Az bíróság elé viszi Magyarországot az Európai Bizottság a Mol horvátországi jogvitája miatt

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi Magyarországot a Mol egyik horvátországi jogvitája miatt. A brüsszeli testület álláspontja szerint a Mol és Horvátország közötti vitát nem lehetett volna nemzetközi választottbíróság elé vinni, Magyarországnak pedig meg kellett volna akadályoznia, hogy a vállalat az ott született döntést az Egyesült Államokban érvényesítse.

A szóban forgó eljárás a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtt zajlott. A 2022-ben született döntés a Mol javára szólt, amelyet egy washingtoni szövetségi bíróság az idén mintegy 286 millió dollár értékben amerikai bírósági ítéletté alakított. Ez a döntés lehetővé teszi a Mol számára, hogy az Egyesült Államokban horvát vagyontárgyakból próbálja behajtani követelését.

A jogvita előzményei

A jogvita hátterében egy 2009-ben kötött gázüzletági megállapodás áll. A vállalat álláspontja szerint Horvátország nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, ezért 2013-ban választottbírósági eljárást indítottak. Az amerikai bírósági eljárásban megítélt összeg a költségekkel és kamatokkal együtt időközben 286 millió dollárra emelkedett.

A jogvita háttere, hogy a Mol és a horvát kormány között 2009-ben gázüzletági megállapodás született. A Mol szerint Horvátország nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, ezért a vállalat 2013-ban választottbírósági eljárást indított, amelyet 2022-ben megnyert.

Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország nem akadályozta meg a Molt abban, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartott választottbírósági döntést egy unión kívüli országban ismertesse el és próbálja érvényesíteni. A bizottság a Molt a magyar állam ellenőrzése alatt álló társaságnak tekinti, figyelembe véve a tulajdonosi hányadot és az állam tényleges befolyását.

Uniós jogi hivatkozások

A bizottság érvelése az Európai Unió Bíróságának korábbi döntéseire épül. A 2018-as Achmea-ügyben a bíróság kimondta, hogy az uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások választottbírósági kikötései nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Ezt az elvet 2021-ben a Komstroy-ügyben az Energia Charta Egyezmény alapján indított, unión belüli jogvitákra is kiterjesztették.

Amennyiben az Európai Unió Bírósága helyt ad a bizottság keresetének, Magyarországnak meg kell szüntetnie az uniós jog megsértését. Ennek egyik lehetséges következménye az lehet, hogy Budapestnek meg kell akadályoznia a Molt a követelés tényleges érvényesítésében, miközben az amerikai bírósági döntés és a Horvátország által benyújtott jogorvoslat továbbra is fennmaradna.

A jogi eljárás kimenetele alapvetően befolyásolhatja a Mol és a horvát állam közötti, évek óta húzódó pénzügyi vita rendezését és a nemzetközi választottbírósági döntések érvényesíthetőségét az Európai Unióban.