Több ezren tüntettek Törökországban a sajtószabadság korlátozása ellen

Több ezren vonultak utcára Törökország tíz városában, hogy kiálljanak a sajtószabadság mellett. A tüntetéseket újságírói szervezetek és az ellenzéki Új Párt (Yeni Parti) kezdeményezték, a résztvevők pedig a független médiára nehezedő nyomás és a televíziós csatornák hatósági átvétele ellen tiltakoztak. A megmozdulásokon azt skandálták: „A szabad sajtót nem lehet cenzúrázni!”

Az NOS holland közszolgálati híroldal beszámolója szerint a demonstrációkat az újságírókat érő nyomásgyakorlás, a cenzúra és több televíziós csatorna állami ellenőrzés alá vonása váltotta ki. A szervezők tájékoztatása alapján az elmúlt húsz hónapban legalább öt televíziós csatorna került hatósági irányítás alá. Bár az érintett médiumok között nem kizárólag ellenzéki csatornák szerepelnek, és az intézkedések indokai is eltérőek, a történtek komoly aggodalmat keltenek a török sajtó függetlenségével kapcsolatban.

Rendőrségi razzia és hatósági felügyelet a Halk TV-nél

A tüntetések egyik közvetlen előzménye a népszerű ellenzéki televízió, a Halk TV elleni hatósági fellépés volt. A csatorna isztambuli székházában október 14-én tartottak rendőrségi razziát, amelyet követően a hatóságok által kinevezett vagyonfelügyelő vette át a televízió irányítását. A csatorna azóta korábbi műsorait ismétli, élő adásait pedig felfüggesztette.

A Halk TV rövid ideig az interneten próbálta folytatni működését, azonban a hárommillió követővel rendelkező X-fiókját blokkolták, YouTube-csatornájára pedig napok óta nem kerültek fel új videók. A korlátozások tovább nehezítették a televízió működését és a nézők tájékoztatását.

A török ügyészség a csatorna elnökét, Cafer Mahiroğlut vesztegetéssel, pénzmosással és csalással gyanúsítja. Az Egyesült Királyságban élő médiavezetőt nem vették őrizetbe, az ügyben azonban több más személy ellen is eljárás indult.

Mahiroğlu tagadja a vádakat, és politikai indíttatásúnak tartja a hatósági fellépést. A török ellenzék szintén úgy véli, hogy az intézkedések célja a kormányt bíráló sajtó elhallgattatása. A hatóságok ugyanakkor büntetőeljárás keretében vizsgálják az ügyet.

A Halk TV elleni intézkedés nem egyedi eset. Az elmúlt húsz hónapban több más televíziós csatornánál is hasonló hatósági beavatkozás történt, köztük a Flash TV, az EKOTÜRK, a Habertürk és a Tele1 esetében.

Újságírókat is bebörtönöztek, egyre nagyobb a félelem

A tüntetéseken részt vevők közül többen arról beszéltek, hogy Törökországban egyre nehezebbé válik a kormányzati intézkedések nyilvános bírálata. Egy, az ellenzéki Új Párthoz tartozó nő névtelenséget kért az NOS tudósítójától, mert attól tart, hogy nyilatkozata miatt őt vagy családját hátrány érheti.

A demonstráló szerint a rendőri jelenlét is jól mutatta a kialakult légkört.

„A kritikának következményei vannak, ezt látjuk. Nézzen körül, mennyi rendőr van itt! Több az egyenruhás, mint a tüntető.”

A nő egy újságot tartott a kezében, amellyel egy bebörtönzött újságíró ügyére kívánta felhívni a figyelmet. Elmondása szerint a BirGün című török lap egyik munkatársa azért került börtönbe, mert megírta egy cikkét.

A tüntető hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben különösen fontos az újságírókkal vállalt szolidaritás. Úgy véli, a sajtószabadság védelme nemcsak az újságírók, hanem az egész társadalom érdeke.

A nemzetközi sajtószabadság-védő szervezetek hosszabb ideje bírálják a törökországi helyzetet. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi szervezet sajtószabadság-indexe alapján Törökország a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozik.

Az Újságírókat Védő Bizottság (CPJ) szerint a török hatóságok a dezinformáció elleni törvényt is felhasználják az újságírók megfélemlítésére. A jogszabály többek között a belső és külső biztonságot érintő hamis információk terjesztését bünteti.

A CPJ adatai szerint az idén már 16 embert vettek őrizetbe a dezinformáció terjesztésére hivatkozva. A szervezet szerint a törvény alkalmazása jelentős kockázatot jelent a független újságírás számára, mivel a hatóságok olyan közlések miatt is eljárást indíthatnak, amelyek kormányzati intézkedéseket vagy közéleti szereplőket bírálnak.

Több százezer megtakarítót érintő tőzsdei botrány

A tüntetések egyik résztvevője, aki maga is újságíró, azt állította, hogy a Halk TV elleni hatósági fellépés összefüggésben állhat egy jelentős törökországi tőzsdei botrány feltárásával.

A demonstráló szerint a csatorna azért került a hatóságok célkeresztjébe, mert beszámolt a pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos állításokról.

„Egy kollégánk emiatt van börtönben, mert rákérdezett a néptől elvett pénzekre. Azért, mert végezte a munkáját.”

A botrány az előző hónapban került a nyilvánosság elé. A beszámolók szerint mintegy 455 ezer török megtakarító veszítette el a pénzét, miközben mások több tízmillió dolláros nyereségre tettek szert. A török sajtóban az ügyet egy piramisjátékhoz is hasonlították.

A botránnyal kapcsolatban a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) több vezető politikusának neve is felmerült. Köztük volt a párt egyik alelnöke, aki a büntetőeljárás idejére lemondott tisztségéről. Az érintettségre vonatkozó állítások azonban önmagukban nem jelentik a bűnösség megállapítását.

A tüntető újságíró szerint a történtek jól mutatják, milyen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok, akik érzékeny politikai vagy gazdasági ügyeket próbálnak feltárni. Álláspontja szerint a sajtó elleni intézkedések visszatarthatják az újságírókat a közérdekű visszaélések vizsgálatától.

A szombati demonstrációkon nemcsak aktív, hanem nyugdíjas újságírók is részt vettek. Egy 70 éves isztambuli nő arról beszélt, hogy elsősorban a fiatalabb nemzedékek és pályatársai jövője miatt vonult utcára.

„Idős vagyok, de a jövőért vagyok itt, a fiatal kollégáimért.”

A nő ugyanakkor csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a legalább 15 millió lakosú Isztambulban szerinte kevesen csatlakoztak a megmozduláshoz. Úgy vélte, jóval több embernek kellett volna kiállnia az újságírók mellett, mert a sajtószabadság megőrzése az egész társadalom számára fontos.