Történelmi szavazás: levélben adta le voksát az amerikai választásokon XIV. Leó pápa

A Deutsche Welle beszámolója szerint XIV. Leó pápa lett az első olyan egyházfő, aki részt vett az Egyesült Államok általános választásán, miután levélben adta le szavazatát a novemberi félidős voksolás előtt. A Vatikán pénteken erősítette meg a hírt, miszerint a 71 éves, chicagói születésű amerikai állampolgár – polgári nevén Robert Francis Prevost – október 3-án nyújtotta be kérelmét a postai szavazásra.

A Szentszék sajtóirodája közleményében hangsúlyozta, hogy az egyházfő „gyakorolta szavazati jogát mint amerikai állampolgár”, és ezt minden alkalommal megtette, amikor lehetősége nyílt rá. Az Illinois állami választási bizottság nyilvántartása alátámasztja, hogy Robert Prevost 2000 óta minden általános választáson részt vett, kivéve a 2020-as és 2022-es esztendőket, emellett öt előválasztáson is leadta voksát. Mivel korábban Peruban szolgált püspökként, a pápa perui állampolgársággal is rendelkezik, és a Vatikán tájékoztatása szerint ott is élt választói jogával, amikor az adott országban tartózkodott.

„A Szentatya kifejezi hitét abban, hogy a polgárok joga és kötelessége részt venni a demokratikus folyamatokban” – nyilatkozta a Vatikán szóvivője. Érdekesség, hogy a Vatikánváros maga abszolút monarchia, ahol nem tartanak politikai választásokat. A keddi amerikai félidős választásokon a képviselőház összes mandátumáról, valamint a szenátusi helyek mintegy harmadáról döntenek a választók. Donald Trump elnök republikánusai mindkét házban a szűk többségük megőrzésére törekszenek a demokraták erős kihívásával szemben.

Illinois államban a választók arról is határoznak, hogy JB Pritzker kormányzó megkezdi-e harmadik ciklusát, illetve betöltik a nyugdíjba vonuló katolikus demokrata, Dick Durbin megüresedett szenátori székét. Bár nem derült ki, kire voksolt az egyházfő, köztudott, hogy pápasága másfél éve alatt többször is összetűzésbe került Donald Trump elnökkel és adminisztrációjával. XIV. Leó pápa olyan kérdésekben bírálta az elnököt, mint az iráni háború, a migráció és a sajtószabadság, emellett visszautasította a meghívást az Egyesült Államok 250. évfordulós ünnepségeire.

Bár személyesen még nem találkoztak, Donald Trump gyakran támadta az egyházfőt, akit „gyengének” nevezett, és azt állította róla, hogy a „radikális baloldal” foglya. „Nem félek a Trump-adminisztrációtól, és nem félek hangosan beszélni az evangélium üzenetéről, amiért az egyház dolgozik” – válaszolta erre az egyházfő még áprilisban, egy algériai útja során. „Továbbra is határozottan fel fogok szólalni a háború ellen, a béke előmozdítására törekedve, ösztönözve az államok közötti párbeszédet és multilateralizmust a problémák megoldása érdekében.” A pápa közéleti szerepvállalása és politikai véleménynyilvánítása egyértelműen jelzi, hogy az egyházfő a jövőben is aktív szereplője kíván maradni a globális politikai diskurzusnak, függetlenül az amerikai belpolitikai feszültségektől.