Az Országgyűlés elé péntek éjszaka beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat szerint az államháztartási hiány a 2026. évi 7,5 százalékról a GDP 4,9 százalékára csökken a következő évben.
A dokumentum indoklása szerint az egyenleg javulásához hozzájárul az egyszeri tételek kiesése és a külső hatások alakulása, amelyek együttesen a GDP 1,4 százalékával javítják a mutatót. A kormány emellett további intézkedéseket vezet be, amelyek a GDP 2,6 százalékának megfelelő megtakarítást és többletbevételt eredményeznek.
A megtakarítások és a kiadások szerkezete
A kormányzati intézkedések részeként a felelős gazdálkodás, amely magában foglalja a célzott kiadáscsökkentéseket, az előnytelen szerződések és beruházások felülvizsgálatát, valamint az állami működési és felhalmozási kiadások mérséklését, a GDP 1,5 százalékát teszi ki. A hiánycsökkentő adóintézkedések – köztük a társasági adó, az innovációs járulék, a vagyonadó, az szja-mentességek felső korlátja, a pénzügyi tranzakciós illeték, az adótervezés szigorítása, a jövedéki adók és a bányajáradék – 0,9 százalékot, míg a kamatmegtakarítás és egyéb tételek 0,2 százalékot jelentenek.
A megtakarításokat a kormány közel fele-fele arányban osztja meg a vállalások teljesítése és a hiány mérséklése között. A dokumentum szerint a GDP 1,4 százalékát társadalmi célokra fordítják, míg 1,2 százalék a hiányt csökkenti.
A GDP 1,4 százaléka az igazságosabb költségvetést és az erősebb közszolgáltatásokat szolgálja – a legalacsonyabb nyugellátások emelését, a nyugdíjas SZÉP-kártyát, a családi pótlék duplázását, a közszolgáltatásokban dolgozók béremelését, a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentést, valamint az egészségügy, az önkormányzatok és a szociális ágazat többletforrásait –, 1,2 százaléka pedig tovább mérsékli a hiányt, amely így 2027-ben a GDP 4,9 százalékára csökken.
Egyszeri tételek és költségvetési automatizmusok
A 2026-os év hiányának jelentős részét egyszeri tételek okozták, amelyek összege mintegy 1940 milliárd forint volt. Ezek közé tartozott a Havária Alap 500 milliárd forintos kerete, a fegyveres testületek tagjainak kifizetett 222 milliárd forint juttatás, a kifutó támogatási programok 348 milliárd forinttal, a CO2-kvótaadót és a kiegészítő bányajáradékot érintő uniós bírósági döntések nyomán keletkező visszatérítések és kamatok 333 milliárd forinttal, valamint az RRF-hez kapcsolódó egyszeri tranzakciók 478 milliárd forinttal.
Ezzel szemben a költségvetési automatizmusok önmagukban emelnék a hiányt. Az energiaárak emelkedése miatt a lakossági rezsivédelem kiadásai mintegy 232 milliárd forinttal, az uniós programok növekedése pedig a hazai költségvetést terhelő önrész emelkedése miatt 343 milliárd forinttal növeli a kiadásokat.
Mindezek mellett az adórendszer szerkezetéből eredően – intézkedések nélküli pályát feltételezve – GDP-arányosan csökkennének az adóbevételek. Mindezen egyedi és automatikus tételek hatása a GDP 1,4 százalékával javítja az egyenleget, így változatlan szakpolitika mellett a 2027. évi hiány a GDP 6,1 százaléka lenne. A hiánycsökkentés döntő része a kiadási oldalon valósul meg.
A kormányzati javaslat a társadalmi igazságosság javítását és a közszolgáltatások erősítését helyezi előtérbe, miközben a hiány mérséklése érdekében a kiadások felülvizsgálatát és adóintézkedéseket is alkalmaz.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.