Folytatódott a közmédia átalakításáról szóló törvényjavaslat vitája az Országgyűlésben

Az Országgyűlés szerdán folytatta a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratának elfogadásáról, valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról szóló határozati javaslatok együttes általános vitáját.

Folytatta a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitáját szerdán az Országgyűlés.

Fidesz: amíg Tisza-kormány van, a közmédia nem lesz független

„Pontosan tudjuk az elmúlt hetek-hónapok alapján, hogy közmédia addig, amíg Tisza-kormány van, nem lesz független, nem lesz pártatlan, nem lesz kiegyensúlyozott” – fogalmazott Németh Balázs (Fidesz)

Véleménye szerint a közmédia addig, ameddig Tisza kormány van, Magyar Péter és a Tisza-kormány érdekeit, valamint „a mögöttük álló baloldali, liberális, globalista érdekköröket” fogja kiszolgálni.

Azt mondta: az MTI nem számolt be arról, hogy „a gendertörvény elfogadásával mostantól nem igaz az a korábban a köznevelési törvényben is bent lévő mondat, hogy az iskolai foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemtől való eltérés, a születési nem megváltoztatása és a homoszexualitás népszerűsítésére”, továbbá nem szemlézte a hírügynökség azokat a „nyugati, balolali, liberális sajtóban” megjelent cikkeket, amelyek szerint „a brüsszeli pénzekért cserébe az LMBTQ-korlátozásokat feloldja Magyar Péter, és elfogadnak egy ilyen törvényt Magyarországon”.

A Fidesz vezérszónoka úgy ítéli meg: amíg Tisza-kormány van, addig a miniszterelnök dönti el, hogy ki dolgozzon a közmédiánál, és hogyha valaki nem tetszik neki, „egy kommentben kirúgja”.

Megfogalmazása alapján: a nem megfelelő magatartásuk alapján is ki lehet rúgni embereket a közmédiából, ami szerinte azt jelenti, hogy „azokat rugdossák ki, akik nem Tisza-szavazók”. Később arról is beszélt, hogy a „baloldali 444 cikkének hatására rúgták ki a közmédia egyik jobboldalinak tartott csatornaigazgatóját”.

Sérelmezte, hogy az MTI tudósítója „nem hallotta meg” szeptember végén, amikor Magyar Pétert kifütyülték a szociális dolgozók tüntetésén, és az M1 híradójának tudósításában sincs benne a kifütyülés. Hozzátette: az MTI tudósítója „azt sem hallotta meg”, amikor a V4-es találkozón Andrej Babis cseh miniszterelnök Orbán Viktor munkáját dicsérte.

Emellett levágták az MTI fotójának a széléről Sulyok Tamás akkori köztársasági elnököt, a közrádió riportere pedig a stúdióban „nem mert rákérdezni” Magyar Péter miniszterelnök rádióinterjújában az ötezer forintos „dízeljegye” – sorolta.

A szórakoztató tartalmakról megjegyezte Pogány Induló koncertjét az M1-en, aki fellépésein rendszeresen a kábítószer-fogyasztást propagálja.

Arcpirítónak és képmutatónak nevezte, hogy a médiatanács elnöki posztjára az lett a befutó, akit „politikai elfogultsága miatt a szakmai szervezetek nem támogattak többségben”, valamint jelezte: a médiatanácsnak továbbra sincsenek ellenzéki tagjai.

A Független Közmédia Testületbe beszavazott Szabó Györgyöt „egy volt KGB-ügynöknek” nevezte, és azt mondta: a testület által a televízió és a rádió vezetésére kiírt vezérigazgatói pályázat nyertesét „pontosan tudja mindenki, hiszen hónapok óta készül rá”.

Németh Balázs arról is beszélt: információi szerint „tiszás cenzorok” felügyelik, hogy milyen riportok mennek le a híradóban és milyen hírek jelennek meg az MTI-ben. Ha valamelyik európai médium nem azzal a hírrel kezd ezekben a napokban, vagy nincs a főhírei közt, hogy háborús veszély van, akkor az hazudik – fűzte hozzá.

KDNP: cizellálni kell a javaslatot

Máthé Zsuzsa, a KDNP vezérszónoka azt közölte: jelen formájukban nem támogatják a javaslatokat, ám együttműködnek azok „cizellálásában”.

Kiemelte: a pontos, hiteles tájékoztatás, az átlátható gazdálkodás és a szakmai függetlenség támogatandó, de ezek önmagukban nem indokolják az intézményrendszer átalakítását, a lépést „ellenőrizhető érvekkel” kellene alátámasztani.

Hangsúlyozta, a közmédia 2010 után megkezdett integrációjának célja a párhuzamosságok csökkentése volt úgy, hogy a tartalomelőállítás közös háttér mellett megmaradhattak az egyes műfajok eltérő szakmai követelményei.

A közösen használt adatbázisok és infrastruktúra jövőbeni sorsát firtatva felvetette, nem tisztázott, ki felel például egy fennakadásért az átmeneti időszakban.

A közszolgálati médiumok tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület kapcsán bírálta, hogy „a tiszás többség” nem szavazta meg a szakbizottságban a grémiumba az ellenzéki frakciók által javasolt személyek megválasztását.

Megemlítette: noha egyedi szerkesztői döntéseket nem befolyásolhat a testület, a személyi kinevezések, a költségvetés és az erőforrások elosztása enélkül is érdemi hatalmat jelent, ezért világos összeférhetetlenségi és nyilvánossági szabályok megalkotását szorgalmazta.

A rendszernek választ kell arra adnia, hogy milyen intézményi garanciák védik a másként gondolkodók részvételét és a személyi döntések tisztességét – jelentette ki.

Máthé Zsuzsa párhuzamot vont a mostani magyarországi és a 2023 végi lengyelországi helyzet között, amikor Donald Tusk kormánya a közmédia függetlenségének helyreállítására hivatkozva leállította a műsorszolgáltatást és leváltotta az intézmény vezetőjét

A képviselő arról beszélt, a nyári hőkupolával kapcsolatban nem kaptak gyakorlati tájékoztatást a polgárok a közmédiából, majd azt sürgette, ne tekintsék nemlétezőnek és „illetlen szónak” a háborút, mert a kontinens nyugati felén szerepel a hírekben, hogy Európa fegyveres konfliktusba sodródásának veszélye sosem volt olyan nagy, mint napjainkban.

Gyakorlatilag kondicionálják az embereket arra, hogy egy ilyen válságban mit kell csinálni, milyen tartalékaik legyenek otthon – mondta.

Szólt arról is: a „genderkérdés” kapcsán Magyar Péter beszélt arról egy rádióinterjúban, hogy a hétfőn meghozott törvény az Európai Bíróság ítéletének végrehajtása.

A parlamenti vita a javaslatok részletes megvitatásával és a felmerült aggályok tisztázásával folytatódik a következő üléseken.