A KDNP szerint a középosztály számára kedvezőtlen a jövő évi költségvetési tervezet
A Kereszténydemokrata Néppárt bírálta a jövő évi költségvetési tervezetet, mivel szerintük az a középosztály helyzetét rontja és gazdasági kockázatokat rejt.
A Kereszténydemokrata Néppárt bírálta a jövő évi költségvetési tervezetet, mivel szerintük az a középosztály helyzetét rontja és gazdasági kockázatokat rejt.
Magyar Péter az Országgyűlés hétfői ülésén bocsánatkérésre szólította fel a Fidesz és a KDNP képviselőit az elmúlt 16 évben elkövetett cselekmények miatt. A politikus emellett ismételten elnézést kért Lezsák Sándortól egy korábbi adatbázis-tévedés kapcsán.
Az Országgyűlés a jelnyelv napjáról való megemlékezést követően a kormány fél éves tevékenységét vitatta meg, ahol a miniszterelnök mellett a frakciók is kifejtették álláspontjukat.
Magyar Péter az Országgyűlésben kezdeményezte a házbizottság összehívását, miután állítása szerint Pócs János fideszes képviselő csalást követett el a szavazásnál. A kormányfő szerint a politikus úgy jelezte a szavazógép meghibásodását, hogy nem is tartózkodott az ülésteremben.
Több mint félmillióan írták alá azt a franciaországi petíciót, amely a CNews hírtelevízió megszüntetését követeli. A kezdeményezés révén a kérdés immár parlamenti vita tárgyává válhat.
Éles parlamenti vitát váltott ki Észak-Macedóniában a Magyarországtól felvett egymilliárd eurós hitel, valamint Hrisztijan Mickoszki miniszterelnök nemzetközi kapcsolatai. Az ellenzék a hitel valódi forrását és a pénzügyi tranzakciókat kérdőjelezte meg, a kormányfő viszont szabályosnak nevezte a kölcsönügyletet.
Az Országgyűlés hétfői ülésén Császár Martin frakcióvezető-helyettes értékelte a 2027-es költségvetési tervezetet. A politikus hangsúlyozta: a dokumentum azt igazolja, hogy a kormány a források hatékony elosztásával az emberek érdekét szolgálja, és sikeresen tereli Magyarországot az európai pályára.
Bóka János frakcióvezető szerint a 2027-es költségvetésről szóló parlamenti vitát csak a konkrét tervezet ismeretében lenne érdemes lefolytatni.
Az Országgyűlés a környezetvédelmi jogszabályok módosítása után a magánjogi nyilvántartások átalakításáról szóló törvényjavaslatot vette napirendre.
Az Országgyűlés lezárta a közmédia intézményi átalakításáról szóló határozati javaslat vitáját, majd a környezetvédelmi törvény módosítására tért át. A képviselők a nemzetközi környezeti hatásvizsgálatok eljárási rendjének rugalmasabbá tételét vitatták meg.
Az Országgyűlés kedden folytatta a közmédia átalakításáról szóló határozati javaslat együttes általános vitáját, amely során a képviselők több szakmai és politikai kérdést is felvetettek.
Az Országgyűlés szerdán folytatta a közmédia intézményrendszerének átalakítását célzó határozati javaslatok együttes általános vitáját. A képviselők a Fidesz és a KDNP részéről fogalmaztak meg kritikákat a tervezettel kapcsolatban.
A képviselők a közszolgálati média intézményi rendszerének átalakításáról és az új alapító okiratokról egyeztettek az Országgyűlés szerdai ülésén.
Az Országgyűlésben folytatódott a közmédia átalakításáról szóló vita. A tervek szerint a Magyar Rádió és Televízió Zrt. látja el a közszolgálati médiaszolgáltatói feladatokat, miközben önálló szervezetként létrejön a Magyar Távirati Iroda.
Az Országgyűlésben folytatódott a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös beszámolójának vitája. A Tisza a takarékosságot és az átláthatóságot sürgette, míg a Fidesz stabil és megújuló jegybankról beszélt.
Az Országgyűlés napirendjére tűzte a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló képviselői indítványt, amelyről a parlamenti pártok képviselői is kifejtették álláspontjukat.
Az Országgyűlés megkezdte a jövedéki adóról szóló törvénymódosítás tárgyalását, amely literenként 25 forintos támogatással mérsékelné a fuvarozók gázolajár-emelkedésből adódó terheit. Az ellenzéki frakciók élesen bírálták az előterjesztést, miközben a kormánypártok a korábban megszüntetett védett üzemanyagárak visszaállítását követelték.
