A költségvetés hiánya 2030-ra a GDP arányában 2,8 százalékra csökken, a fenntartható hiánycsökkentés pedig már 2027-től elsősorban a kiadási oldalon valósul meg – jelentette be Kármán András pénzügyminiszter egy budapesti elemzői háttérbeszélgetésen.
A tárcavezető a középtávú makrogazdasági és költségvetési kitekintést ismertetve kiemelte: a hiány csökkenésének hatására az államadósság is folyamatosan csökkenő pályára áll, 2030-ra 74,9 százalékra mérséklődik. Kármán András a jelenlegi növekedési és költségvetési pályát megalapozottnak nevezte, megjegyezve, hogy a világpiaci energiaárak alakulása kockázatot jelenthet.
Kiadáscsökkentés és igazságos közteherviselés
A pénzügyminiszter kiemelte: már jövőre is jelentős hiánycsökkentés lesz a kiadási oldalon, ugyanakkor a bevételi oldalon csaknem 1 százalékos bevételnövelés van annak érdekében, hogy „jó pár fontos dolgot” megvalósítsanak az igazságosság jegyében.
A kiadási oldal konszolidációjáról elmondta, hogy a pazarló túlárazások, előnytelen szerződések és koncessziók megszüntetésével a GDP 1,5 százalékát faragták le. A bevételi oldalon 0,9 százalékpont az igazságos közteherviseléshez kapcsolódik, ideértve a nagyvállalatok 15 százalékos társasági adóját és a vagyonadó bevezetését. A kamatkiadásokból további 0,2 százalékos hiányjavulás várható, így 2027-re 4,9 százalékra csökken az ESA-hiány, miközben a reál GDP-növekedés a 2026-os 1,7 százalékról jövőre 2,4 százalékra nő.
A kormányzati szektor kiadásai a GDP 51,2 százalékáról 47,3 százalékra mérséklődnek.
Kármán András a 2027-es évet az igazságosság és a fejlődés költségvetésének nevezte, hangsúlyozva, hogy a gazdasági fejlődés beindítása nélkül nem lennének tartósak a konszolidáció eredményei. Ebben kulcsszerepet játszik az uniós források felszabadítása.
Az EU-források nagy részét 2028 végéig kell elkölteni.
Eurózóna és növekedési kilátások
Az eurózónához csatlakozás kapcsán a miniszter közölte: a folyamat komplex, az ERM2 árfolyamrendszerbe a belépést nem látja sürgetőnek, de a felkészülési feladatokat meg kell kezdeni. 2027-ben elkerülhetetlen lesz a feladatok szisztematikus felmérése. Kármán András meggyőződése szerint, ha a hiánypálya teljesül, az euró bevezetéséhez kötődő kritériumok kvázi automatikusan elérhetővé válnak, ami mögött a kormány teljes politikai elkötelezettsége áll.
Barabás Gyula államháztartásért felelős államtitkár rámutatott, hogy Magyarország jövőre kiszabadul a növekedési csapdából. A 2027-es költségvetést 3 százalékos inflációval tervezték, amely már tartalmazza az árrésstop kivezetését is. A kormány lassan élénkülő európai növekedéssel és az ipari termelés bővülésével számol. Az EU-források hatékony felhasználása kulcskérdés, 2027-ben a kohéziós programokból 900 milliárd forint pótlólagos növekedés származhat.
Megtakarítások és családtámogatás
A jövőre kieső egyszeri tételek között említette az 500 milliárd forintos Havária Alapot, az RRF-tranzakciókat (478 milliárd forint) és az EU-bírósági döntések miatti 333 milliárd forintos kiadást. A kiadáscsökkentésekkel jövőre 1020 milliárd forint megtakarítást terveznek: a koncessziók 246,1 milliárd, a nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások 169,5 milliárd, a migrációs bírság eltörlése 135 milliárd, a kekva-támogatások csökkentése 119,3 milliárd, a kormányzati kommunikáció és rendezvények 92,6 milliárd, a közmédia pedig 61,3 milliárd forint megtakarítást hoz.
Jövőre az ágazati béremelések 677 milliárd forintot jelentenek.
Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár kifejtette, hogy az előző kormány fenntarthatatlan ígéretei miatt volt szükség az édesanyák szja-mentességének és az Otthon Start programnak az átalakítására. Az új családtámogatási rendszerrel közel 1 millió család kap több támogatást. A 2027-es költségvetésben az inflációs nyugdíjemelésen felül 368 milliárd forint többletet biztosítanak a 14. havi nyugdíj mellé, a kisnyugdíj-emelésre és a SZÉP-kártyára.
A vagyonadó kivételével nincs új adó, a meglévő szabályok átalakításával 929 milliárd forint többletbevételt érnek el. A kata átalakítása költségvetés-semleges, a nagyvállalatok 15 százalékos társasági adója pedig 3000-5000 céget érinthet. A kiskapuk bezárása 113 milliárd forint bevételt hoz, a reklámadó pedig kiterjed a külföldi cégekre is.
A lakástámogatások átalakítását az indokolta, hogy az Otthon Start nem enyhítette a lakhatási válságot, mivel a támogatott hitelek kétharmada a jómódú réteghez jutott. A 18-41 évesek számára elérhető Wekerle+ program új lakásra 3, használtra 5 százalékos kamatot kínál. Az újlakás-áfa 5 százalék marad, emellett felújítási hitel és lakástakarék-konstrukciók is indulnak. A banki extraprofit adóban nem történt változás.
A kormány a 2027-es költségvetési tervezetet kedden megküldte a Költségvetési Tanácsnak, a dokumentumot a hónap végén nyújtják be az Országgyűlésnek.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
