Parlamenti vita a közmédia átalakításáról és az új intézményi struktúráról

Az Országgyűlés kedden folytatta a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratának elfogadásáról, valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitáját.

Folytatta a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitáját az Országgyűlés kedden.

Mi Hazánk: nem hiteles a politikai függetlensége amíg nincsnek ellenzéki tagjai a a Független Közmédia Testületnek

Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: pártja üdvözli a célt, hogy a közmédia valóban mindenkinek a javát és örömét szolgálja, ugyanakkor a megvalósítás során már most vannak aggodalomra okot adó jelek. Ezek között említette, hogy a közmédia új vezérigazgatói pályázatát úgy írta ki a Független Közmédia Testület, hogy a testületből hiányoznak az ellenzék által jelölt tagok. Ha a tulajdonosi döntések tartósan ellenzéki részvétel nélkül születnek, a függetlenség intézményi ígérete politikailag nehezen lesz hiteles.

Azt is mondta: az MTVA közszolgálati feladatok ellátásához szükséges vagyona és a jogszabályban meghatározott költségvetési forrásai térítésmentesen a Magyar Rádió és Televízió Zrt.-hez kerülnek, amelynek az MTI működéséhez szükséges feltételeket is biztosítani kell az átmeneti időszakban. Hiányolta a javaslatból az átadásra kerülő vagyon és kötelezettségek értékét, a jogutódlással érintett munkavállalók létszámát, illetve az átalakulás várható költségeit.

Kritikával illette továbbá, hogy a vagyonelemek felosztásáról a vagyonelosztási bizottság javaslata alapján a testület dönt. Azonban míg a médiatörvény az MTI megalakulását követő 60 napon belül a vagyonfelosztási javaslat elkészítését követeli meg, addig a tárgyalt határozati javaslat 60 napon belül mindössze a vagyonelosztási bizottság létrehozását írja elő.

Azt is mondta: a javaslat szerint az MTI feladata a hazai és külföldi események tényszerű bemutatása, a pártok és közintézmények tevékenységéről történő tájékoztatás, valamint a határon túli magyarság és a hazai nemzetiségek életéről szóló rendszeres tájékoztatás. Ennek ellenére a kárpátaljai magyar tudósítók a magyarországi közmédia számára jelenleg csak kulturális témájú híreket továbbíthatnak – közölte.

Továbbá a Tisza „tavaszi áradata” elmosta a köztévé egyik legnépszerűbb műsorát, a Magyarországot bemutató Hazajáró sorozatot, szerkesztőket rúgnak ki – mondta, súlyos problémának nevezve azt is, hogy a miniszterelnök Facebook-kommentjei alapján hoznak döntéseket a közmédiában.

Képviselői felszólalások

Tisza: a kormány intézkedéseiről és nem a háborúról kell beszélni a parlamentben

Néher András (Tisza) felszólalásában megköszönte párttársainak, hogy a Tisza választási győzelme után nem kell péntek reggelenként Orbán Viktor-interjút hallgatnia a Kossuth Rádióban.

Németh Balázsnak (Fidesz) felszólalására reagálva azt mondta, a magyar Országgyűlésben nem a háborús veszélyről kell hosszan beszélni, inkább például arról, hogy újra széles körben elérhető a kata, hogy támogatást kapnak a fuvarozók vagy hogy Magyarország megállapodott Horvátországgal a földgázösszeköttetés kapacitásának növeléséről – közölte Néher András.

Fidesz: az elmúlt 36 év mélypontja volt, amikor a Magyar Pétertől rettegő MTI fotósok levágták Sulyok Tamást a kormánytagok beiktatási fotóiról

Panyi Miklós (Fidesz) azt kérdezte, ha a Tisza szerint a Fidesz háborús uszítóként viselkedett a kampányban, akkor vajon háborús uszítónak tarják-e a francia vezérkari főnököt is, aki azt mondta, hogy „Európának fel kell készülnie egy háborúra Oroszországgal”, vagy a bajor egészségügyi minisztert, aki szerint fel kell készíteni a német egészségügyi rendszert a háborús helyzetre.

Azt is mondta, a Tisza a kampányban tett ígéreteiből sokat nem valósított meg, akkor ezek szerint a Tisza tagjai „dupla családi pótlék uszítók”, vagy „480 forint benzinár uszítók?” És tekintve, hogy azt ígérték, hogy megmutatják, ki Zsolti bácsi, akkor „Zsolti bácsizó uszítók is” – fogalmazott.

A közmédiáról szólva az elmúlt 36 év mélypontjának nevezte, amikor a Magyar Pétertől rettegő MTI fotósok levágták Sulyok Tamás akkori, demokratikusan megválasztott legitim köztársasági elnököt a kormány minisztereinek beiktatási fotóiról.

Ugyancsak kritikával illette, hogy a kedden elfogadott gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban a közmédia nem számolt be arról a nemzetközi sajtóban címlapon szereplő hírről, hogy a törvénymódosítással megszűnt az LMBTQ-propaganda iskolákba való beengedésének a tilalma.

Azt is mondta: a médiatanács tagjainak a megválasztása szöges ellentétben áll a Tisza kampányban tett ígéreteivel és a vitában hangoztatott „ékes szólamokkal” a közmédia függetlenségéről.

Fidesz: jelenleg nincs érdemi hírszolgáltatás a közmédiában

Takács Péter (Fidesz) azt mondta, hogy olyan jól sikerült az átalakítás, hogy „nincs jelenleg érdemi hírszolgáltatás a közmédiában”.

Úgy fogalmazott: „azt örömmel hallottam Hantosi képviselő úrtól, hogy mostantól csak jó hírek lesznek ezek szerint”. Egyúttal kijelentette, nem hiszi, hogy a közmédia nem áll a kormány kézivezérlése alatt.

Az Ukrajnában zajló háború kapcsán megjegyezte, korábban is volt háború, a délszláv konfliktusról is naponta beszámolt a közmédia, ahogy földrengésekről vagy árvizekről is.

Leszögezte, senki nem állított olyat, hogy „itt április 13-án háború lesz, ha a Tisza nyer”, ahogy azt sem, hogy „április 13-án ezer forint lesz a benzinár”, ahogy olyat sem állított egyetlen fideszes politikus sem, hogy „április 13. után óvodásokat fognak átoperálni”. Ezek az „önök cselédsajtóinak a keretezései”, amire úgy hivatkoznak, mintha ezt mi mondtuk volna – tette hozzá.

A parlamenti vita során a képviselők a közmédia függetlenségével, a vagyoni átadásokkal és a hírszolgáltatás szakmai kérdéseivel kapcsolatban fogalmaztak meg különböző álláspontokat.