Az Országgyűlés a közmédia és a hírügynökség átalakításáról tárgyalt

Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a közszolgálati média intézményi átalakítását célzó határozati javaslatok általános vitája az Országgyűlésben.

Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája szerdán az Országgyűlésben.

Kormány: az MTI nemzeti hírügynökségként működik tovább

A Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről szóló határozati javaslatnak az a célja, hogy megteremtse a közszolgálati média új intézményi rendszerének működéséhez szükséges társasági jogi és szervezeti kereteket, illetve elfogadja a Zrt. alapító okiratát – jelentette ki Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára.

Ehhez kapcsolódva kiemelte, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló jogszabálymódosítás átalakította a közszolgálati média intézményi felépítését. Az új rendszerben a Magyar Rádió és Televízió Zrt. látja el a közszolgálati médiaszolgáltatói feladatokat, míg az önálló MTI Nonprofit Zrt. közszolgálati médiatartalom szolgáltatóként, nemzeti hírügynökségként működik tovább – hangsúlyozta.

A tárgyalt indítvány a törvényi változások végrehajtásához szükséges rendelkezéseket foglalja egységes keretbe, az alapító okirat meghatározza a társaság jogállását, közszolgálati feladatait, tulajdonosi viszonyait, szervezeti felépítését, gazdálkodásának alapvető szabályait, továbbá rendelkezik a társaság irányításáról, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló működéséről, valamint az átalakulással összefüggő vagyoni, szerződéses és munkavállalói jogutódlásról – mondta.

Mindez azt szolgálja, hogy az új intézményi struktúra jogilag rendezett módon, a közszolgálati feladatok folyamatosságának biztosítása mellett működhessen. Különösen fontos a tulajdonosi joggyakorlás és a szerkesztői szakmai függetlenség közötti határok egyértelmű rögzítése – emelte ki.

Az alapító okirat meghatározza a részvényesi joggyakorlás kereteit és korlátait – mondta. A határozat emellett hangsúlyt helyez az átlátható működésre, a közpénzekkel és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásra, az ellenőrzési mechanizmusokra és az integritási követelmények érvényesítésére. Rendezi továbbá az átalakulás cégeljárási végrehajtásához szükséges intézkedéseket és felkéri a kormányt a társaság megfelelő kategóriába sorolására annak érdekében, hogy a vezérigazgatói pályázathoz szükséges feltételek rendelkezésre álljanak – tette hozzá.

A Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról és alapítóokiratának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat célja az önálló Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. létrehozásához szükséges társasági jogi és szervezeti keretek megteremtése, valamint a társaság alapító okiratának elfogadása – közölte.

Hangsúlyozta, hogy a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2026-os évi törvénymódosítás ismét önálló szervezeti keretek közé helyezi a nemzeti hírügynökségi tevékenységet.

Az MTI feladata, hogy megbízható, tényszerű és időszerű tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi közérdekű eseményekről, biztosítsa a nyilvánosság számára szükséges hírekhez való hozzáférést, valamint közvetítse az állami és más szervek közérdekű közleményeit – sorolta.

Az intézményi elkülönítés célja, hogy a hírügynökség saját szervezeti keretei között, a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges szakmai és szerkesztői önállósággal működhessen. A határozat megállapítja a társaság tulajdonosi viszonyait, alaptőkéjét, szervezeti felépítését és működésének alapvető szabályait – mondta. Rögzíti továbbá a tulajdonosi joggyakorlás törvényi kereteit és korlátait valamint a vezérigazgató kiválasztásának, a felügyelőbizottság működésének és a pénzügyi ellenőrzésnek a szabályait is – sorolta.

Az államtitkár kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy a tulajdonosi joggyakorlás elkülönüljön a szakmai és szerkesztői irányítástól, és a törvényi garanciák védjék a hírügynökség függetlenségét. A szabályozás emellett rendelkezik az induláshoz szükséges 5 millió forintos alaptőke biztosításáról, a működéshez szükséges vagyon és szerződések átadásáról, valamint az átmeneti finanszírozásról. Ezek a rendelkezések azt szolgálják, hogy az intézményi átalakulás rendezett módon menjen végbe, és közben a nemzeti hírügynökségi feladatok ellátása folyamatos maradjon – mondta.

Tisza: a közmédia a köz érdekeit fogja szolgálni

Hende Máté (Tisza) kijelentette, olyan közmédiát építenek, ami valóban a köz érdekeit fogja szolgálni. Úgy fogalmazott, hogy a „pártvezérlés” miatt az elmúlt években a közmédia nem töltötte be megfelelően azt a szerepet, amelyet egy demokratikus országban be kellene töltenie. A közszolgálati tájékoztatás feladata nem a mindenkori kormány politikai üzeneteinek ismétlése, hanem az, hogy a polgárok ellenőrzött tények alapján tájékozódhassanak és megismerhessék a fontos ügyek különböző nézőpontjait – szögezte le.

Az előterjesztés szerint a médiaszolgáltatás támogató és vagyonkezelő alap beolvadását követően a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. elnevezése Magyar Rádió és Televízió Zrt.-re változik – emelte ki. A társaság alaptőkéje 230 millió forint lesz, tulajdonosa a magyar állam – mondta.

A másik indítvány a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szól. Ez nem egy meglévő társaság átnevezését, hanem egy új társaság létrehozását jelenti, amely közszolgálati médiatartalom szolgáltatóként működik majd – hangsúlyozta.

Az állam nevében az alapításkor az Országgyűlés jár el, az előterjesztés 5 millió forint pénzbeli vagyoni hozzájárulást határoz meg, amely a társaság alaptőkéjének száz százalékát képezi.

A javaslatok célja a jogi és szervezeti keretek megteremtése mellett a közszolgálati feladatok folyamatosságának biztosítása az új intézményi struktúrában.