Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé utalja Magyarországot, mert álláspontja szerint az ország nem akadályozta meg az uniós jog által tiltott, tagállamok közötti befektető–állam választottbírósági eljárásokat. A testület szerint Magyarország ezzel nem tett eleget az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatából eredő kötelezettségeinek.
A Komstroy-ítélet és az uniós jogi keretek
A jogi vita alapját a C-741/19. számú ügyben hozott, úgynevezett Komstroy-ítélet képezi. Ebben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. és 344. cikke értelmében nemzetközi megállapodások – például az Energia Charta Egyezmény 26. cikke – nem tehetik lehetővé, hogy egy tagállam befektetője egy másik tagállammal szemben választottbírósághoz forduljon olyan beruházási vitákban, amelyek az uniós jog alkalmazását érintik.
A Bizottság az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatára hivatkozva hangsúlyozza, hogy a Bíróság uniós jogot értelmező ítéleteinek joghatásai főszabály szerint visszamenőlegesen is érvényesülnek. A tagállami felelősség az EUMSZ 258. cikke alapján nemcsak közvetlenül az állami szervekre terjedhet ki, hanem olyan magánjogi vagy más szervezetekre is, amelyek felett az állam tényleges ellenőrzést gyakorol, illetve amelyek tevékenysége az állami politikát tükrözi vagy hajtja végre.
A MOL szerepe és az állami felelősség
A Bizottság vizsgálata szerint a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a MOL, illetve annak leányvállalatai felett, annak ellenére, hogy ezek magánjogi társaságoknak minősülnek. Ebből következően a Bizottság álláspontja szerint a vállalatcsoport magatartása az államnak tudható be.
A testület szerint Magyarország ezzel lehetővé tette, hogy állami ellenőrzés alatt álló vállalatok megkerüljék az uniós jogból eredő kötelezettségeket.
A Bizottság szerint a MOL két magatartása is sérti az uniós jogból eredő tilalmat. Egyrészt az Energia Charta Egyezmény alapján választottbírósági eljárást kezdeményezett egy másik uniós tagállammal szemben, másrészt az eljárásban számára kedvező döntés megszerzése után harmadik országbeli bírósághoz fordult annak elismerése és végrehajtása érdekében.
A Bizottság álláspontja szerint az uniós jog nem teszi lehetővé egy ilyen, az EU-n belüli befektető–állam választottbírósági eljárásból származó döntés végrehajtását.
Brüsszel 2025 decemberében küldött felszólító levelet Magyarországnak az ügyben, majd 2026 áprilisában indokolt véleményt fogalmazott meg. Mivel a magyar hatóságok a Bizottság megítélése szerint nem orvosolták a kifogásolt helyzetet, a testület most úgy döntött, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viszi.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
