Gazdaságpolitikai fordulatot és hiánycsökkentést irányoz elő a középtávú program

A Pénzügyminisztérium szerdán tette közzé a Gazdaságpolitikai rendszerváltás című középtávú programját, amely a 2027-es költségvetéstől kezdődően új fejlődési pályát és felelős gazdálkodást hirdet meg. A dokumentum célja, hogy Magyarország kiszámítható és rendezett pénzügyi helyzetbe kerüljön, miközben a gazdasági növekedés is újra beindul.

A program 2030-ra 3,1 százalékos gazdasági növekedést, 2,5 százalékos inflációt, valamint a GDP-arányos államadósság 74,9 százalékra való csökkentését vetíti előre az idei 77,5 százalékos szintről. A hiánycél tekintetében a 2027-es költségvetésben 5 százalék alatti értéket irányoztak elő, 2030-ra pedig 2,8 százalékra mérsékelnék a hiányt, megteremtve ezzel az eurózónába való belépés feltételeit.

A gazdaságpolitikai fordulat pillérei

A gazdaságpolitikai fordulat két fő forrása az állam működési kiadásainak csökkentése és az európai uniós források hatékony felhasználása. A program számot vet a korábbi időszak kifulladt növekedési modelljével és az elszabadult költségvetési hiánnyal. A cél az adórendszer igazságos átalakítása, a közteherviselés kiegyenlítése, valamint a hazai kis- és közepes vállalatok felzárkóztatása a külföldi nagyvállalatok aránytalan támogatása helyett.

A költségvetési hiányt elsősorban az állam pazarló és túlárazott működési kiadásainak lefaragásával kívánják elérni. A nem hatékony vállalati támogatásokat uniós forrásokból finanszírozott célzott programokkal helyettesítik, ezzel is támogatva a termelékenységre épülő új növekedési modellt. A program hangsúlyozza, hogy a bürokrácia működési költségein való spórolás mellett prioritást élveznek az egészségügy, az oktatás és a kutatás-fejlesztés területei.

Hitelesség és stabilitás

Kármán András pénzügyminiszter közösségi oldalán rámutatott, hogy az elmúlt években a költségvetési tervezés hitelessége megszűnt, a hiánycélokat többször módosították, a 2026-os büdzsé pedig a kormányváltáskor 8,3 százalékos hiány felé tartott. A miniszter szerint a most bemutatott program világos horgonyt ad a költségvetési politikának.

A hiány jövőre 4,9 százalékra, 2030-ra 2,8 százalékra csökken. A gazdaság növekedése 2027-ben 2,4 százalékra, az évtized végére 3 százalék fölé gyorsul. Az államadósság a 2026-os csúcs után csökkenő pályára áll. Magyarország legkésőbb 2030-ig teljesíti az euró bevezetésének valamennyi feltételét.

A tárcavezető ismertette, hogy az idei 700 milliárd forintos megtakarításon felül jövőre további 1465 milliárd forintot spórolnak meg a túlárazott beszerzések, a felesleges presztízsberuházások és az előnytelen szerződések felszámolásával. A 16,4 milliárd eurónyi uniós forrást pedig úgy kívánják felhasználni az infrastruktúra és az intézményrendszer fejlesztésére, hogy az ne terhelje a hazai költségvetést.

A pénzügyminiszter kiemelte: a pénzügyek rendbetételével csökkennek a kamatterhek, így több forrás juthat az egészségügyre, az oktatásra és a családok támogatására.