Lezárult az MNB-beszámoló vitája, a parlament már a közmédia átalakításáról tárgyal

Az Országgyűlés szerdán lezárta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ös üzleti jelentéséről és beszámolójáról szóló vitát. Ezt követően a képviselők áttértek a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitájára.

A jegybanki beszámoló vitájában Bilisics Zita (Tisza) felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzeti bank erejét nem az mutatja meg, hogy hány területen vállal szerepet, hanem az, hogy mennyire hitelesen és kiszámíthatóan látja el saját feladatát. A képviselő a beszámolóból kiemelte a visszatérést a jegybanki alapfeladatokhoz, az átláthatósághoz és a következetes monetáris politikához.

Ráki Zsolt (Tisza) a vita során azt kifogásolta, hogy a jegybankelnök nem vett részt végig az ülésen. Az együttes általános vita lezárása után Banai Péter Benő, az MNB alelnöke kiemelte: a jegybank alapfeladatainak ellátására koncentrál, majd felhívta a figyelmet arra, hogy e tekintetben minden politikai oldaltól kedvező visszajelzést kaptak a vita során.

Az MNB alelnökének válasza

Ráki Zsolt felvetésére reagálva az alelnök jelezte, Varga Mihály jegybankelnök azért nem vett részt végig a vitán, mert a Költségvetési Tanács ülésére kellett mennie, ahol nem helyettesíthető. Banai Péter Benő megemlítette: az MNB új vezetésének hivatali ideje alatt 5-ről sikerült mostanra 1,6 százalékra leszorítani az inflációt, jelezve, az euró bevezetéséhez az inflációs követelmény teljesítésén keresztül vezet az út, aminek része az inflációs cél csökkentése.

Az alapfeladatokra fókuszálva úgy kell a jegybanknak gazdálkodnia, hogy a célokat elérje, a lehető legfegyelmezettebb gazdálkodás mellett – jelentette ki az alelnök, arra hívva fel a figyelmet, hogy eredeti, a korábbi vezetés által elfogadott üzleti tervéhez képest 15 milliárd forintot takarított meg tavaly működésén a jegybank.

Hozzátette: ezt úgy érték el, hogy közben jelentős egyszeri kiadások merültek fel, például 3,4 milliárd forintos költséggel létszámleépítést hajtottak végre. Jelezte: az év első felében 13 százalékkal kisebb volt az MNB személyi kiadásaira fordított összeg az egy évvel korábbinál. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanki dolgozóknak a korábbi feladatokat kisebb létszámmal kell ellátniuk, majd felvetette, hogy az alkalmazottak bérét a bankszektorban fizetett juttatásokhoz, illetve nemzetközi összehasonlításban vizsgálják.

Bizottsági észrevételek

Csőszi Attila (Tisza), a gazdasági és energetikai bizottság elnöke Palóc André (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) felszólalására reagálva azt mondta, látszik, hogy a két politikus kerüli Matolcsy György korábbi jegybankelnök nevének említését, félnek tőle, mint ördög a tömjénfüsttől. Hozzátette, hogy az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság elnökeként volt alkalma áttekinteni a 2014-ben és az után készített jegybanki beszámolókat, illetve az azokról folytatott parlamenti vitákat. Egyetlen egy akkori kormánypárti politikus sem vélte úgy, hogy bármiféle probléma lenne az MNB háza táján – fogalmazott.

Az MNB korábbi botrányairól beszélve azt mondta, megvan a pikantériája, hogy már a kölcsönös feljelentgetés szintjén tart a dolog. A bizottsági elnök felszólalása végén a határozati javaslat támogatására kérte a képviselőket.

A közmédia átalakítása

Hantosi István (Tisza), a határozati javaslat előterjesztője azt mondta: a javaslat újabb mérföldkő a Tisza egyik legfontosabb vállalásának megvalósításához, a közmédia függetlenségének visszaállításához vezető úton. A két alapító okirat a Magyar Rádió és Televízió Zrt., valamint Magyar Távirati Iroda Zrt. működésének szervezeti, gazdasági kereteit fogja meghatározni.

Felidézve az idáig vezető lépéseket megemlítette a Független Közmédia Testület (FKT) alapító okiratának Országgyűlés általi elfogadását júniusban, majd szintén nyáron, a testület tagjainak megválasztását. Ez utóbbit történelmi lépésként értékelte, mondván, 16 év után újra szakmai és civil szervezetek delegáltak tagokat, politikai háttéralkuk nélkül. Szeptemberben pedig az Országgyűlés első alkalommal, nyilvános pályáztatás útján, mindenki számára átlátható módon megválasztotta a közmédia felügyeleti jogait gyakorló médiatanács elnökét. Végül, kedden az FKT kiírta a Magyar Rádió és Televízió Zrt. vezérigazgatójának a nyilvános pályázatát.

Hantosi István kiemelte: a Tisza Párt politikai közössége abban hisz, hogy a közmédia nem a kormányé. A közmédia független, minden magyar állampolgárnak minőségi tartalmakat biztosító szervezet kell hogy legyen, hiszen adófizetői pénzből működik. Hozzátette: az a víziója, hogy politikai szimpátiától függetlenül minden magyar ember megtalálja az elképzeléseihez közel álló közéleti tartalmakat a megújuló magyar médiarendszerben.

Az előterjesztő megjegyezte: a víziójának része az is, hogy az új magyar médiarendszerben minőségi, kulturális és szórakoztató tartalmak is elérhetőek legyenek.