegezett bizalmat jelez a magyar gazdaságpolitika iránt, és azt is mutatja, hogy a befektetők reálisnak tartják a célokat. Ahhoz, hogy ez fennmaradjon, folyamatosan és következetesen a kijelölt irányban kell haladni.

Hozamkonvergencia és kamatterhek

Az euró bevezetésének másik fontos várható előnye a hozamkonvergencia. A korábban az eurót bevezető országok esetében a hosszú távú hozamok még az euró bevezetése előtt megközelítették az euróövezeti átlagot.

A magyar tízéves hozamok a korábbi 7,2 százalékról a választások után 5 százalékra süllyedtek. A jegyzések a globális hozamemelkedés miatt 5,4-5,5 százalék körül vannak, ami a hasonló futamidejű lengyel papírok szintje alatt van, és közelíti a cseh tízéves papírok szintjét. A gazdaságpolitikai változás nélkül a magyar hozamszintek akár 8 százalékot is elérhetnék.

A hozamkonvergencia az eurócsatlakozási folyamat során folytatódhat, és az ERM II belépés idejére 4 százalék körüli szintekre eshetnek a hosszú távú hozamok, kedvező geopolitikai környezetben pedig akár tovább eshetnek. A hozamkonvergencia így hosszabb távon érdemben mérsékelheti az állam kamatterheit, és hosszú távú cél, hogy az éves adósságszolgálat 2 ezer milliárd forintra csökkenjen a jelenlegi 4 ezer milliárd forintról.

Hitelkamatok és költségvetési korrekció

A hozamcsökkenéssel párhuzamosan a hitelkamatok is közeledhetnek az euróövezeti szintekhez. A lakáshitelek kamata az euróövezetben a 2015-2025 közötti időszakban átlagosan 2,3 százalék volt, míg Magyarországon 6 százalék, és a lakossági és vállalati hitelkamatok az eurót használó országokéhoz képest kétszeresek.

Tardos Gergely megjegyezte, hogy korábban magas kamatszintekkel küzdő országoknál, a csatlakozás után gyors hitelnövekedésre került sor, ami kockázatokat hordoz. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy kiadási oldali költségvetési korrekció a tapasztalatok szerint általában kevésbé fájdalmas, és kisebb növekedési kockázattal jár. A GDP 1,5-2 százalékát kitevő uniós forrásokat beruházásokra, illetve a növekedés élénkítésére és a hiány csökkentésére is lehet fordítani.

Hitelminősítések és a versenyképesség

Véleménye szerint komoly esély van arra, hogy még az idén mindhárom nagy hitelminősítő megváltoztassa Magyarország negatív kilátását, jövőre pedig már a besorolás is javulhat. Ennek feltétele a költségvetési pálya következetes teljesítése és az euróbevezetés felé vezető út fenntartása, ezen belül az ERM II árfolyam-mechanizmushoz történő csatlakozás.

Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója előadásában kiemelte:

az euró önmagában nem oldja meg a versenyképességi és strukturális problémákat, ugyanakkor erősítheti a piaci bizalmat, stabilabb pénzügyi és árfolyamkörnyezetet teremthet, valamint a versenyképességi fordulat katalizátora lehet.

Hangsúlyozta, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése önmagában nem elegendő, a reálgazdasági konvergenciára is szükség van. Az euróbevezetés nem egy folyamat vége, hanem egy új időszak kezdete, és a pénzügyi kritériumoknak később is meg kell felelni.

A GKI korábbi felméréseinek eredményeit összefoglalva elmondta, hogy a lakossági bizalmi index júliusban nyolcéves csúcsra emelkedett, a vállalati szektor bizalmi mutatója azonban visszafogottabb. A legnagyobb javulás a pénzügyi befektetői oldalon volt megfigyelhető, amit a magyar referenciahozamok meredek csökkenése is jelez.