Ugrás a tartalomra
2026. október 14., szerda Névnap: Helén
Friss hírek percről percre Budapest 13°C EUR 364 Ft USD 326 Ft
2026. október 14., szerda Névnap: Helén
Friss hírek percről percre Budapest 13°C EUR 364 Ft USD 326 Ft
Friss hírek
Gazdaság

Vita az MNB működéséről: a Tisza több átláthatóságot vár, a Fidesz stabil jegybankról beszél

Az Országgyűlésben folytatódott a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös beszámolójának vitája. A Tisza a takarékosságot és az átláthatóságot sürgette, míg a Fidesz stabil és megújuló jegybankról beszélt.

Az Országgyűlés szerdai ülésén napirendre került a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös üzleti jelentése és beszámolója, amely kapcsán a frakciók képviselői részletes vitát folytattak az intézmény működéséről és gazdálkodásáról.

A Tisza alapvető elvárásnak nevezte a takarékosságot, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, míg a Fidesz egy felelősen működő, szakmailag stabil és megújuló jegybankról beszélt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának szerdai vitájában.

Tisza: a jelentés egy átalakuló intézmény működését mutatja be

Lovkó Csaba (Tisza) azt mondta, hogy a korábbi költségterv csökkentése, egyes kiadások visszafogása és a szervezeti átalakítások mind a takarékosabb működést szolgálják. Hozzátette, hogy az MNB 2025. évi gazdálkodását vizsgálva azonban találnak olyan adatokat, amelyekre magyarázatot várnak.

A jegybank működési költsége 91,1 milliárd forint volt, ami 4,4 százalékkal elmarad a módosított költségtervtől, azonban a tényleges működési költségek 2024-hez képest 4,8 százalékkal emelkedtek – mutatott rá. Hangsúlyozta, a következő években látni kell, hogy a racionalizálás milyen tartós megtakarításokat eredményez.

A jelentés alapján az MNB dolgozóinak létszáma 2025. végére 1556 főre csökkent, ami 202 fővel volt alacsonyabb a 2024-es létszámnál, ugyanakkor ezzel párhuzamosan átlagosan kilenc százalékos volt a béremelés, a bértömegkeret pedig 11 százalékkal emelkedett – közölte. A vezérszónok hozzátette, hogy a személyi jellegű ráfordítások összege 11,8 százalékkal, 48,6 milliárd forintra nőtt.

Önmagában a létszám és az átlagbérek változásából nem lehet kiszámítani az éves bérköltséget, számít az is, hogy a munkavállalók mikor távoztak, milyen összetételű volt a leépítés, hogyan alakultak a vezetői juttatások és mekkora egyszeri kifizetéseket hajtottak végre – mondta. Egy ilyen mértékű eltérés mellett azonban a közvéleménynek és az Országgyűlésnek joga van megtudni, hogy pontosan miből adódik a különbség – jelentette ki.

Megjegyezte, hogy a bizottsági meghallgatásán az MNB elnöke a létszámcsökkentéshez kapcsolódó végkielégítésekkel magyarázta a magasabb bérköltséget. Hangsúlyozta, hogy ez a magyarázat egy részletes, számszerű levezetés nélkül azonban nem oszlatta el teljes mértékben a bizonytalanságot.

Alapvető elvárás a takarékosság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság, a jegybank függetlensége nem jelenthet mentességet a gazdálkodás számonkérhetősége alól – fogalmazott.

A monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését, a korábbi programok kivezetését és a kiszámíthatóbb működés irányába tett lépések eredményességét a továbbiakban is figyelemmel kell kísérni – közölte.

Az üzleti jelentés egy átalakuló intézmény működését mutatja be – összegzett a vezérszónok, aki azt is bejelentette, hogy a jelentés elfogadást javasolja az Országgyűlésnek. Ezzel párhuzamosan elvárásnak nevezte, hogy a megkezdett racionalizálás folytatódjon, a bérköltségek alakulását pedig részletesen és ellenőrizhető módon mutassák be a következő beszámolóban.

