Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott szerdán az Országgyűlésben a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratának elfogadásáról, valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról szóló határozati javaslatok együttes általános vitája.
A közmédia új intézményi rendszere
Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a javaslat célja a közszolgálati média új intézményi rendszeréhez szükséges társasági jogi és szervezeti keretek megteremtése. Kiemelte, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló jogszabálymódosítás átalakította a közszolgálati média intézményi felépítését.
Az új rendszerben a Magyar Rádió és Televízió Zrt. látja el a közszolgálati médiaszolgáltatói feladatokat, míg a Nonprofit Zrt. közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként, nemzeti hírügynökségként működik tovább. A tárgyalt indítvány a törvényi változások végrehajtásához szükséges rendelkezéseket foglalja egységes keretbe.
Az alapító okirat meghatározza a társaság jogállását, közszolgálati feladatait, tulajdonosi viszonyait, szervezeti felépítését, gazdálkodásának alapvető szabályait, továbbá rendelkezik a társaság irányításáról, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló működéséről, valamint az átalakulással összefüggő vagyoni, szerződéses és munkavállalói jogutódlásról.
Mindez azt szolgálja, hogy az új intézményi struktúra jogilag rendezett módon, a közszolgálati feladatok folyamatosságának biztosítása mellett működhessen. Különösen fontos a tulajdonosi joggyakorlás és a szerkesztői szakmai függetlenség közötti határok egyértelmű rögzítése – emelte ki az államtitkár.
Az alapító okirat meghatározza a részvényesi joggyakorlás kereteit és korlátait. A határozat emellett hangsúlyt helyez az átlátható működésre, a közpénzekkel és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásra, az ellenőrzési mechanizmusokra és az integritási követelmények érvényesítésére.
Önálló nemzeti hírügynökség
A Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról szóló határozati javaslat célja az önálló Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. létrehozásához szükséges társasági jogi és szervezeti keretek megteremtése. A 2026-os évi törvénymódosítás ismét önálló szervezeti keretek közé helyezi a nemzeti hírügynökségi tevékenységet.
A hírügynökség feladata, hogy megbízható, tényszerű és időszerű tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi közérdekű eseményekről, biztosítsa a nyilvánosság számára szükséges hírekhez való hozzáférést, valamint közvetítse az állami és más szervek közérdekű közleményeit.
Az intézményi elkülönítés célja, hogy a hírügynökség saját szervezeti keretei között, a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges szakmai és szerkesztői önállósággal működhessen. A határozat megállapítja a társaság tulajdonosi viszonyait, alaptőkéjét, szervezeti felépítését és működésének alapvető szabályait.
Az államtitkár kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy a tulajdonosi joggyakorlás elkülönüljön a szakmai és szerkesztői irányítástól, és a törvényi garanciák védjék a hírügynökség függetlenségét. A szabályozás rendelkezik az induláshoz szükséges 5 millió forintos alaptőke biztosításáról, a működéshez szükséges vagyon és szerződések átadásáról, valamint az átmeneti finanszírozásról.
A Tisza álláspontja
Hende Máté (Tisza) kijelentette, olyan közmédiát építenek, ami valóban a köz érdekeit fogja szolgálni. Úgy fogalmazott, hogy a „pártvezérlés” miatt az elmúlt években a közmédia nem töltötte be megfelelően azt a szerepet, amelyet egy demokratikus országban be kellene töltenie.
A közszolgálati tájékoztatás feladata nem a mindenkori kormány politikai üzeneteinek ismétlése, hanem az, hogy a polgárok ellenőrzött tények alapján tájékozódhassanak és megismerhessék a fontos ügyek különböző nézőpontjait.
Az előterjesztés szerint a médiaszolgáltatás támogató és vagyonkezelő alap beolvadását követően a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. elnevezése Magyar Rádió és Televízió Zrt.-re változik. A társaság alaptőkéje 230 millió forint lesz, tulajdonosa a magyar állam.
A Magyar Távirati Iroda esetében nem egy meglévő társaság átnevezéséről, hanem egy új társaság létrehozásáról van szó. Az állam nevében az alapításkor az Országgyűlés jár el, az előterjesztés 5 millió forint pénzbeli vagyoni hozzájárulást határoz meg, amely a társaság alaptőkéjének száz százalékát képezi.
A parlamenti vita a javaslatok részletes tárgyalásával folytatódik, amelynek célja a közszolgálati média és a hírügynökség működésének törvényi keretek közé helyezése.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
