Újraindítják a magyar gazdasági növekedést a szakértők

Kármán András a Budapest Economic Forum nyitóelőadásán fejtette ki a gazdaság újraindításával kapcsolatos kormányzati terveket. Az előadás központi gondolata szerint a gazdasági növekedés alapvető fontosságú, hiszen ezen múlik a bérek és nyugdíjak alakulása, az egészségügy és az oktatás színvonala, valamint a fiatal generációk jövőképe is. A szakértő hangsúlyozta, hogy a növekedésen való gondolkodás elengedhetetlen a fenntartható jólét megteremtéséhez.

Nehéz örökség és lemaradás

Az előadó rámutatott, hogy a magyar gazdaság az előző ciklus négy éve alatt összesen csupán 0,7 százalékkal bővült, ami jelentős lemaradást mutat a régiós versenytársakhoz képest. Ugyanebben az időszakban Lengyelország 9,5, Horvátország pedig 12,5 százalékos növekedést ért el. A lemaradás hátterében egy kifulladt növekedési modell áll, amely az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munkaerő-bővülésre és a tőkebeáramlásra épített, miközben a termelékenység növekedése elmaradt a környező országokétól.

A termelékenység mint kulcstényező

A statisztikák szerint 2010 óta a termelékenység mindössze 22 százalékkal nőtt Magyarországon, míg Szlovákiában 37, Romániában pedig 62 százalékos volt a bővülés. Mivel a könnyen munkába állítható rétegek már szinte teljes mértékben foglalkoztatottak, a jövőbeli növekedés motorja kizárólag a termelékenység fokozása lehet.

Strukturális reformok és a NER lebontása

A gazdasági modellváltás érdekében több konkrét lépést is megfogalmaztak:

• Lebontják a NER-t, felülvizsgálják a koncessziókat és véget vetnek a közbeszerzések egyoldalúságának a verseny élénkítése érdekében.
• Az uniós forrásokat, összesen 10 milliárd eurót (kb. 4000 milliárd forint), energetikai, infrastrukturális és kkv-fejlesztési célokra fordítják.
• Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával csökkentik a hozamokat, ami olcsóbb hitelfelvételt tesz lehetővé.
• Igazságosabb adórendszert vezetnek be, amely az adójóváírás révén évi 240 ezer forinttal növeli az alacsony keresetűek jövedelmét.

A tervek szerint ezek az intézkedések jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedést eredményezhetnek. A folyamat célja, hogy a vállalati szektor tisztességes szereplői és a társadalom egésze profitáljon a változásokból, miközben a korábbi, törvénytelen állami forrásokhoz jutó körök elveszítik kiváltságaikat.