Fidesz: a magyar bankrendszer továbbra is stabil

Palóc André (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a beszámoló egy felelősen működő, szakmailag stabil és megújuló jegybank képét mutatja. A bizonytalan környezetben különösen felértékelődött a kiszámítható és hiteles monetáris politika – tette hozzá.

Az MNB új vezetése hivatalba lépése óta az árstabilitás elérésére és fenntartására összpontosít, miközben a magyar gazdaság stabilitását helyezi előtérbe – közölte.

Hangsúlyozta, hogy 2025-ben a Monetáris Tanács a kamatdöntő üléseken 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot. Rámutatott, hogy az éves átlagos infláció 4,4 százalék volt, ami decemberre 3,3 százalékra mérséklődött.

A magyar bankrendszer továbbra is stabil, jól tőkésített és válságálló – mondta. A hitelintézeti szektor 1448 milliárd forintos adózott eredményt ért el, a vállalati hitelállomány 7,3, a háztartási hitelállomány pedig 14,7 százalékkal bővült – sorolta az adatokat.

Arról is beszélt, hogy a nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szektorban 3,2, a lakosságiban pedig 1,6 százalékra csökkent.

Az MNB több mint kétezer intézmény felett gyakorolt valamilyen formában felügyeletet, a pénzügyi csalások visszaszorításának érdekében pedig elindította a központi visszaélésszűrő rendszert, illetve kidolgozta az úgynevezett öt csapás intézkedéscsomagot – említett néhány intézkedést.

A Fidesz támogatja az MNB vezetését, illetve a jelentés és a beszámoló elfogadását – mondta zárásként.

KDNP: mindenre kiterjed a beszámoló

Simicskó István (KDNP) a jegybanki beszámolót széleskörűnek és mindenre kiterjedőnek minősítette, mint mondta: abban érzékelhető a megfontoltság, az óvatosság és az állam iránti felelősség.

A deviza- és az aranytartalék növekedése is azt mutatja, hogy hatékony gazdálkodást folytatott a jegybank – tette hozzá, majd üdvözölte az infláció megfékezését és leszorítását is.

A KDNP vezérszónoka szintén pozitívnak nevezte a lakossági hitelállomány bővülését – amely szerinte nagy részben a Fidesz-kormány családbarát otthonteremtési rendszerének és az Otthon Start Programnak köszönhető – valamint a vállalati hitelállomány növekedését is.

Mi Hazánk: jobb lett volna, ha a jelenlegihez hasonló szakemberek vezették volna a jegybankot korábban is

Apáti István (Mi Hazánk) kritikával illette az MNB-székház felújítás ügyét, az alapítványi vagyongazdálkodás hiányosságait, a vállalati kötvényekkel kapcsolatos elhibázott kockázatelemzést, a működési költségeket és az árstabilitást.

A Mi Hazánk vezérszónoka szerint sokat elárul a jelenlegi MNB-vezetés előtti időszakról, hogy már örülni kell annak, hogy a 2024-es 788,7 milliárdhoz képest 2025-ben csak 554 milliárd forint veszteséget számolt el a nemzeti bank. Ha a jelenlegihez hasonló szakemberek irányították volna a jegybankot 2013-tól kezdve, akkor sok minden másképp alakulhatott volna a magyar gazdaságban – tette hozzá.

A parlamenti vita során a felszólalók különböző szempontok alapján értékelték a jegybank elmúlt évi teljesítményét, a jelentés elfogadásáról a későbbiekben dönt az Országgyűlés.

Legyen a GlobalHir.hu az egyik kedvelt hírforrása!
Állítsa be a GlobalHir.hu-t előnyben részesített forrásként, hogy friss és releváns cikkeink gyakrabban jelenhessenek meg Önnek a Google Kiemelt hírei között.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.