Az Országgyűlés napirendjére tűzte a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célzó törvényjavaslat vitáját. A képviselők között éles szembenállás alakult ki az iskolai szexuális nevelés szabályozása és az uniós forrásokhoz köthető módosítások kérdésében.
A parlament a 2026-os költségvetési törvény módosítását, valamint a gyermekek védelmét célzó törvénycsomagot tárgyalta meg a legutóbbi ülésnapján.
A gyermekvédelmi törvényjavaslat vitája után napirend utáni felszólalásokkal zárult az Országgyűlés keddi ülése, amelyen a képviselők a gyermekek pszichés terheléséről és a plakátok hatásairól is vitáztak.
A parlamentben a gyermekvédelmi törvényjavaslat részleteiről vitáztak a képviselők, különös tekintettel a digitális tér veszélyeire és a brüsszeli elvárásokra.
Az Országgyűlés hétfő este az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével, valamint a koncessziós törvények módosításával kapcsolatos javaslatokat vitatta meg.
Az Országgyűlésben a koncessziós szabályozás módosítása mellett a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásáról is egyeztettek a képviselők.
Az üzemanyagárak emelkedésével kapcsolatos kormányelőterjesztés parlamenti vitájában több párt is a védett ár újbóli bevezetését javasolta. A képviselők az árak gazdasági hatásairól és a családok támogatásának lehetséges módjairól fejtették ki álláspontjukat.
Az Országgyűlés az üzemanyag-áremelkedéssel kapcsolatos kormányelőterjesztés és az adótörvények módosításának összevont vitájával folytatta munkáját. A képviselők között éles vita alakult ki a támogatások mértékéről, a dohánytermékeket érintő adóemelésről és a gazdaságpolitikai irányvonalakról.
Az Országgyűlés hétfői ülésén a miniszterelnök a gyermekvédelmi intézményrendszer hiányosságairól és a tervezett kormányzati lépésekről tartott napirend előtti felszólalást. A frakciók eltérő véleményt fogalmaztak meg a kormányzati javaslatokról és a gyermekvédelem politikai megítéléséről.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke igazságtalannak érzi a parlamenti kizárását, és felszólította a miniszterelnököt, hogy tisztázza a vele szemben megfogalmazott vádakat.
Az Országgyűlésben a 2026-os költségvetés módosításáról tartottak általános vitát, amely során a kormánypárti, az ellenzéki és a kormányzati oldal is kifejtette álláspontját.
A Költségvetési Tanács szerint a módosított költségvetés megfelel a jogszabályoknak, ugyanakkor a parlamenti vitában a kormánypárt és az ellenzék eltérően értékelte a javaslatot.
A parlamenti pártok élesen bírálták, illetve támogatták a kormány vidékfejlesztési elképzeléseit és a megyei önkormányzatok jövőjét érintő terveket.
A Mi Hazánk elnöke az X közösségi oldalon reagált a miniszterelnökkel az Országgyűlésben történt incidensre, visszautasítva a vádakat.
Az Országgyűlés hétfőn este a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájával, valamint napirend utáni felszólalásokkal zárta ülését. A képviselők többek között a Költségvetési Tanács hatásköreit érintő házszabályi változtatásokról egyeztettek.
Az Országgyűlésben lezárult a szakképzési törvény módosításáról szóló általános vita, ezt követően az igazságügyi tárgyú törvényjavaslatok kerültek napirendre.
Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásaiban a frakciók a paksi atomerőmű körüli összefogást, a koronavírus-járvány kezelését és a fékek és ellensúlyok rendszerét értékelték.
A miniszterelnök a paksi atomerőmű működését biztosító vízügyi beavatkozásokról tájékoztatta a parlamentet, az ellenzéki pártok azonban késlekedéssel vádolták a kabinetet.
Az Országgyűlés kedden tárgyalta a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló törvényjavaslatot, amely a kormány szerint jelentős segítséget nyújt a rászorulóknak.
Az Országgyűlés keddi ülésnapja a roma holokauszt áldozatairól való megemlékezéssel vette kezdetét, amelyet éles hangvételű napirend előtti felszólalások követtek. A képviselők az államfőválasztás folyamatát és a nemzetpolitikai irányvonalakat vitatták meg.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben adott tájékoztatást a rendkívüli időjárási körülményekről és a kormányzati válságkezelésről. Az ellenzéki frakciók a kormányzati mulasztásokat és a kommunikációt kifogásolták.
A parlamenti vitában elhangzottak szerint a képviselői mandátumok 12 éves korlátozása sérti a választók szabad döntési jogát és a politikai tapasztalat értékét.