Költségvetési vita a parlamentben: „Valóban ki volt söpörve a padlás”

Az Országgyűlés keddi ülésén a 2026-os költségvetés módosításának általános vitája zajlott, amely során a képviselők éles kritikákat fogalmaztak meg a gazdaságpolitikai irányvonalakkal kapcsolatban, miközben a kormányzati oldal a korábbi időszak örökségéről és a korrekciós lépésekről számolt be.

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka szerint az idei évre várható 2 százalékos gazdasági növekedés az Orbán-kormány eredménye. A képviselő úgy vélte, a korábbi kormányzati ciklusokban következetesen teljesítették a költségvetési főszámokat, ám a mostani választási évben ez nem sikerült. Kiemelte, hogy 2010 és 2019 között fokozatosan csökkent a hiány és az államadósság, majd egy válságidőszak következett, amelyben tudatosan engedték el a hiányt.

Értékválasztások és gazdasági kritikák

A KDNP képviselője szerint a növekedést a háztartások fogyasztása hajtja, a béremelések pedig érdemi hatással bírnak. Hargitai János ugyanakkor bírálta a Hungary Helps program és a határon túli támogatások csökkentését, valamint a mohácsi hídberuházás tartalmának módosítását, amelyeket szerinte nem felelős gazdálkodás, hanem értékválasztás motivált. Úgy látja, a jövedelmek átcsoportosítása során a magánszemélyek ígéreteket kaptak, míg a multik nagyobb lehetőségekhez jutottak.

Apáti István, a Mi Hazánk képviselője szerint a költségvetési javaslat annak beismerése, hogy a Tisza Párt a választási győzelem érdekében mindent megígért. Kifogásolta, hogy a költségvetés helyzete rosszabb, mint amit korábban elismertek. A képviselő hiányolta a nyugdíjprémiumot és a nyugdíjkorrekciót, valamint bírálta a rendvédelmi és szociális dolgozóknak, illetve az oktatásban dolgozóknak tett béremelési ígéreteket.

Ordas nagy hazugságnak minősítette a szociális dolgozóknak és az oktatás területén dolgozóknak tett béremelési ígéreteket.

Apáti István aggodalmát fejezte ki a jövőbeli személyijövedelemadó-csomagok és az esetleges új vagyonadók miatt. Emellett bírálta az uniós források felhasználását, megjegyezve, hogy a szélerőművek építéséből szerinte nem magyar cégek profitálnak, így a pénz visszakerül nyugatra.

A pénzügyminiszter válasza

Kármán András pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy az előző kormányzati időszakban a költségvetési hiány többször is a törvényben rögzített duplája volt, és jelentős tervezési hibák történtek. A miniszter szerint az államadósság GDP-arányos mértéke az év végére 77,5 százalékra csökkenhet a korábbi 77,9 százalékról.

A miniszter a költségvetési helyzetet értékelve úgy fogalmazott: „Valóban ki volt söpörve a padlás”. Kifejtette, hogy a kormányzati átvételkor a költségvetés folyószámlája ezermilliárd forint alatt volt, amit az előző hónapban ötezermilliárd forintra emeltek. A Költségvetési Tanács kapcsán elmondta, hogy megszüntették a tanács nemzetközileg példátlan vétójogát, mivel az túlnőtt a testület szerepkörén.

A 300 milliárd forintos megtakarításról szólva elmondta, hogy az a pazarló kiadások és meglévő szerződések felülvizsgálatával fog konkretizálódni. A mohácsi híddal kapcsolatban kiemelte, hogy a korábbi 98 százalékos előlegfizetés aránytalan volt, ezért a szerződést újratárgyalták és az előleg nagy részét visszafizették. Az üzemanyagárak kapcsán közölte, hogy a jövedéki adó jelenleg is alacsonyabb, mint év elején, és a kormány továbbra is az EU-ban megengedett legalacsonyabb szinten tartja azt.

A kormány a szerdai ülésén további támogatási lehetőségekről tárgyal, amelyek a magánszemélyek széles körét érintik majd.