Új, határokon átívelő kritikus kommunikációs rendszert vezet be az Európai Unió

Az Európai Bizottság szerdán egy új, átfogó uniós kritikus kommunikációs rendszer létrehozását indítványozta, amelynek célja, hogy Európa elsősegélynyújtói és vészhelyzeti egységei számára biztonságos, ellenálló és folyamatos kommunikációs csatornákat biztosítson válsághelyzetekben. A kezdeményezés alapvető célja, hogy európai technológiai komponensekre támaszkodva zökkenőmentes, valós idejű kapcsolatot teremtsen a rendőrség, a tűzoltóság, az egészségügyi szolgálatok és a polgári védelmi csapatok között, még azokon a területeken is, ahol a hagyományos földi hálózatok már nem érhetőek el. A tűzesetek, árvizek, viharok, a kritikus infrastruktúrát fenyegető dróntámadások vagy terrortámadások mind-mind olyan események, amelyek hatékony és jól koordinált választ igényelnek, ám a jelenlegi kommunikációs rendszerek korlátozottak, nem kapcsolódnak egymáshoz, és a határok átlépésekor sok esetben működésképtelenné válnak.

Ez a széttagoltság komoly akadályt jelent a mentési munkálatokban, a közbiztonság helyreállításában és a válságkezelésben. Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásaiban már korábban bejelentett fejlesztés célja, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben és a katasztrófavédelemben is javítsa az operatív együttműködést, biztonságosabbá téve ezzel az egész Európai Uniót. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy az elsősegélynyújtók szolgálatokon és határokon átívelően kommunikáljanak, valamint gyorsabban és biztonságosabban osszanak meg fényképeket, videókat és hanganyagokat, mind nemzeti, mind európai szinten.

A technológiai váltás és a biztonságos adatátvitel

A technológiai modernizáció keretében minden tagállam fokozatosan áttér a régi, szűk sávszélességű rádiórendszerekről a korszerű szélessávú technológiákra, például az 5G-re. Ezzel párhuzamosan az uniós műholdak tartalékot biztosítanak azokra az esetekre, amikor a földi hálózatok – például áramkimaradások vagy hálózati túlterheltség miatt – kiesnek. A rendszer lehetővé teszi a mentők számára, hogy egyetlen biztonságos eszközön keresztül osszanak meg egymással adatokat, videókat, üzeneteket és pontos földrajzi adatokat valós időben, ami jelentősen javítja a helyzetfelismerést és a koordinációt vészhelyzetekben.

A rendszer tervezésekor a biztonság és a rugalmasság volt az elsődleges szempont. A hálózat úgy lett kialakítva, hogy akkor is elérhető és ellenálló maradjon, amikor a mobilhálózatok telítettek vagy megszakadtak. Ahol nincs mobilhálózati lefedettség, ott a rendszer az uniós műholdak támogatására, valamint mobil, telepíthető kommunikációs egységekre támaszkodik, amelyek képesek helyreállítani a kapcsolatot a válságkezelés érdekében. A rendszer védett lesz a hibrid és kibertámadásokkal szemben, erős titkosítási protokollok alkalmazásával.

A működést két dedikált központ támogatja majd: egy uniós hálózatfelügyeleti központ, amely egy biztonságos optikai szálas hálózatot biztosít a tagállamok közötti központi kapcsolódáshoz, elkerülve ezzel a sok különálló, egymástól független kapcsolat kiépítését, valamint egy uniós biztonsági felügyeleti központ, amely a kiberbiztonsági kockázatokat követi nyomon, értékeli a fenyegetéseket és támogatja a tagállamokat a védekezésben.

Stratégiai autonómia és a jövőbeli lépések

A javaslat egyik legfontosabb eleme az európai technológiai szuverenitás megerősítése. A rendszer kritikus komponenseit – beleértve a műholdakat, a mobil hálózati magot és a használt szélessávú technológiát – európai vállalatok fejlesztik, csökkentve ezzel a külföldi technológiáktól való függőséget. A beruházás vonzóbbá válik a tagállamok számára, mivel a rendszer hatóköre a regionális vagy nemzeti szintről az egész Európai Unióra és a schengeni társult országokra terjed ki, miközben a tagállamok teljes körű ellenőrzést gyakorolhatnak saját nemzeti hálózataik és a rendszer irányítása felett, amelyet egy tagállami szakértői csoport biztosít.

A rendszer bevezetése egy hosszú távú folyamat lesz, amelynek következő lépése az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadás. A tervek szerint a rendszer fokozatosan, 2030-tól kezdődően áll majd üzembe, beépített átmeneti időszakkal a tagállamok számára. A projekt a 2025 áprilisában elfogadott ProtectEU stratégia és a 2025 márciusában indított uniós felkészültségi stratégia egyik kulcsfontosságú eleme, amely közvetlenül reagál a Niinistö-jelentés ajánlásaira is, sürgetve a kritikus kommunikációs infrastruktúra mielőbbi kiépítését. A Bizottság emellett támogatni fogja a tagállamokat az iparági és kutatási szervezetekkel való együttműködésben, hogy biztosítsák a kritikus kommunikáció folyamatos innovációját az Európai Unión belül.