Az Európai Unió Bírósága csütörtökön közzétett ítéleteiben megállapította, hogy Magyarország és Csehország megsértette az uniós jogot azzal, hogy jogszabályaik általános jelleggel lehetővé teszik a gyanúsítottak ügyvédjük távollétében történő kihallgatását.
A luxembourgi székhelyű testület az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás során hozott döntést. A bíróság megállapítása szerint a két ország szabályozása ellentétes a büntetőeljárás során igénybe vehető ügyvédi segítséghez való jogról szóló uniós irányelvvel.
Kifogásolt határidők és eljárások
A magyar jogszabályok értelmében a gyanúsított kihallgatása az ügyvéd távollétében is megkezdhető, amennyiben a jogi képviselő az őrizetbe vételről szóló értesítést követő két órán belül nem jelenik meg. Csehországban ez a határidő az őrizetbe vételtől számított 48 óra, de a kihallgatás akkor is megtartható, ha az ügyvéd nem érhető el.
Az uniós bíróság hangsúlyozta, hogy a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak joguk van ahhoz, hogy ügyvédjük jelen legyen és hatékonyan részt vegyen a kihallgatásukon. Ez főszabály szerint az ügyvéd személyes jelenlétét jelenti.
Kivételes körülmények hiánya
A testület emlékeztetett arra, hogy az uniós irányelv kimerítően felsorolja azokat a kivételes körülményeket, amelyek indokolhatják az ideiglenes eltérést az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogtól. A magyar és a cseh szabályozás azonban általános jelleggel teszi lehetővé az ügyvéd nélküli kihallgatást, anélkül is, hogy az irányelvben meghatározott kivételes okok valamelyike fennállna.
A bíróság rámutatott, hogy az irányelv célja a tisztességes eljáráshoz való jog egységes szintű biztosítása az Európai Unióban, valamint a tagállamok büntető igazságszolgáltatási rendszerei közötti kölcsönös bizalom erősítése.
További jogsértés Magyarországon
Magyarország esetében a bíróság további jogsértést is megállapított. Az Európai Bizottság kifogásolta, hogy a magyar jog nem tartalmazza az ügyvédi segítségről történő lemondásra vonatkozó uniós követelményeket.
Bár a magyar jog az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot elidegeníthetetlennek tekinti, a gyanúsítottak és vádlottak dönthetnek úgy, hogy nem élnek ezzel a jogukkal. Ez a helyzet a jogról való lemondáshoz hasonlítható, amelynek feltételeit az uniós irányelv részletesen szabályozza. Mivel Magyarország ezeket a részletszabályokat nem ültette át megfelelően nemzeti jogába, ezen a ponton is megsértette az irányelvet.
A bíróság mindkét ügyben teljes egészében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és megállapította, hogy Magyarország és Csehország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.
A döntés értelmében a két tagállamnak módosítania kell a kifogásolt szabályozást, hogy az megfeleljen az uniós irányelv előírásainak.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
