Uniós biztos: meg kell erősíteni a választási rendszereket a külső beavatkozással szemben

Az Európai Bizottság minden lehetséges intézkedéssel segíti a tagállamokat választási rendszereik megerősítésében a külső beavatkozásokkal szemben – jelentette ki Michael McGrath igazságszolgáltatásért és jogállamiságért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban.

Az európai demokráciapajzsra (EUDS) azon stratégiai okokból van szükség, hogy megerősítsük és megvédjük demokráciáinkat, az információs tér integritását, a demokratikus intézményrendszert, a szabad és igazságos választásokat, a szabad sajtót, és ellenállóak legyenek minden külső és belső támadással szemben.

McGrath emlékeztetett, hogy a bizottság tíz hónapja mutatta be a pajzsot a demokráciát aláásó politikai erők megfékezésére. Tapasztalataik szerint azóta is folyamatosak a kísérletek az uniós és tagállami intézmények befolyásolására, valamint emberek felhasználására külső érdekek érvényesítésére. A biztos szerint komolyan meg kell erősíteni a felkészültséget.

A tervek szerint a kormányzati tisztviselőket minden tagállamban fel kell készíteni a dezinformáció és a befolyásolási kísérletek felismerésére. A 2027 utáni hétéves uniós költségvetésben (MFF) több célzott program szolgálja majd a demokrácia aktív védelmét.

Kritikák a magyar kormányoldal részéről

Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós demokráciapajzs a külső beavatkozások elleni védelemről szólna, azonban szerinte az Európai Bizottság folyamatosan beavatkozik azoknak a tagállamoknak a belügyeibe, amelyek kormánya nem nyeri el a tetszésüket.

A képviselő beszámolt arról, hogy Magyarországon az új kormány eltávolította a köztársasági elnököt és több alkotmánybírót, valamint eltiltották az újraindulástól az ellenzék vezetőjét. Kiemelte, hogy egy 12 éves mandátumkorlátozás miatt az ellenzéki képviselők nagy része nem indulhat el a következő választáson.

„Hol van ilyenkor a híres demokráciapajzsuk? Egyetlen szavuk nincs. A csend egyvalaminek a bizonyítéka: annak, hogy nem a demokrácia érdekli az EP nagykoalícióját, hanem az, hogy cseléd módjára engedelmes kormányok legyenek a tagállamokban” – jelentette ki Dömötör Csaba.

A Tisza Párt és a DK álláspontja

Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-képviselője, a magyar néppárti delegáció vezetője szerint a hibrid fenyegetések és a külföldi információmanipuláció a demokrácia gyengítésének állandó eszközévé váltak, amelyeket hazai szereplők is felerősíthetnek.

„Betilthatjuk a Kreml által irányított műsorszolgáltatókat, de az üzenetük akkor is eljuthat a polgárokhoz, ha a hazai csatornák továbbítják és felerősítik azt” – fogalmazott. Lakos szerint a leghatékonyabb védelem a tájékozott közvélemény, amely képes megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője a mesterséges intelligencia (MI) jelentette veszélyekre hívta fel a figyelmet. „Új feladatunk van: azonnal le kell állítanunk a mesterséges szuperintelligencia fejlesztését, és a jelenlegi MI-fejlesztéseket pedig lassítani kell egészen addig, amíg ki nem dolgozzuk a védelmi rendszereket” – figyelmeztetett a politikus.

Ellentétes vélemények a vitában

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője szerint a demokráciapajzs a belső politikai pluralizmus felszámolását célozza. Véleménye szerint függetlennek nevezett cenzorokkal építenek véleménymonopóliumot, és minden ellenzéki kezdeményezést hibrid fenyegetésnek bélyegeznek.

László András fideszes EP-képviselő a vita végén úgy fogalmazott, hogy az Európai Néppárt és baloldali szövetségeseik a nemzeti választásokba való brüsszeli beavatkozást intézményesítik. „Ezt hívják önök cinikusan demokráciapajzsnak” – mondta, hozzátéve, hogy a bizottság több milliárd eurót tervez a balliberális sajtó támogatására.

Kulja András, a Tisza Párt képviselője László András szavaira reagálva visszautasította a vádakat, és a kormány korábbi sajtóellenes lépéseit, valamint a titkosszolgálatok ellenzékkel szembeni használatát említette. „Ne szolgálják az orosz érdekeket, a magyar emberek nem véletlenül zavarták el Önöket” – zárta felszólalását Kulja András.

A strasbourgi vita rávilágított arra, hogy az Európai Unió intézményei és a tagállami politikai erők között jelentős nézetkülönbségek vannak a külső beavatkozások elleni védekezés módszereit és céljait illetően.