A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén az elemzői várakozásokkal összhangban 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot. Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő online sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a jegybank a következő hónapokban is körültekintően és adatvezérelten jár el, miközben továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett.
A jegybankelnök rámutatott, hogy a 2028. január elsején életbe lépő új, 2,5 százalékos inflációs cél már része a monetáris politika 5-8 negyedéves időhorizontjának, amit a keddi döntés során is figyelembe vettek. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a külső környezet továbbra is kedvezőtlen, a magas energiaárak és a fejlett piacokon tapasztalt hosszú lejáratú hozamemelkedés miatt indokolt az óvatos monetáris politika fenntartása.
Kiemelt figyelem a költségvetési pályán
Az MNB kiemelt figyelemmel kíséri a gazdaságpolitikai intézkedéseket és a költségvetési pálya alakulását, amelyeket a jegybankelnök személyesen is értékelni fog a Költségvetési Tanács tagjaként. A jegybank a kormány jövő évi költségvetési tervezetének és a középtávú fiskális pálya értékelése után, a decemberi inflációs jelentésben teszi közzé felülvizsgált makrogazdasági előrejelzéseit, beleértve a hiánypálya várható alakulását.
Kitért arra is, hogy a jegybank mandátumának megfelelően támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, amennyiben ez nem veszélyezteti az árstabilitás elérését.
Az euró bevezetésével kapcsolatban Varga Mihály megjegyezte, hogy kormánydöntés még nincs az ügyben. Bár az ERM-II árfolyamrendszerhez való csatlakozás gyorsan megtehető, az euróövezeti tagsághoz komolyabb előkészítő munka szükséges.
Globális kockázatok és piaci bizonytalanság
A nemzetközi hatásokat elemezve a jegybankelnök rámutatott, hogy a Brent kőolaj jegyzése továbbra is 100 dollár felett van, az európai gázárak pedig 2023 óta nem látott szintre emelkedtek. Ez növeli a globális inflációs kockázatokat és bizonytalanságot okoz a pénzügyi piacokon. A fejlett gazdaságokban a hosszú lejáratú államkötvény-hozamok közel két évtizedes csúcsok közelében járnak, amihez az államok magasabb finanszírozási igénye, az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások is hozzájárulnak.
Az Európai Központi Bank és a Federal Reserve előrejelzése szerint az infláció idén és jövőre is átlagosan a 2 százalékos célértékek felett alakulhat. A befektetők emelkedő kamatokra számítanak Japánban, az Egyesült Államokban és Európában is, ami rontja a vállalati beruházások megtérülését és csökkentheti a kockázatvállalási hajlandóságot.
Inflációs folyamatok és a forint
A szeptemberi infláció a várakozásoknak megfelelően 1,6 százalékra emelkedett, elsősorban az üzemanyagárak gyorsabb növekedése miatt. Míg az élelmiszerárak 5,2 százalékkal csökkentek éves alapon, a piaci szolgáltatások inflációja továbbra is magas, 5,9 százalékos szinten áll. A jegybank a következő hónapokra némileg emelkedő inflációval számol, amely a jövő év során az energiaárak növekedése miatt átmenetileg tovább emelkedhet, mielőtt 2028-ban elérné a 2,5 százalékos célt.
Varga Mihály kitért arra is, hogy a forintot a régiós devizákhoz képest nagyobb volatilitás jellemzi, ám ez az elmúlt hetekben mérséklődött. A jegybankelnök szerint a forint stabilitásához a jegybank óvatosabb szeptemberi iránymutatása is hozzájárult.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi ülésén az elemzői várakozásokkal összhangban nem változtatott az 5,50 százalékos alapkamaton.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
