Ugrás a tartalomra
2026. október 14., szerda Névnap: Helén
Friss hírek percről percre Budapest 14°C EUR 363 Ft USD 325 Ft
2026. október 14., szerda Névnap: Helén
Friss hírek percről percre Budapest 14°C EUR 363 Ft USD 325 Ft
Friss hírek
Belföld

Környezetvédelmi szabályok és magánjogi nyilvántartások módosítása a parlamentben

Az Országgyűlés a környezetvédelmi jogszabályok módosítása után a magánjogi nyilvántartások átalakításáról szóló törvényjavaslatot vette napirendre.

A parlament szerdán lezárta a környezet védelmének általános szabályairól szóló jogszabály módosításának vitáját, majd megkezdte a magánjogi nyilvántartásokat érintő törvényjavaslat tárgyalását.

A parlament szerda kora délután lezárta a környezet védelmének általános szabályairól szóló jogszabály módosításának általános vitáját, majd elkezdte az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalását.

KDNP: a környezet védelme nem egyszerűen szakpolitikai kérdés

Környezetvédelmi szabályok és magánjogi nyilvántartások módosítása a parlamentben
A kép forrása: MTI/Máthé Zoltán

Juhász Hajnalka (KDNP) hangsúlyozta, hogy a környezet védelme nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, ugyanis közvetlenül meghatározza az emberek egészségét, életminőségét, a települések élhetőségét, valamint a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságát.

A javaslat a jelenleg is létező, az országhatáron átterjedő környezeti hatásokhoz kapcsolódó vizsgálat folyamatát módosítja egy új határidő bevezetésével – emlékeztetett. Az indítvány alapján a határidő már a jelenleg is folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik – közölte a politikus, aki azt kérdezte, hogy készült-e felmérés arról, hány ilyen ügyet érinthetne a módosítás?

Arra is kíváncsi volt, hogy van-e olyan ügy, ami indokolja, hogy a javaslat már a kihirdetés másnapján hatályba lépjen?

Juhász Hajnalka azt mondta, hogyha a kérdésekre választ kapnak, akkor a KDNP részéről is támogatható lesz a törvényjavaslat.

Mi Hazánk: fontos lenne kitolni a határidőket

Dócs Dávid (Mi Hazánk) úgy látta, hogy az indítványt minden frakció támogatni tudja. Hozzátette, a javaslat jobbára technikai pontosításokról szól.

A felszólaló emlékeztetett, korábban is előfordultak a szomszédos országokban Magyarországot súlyosan érintő környezetszennyezési ügyek.

A határidők kitolása azért is fontos, hogy más országoknak ne kelljen elviselniük a környezeti szennyezéseket – érvelt.

A javaslathoz senki nem szólt hozzá, ezért Kőszegi Krisztián levezető elnök lezárta a vitát.

Kormány: jelenleg két eljárás van folyamatban

Környezetvédelmi szabályok és magánjogi nyilvántartások módosítása a parlamentben
A kép forrása: MTI/Máthé Zoltán

Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy jelenleg két eljárás van folyamatban, az egyik a paksi üzemidőhosszabbításról, a másik egy Hegyeshalomnál található kavicsbányáról szól. Pakshoz kapcsolódva hozzátette, egy ilyen jellegű beruházásnál a hatásvizsgálat területe óriási, „itt 1500 kilométerről beszélünk”. Ezen belül pedig az érintett országok bármelyike jelentkezhet véleményezésre – közölte.

Minden ország arra törekszik, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoljon a szomszédaival, vagyis a potenciális hatásviselő felekkel – emelte ki.

Magánjogi nyilvántartások

Kormány: modern nyilvántartás létrehozása a cél

Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában elmondta: a korábbi kormányzati ciklusban az egységes jogi személyi nyilvántartás megvalósítását először elhalasztották, majd egy teljesen új koncepcióra alapozva újra szabályozták. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvényt, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és végelszámolásról szóló törvényt tavaly 2027. január 1-jei hatálybalépéssel fogadták el, de erre nem készültek fel megfelelően – magyarázta.

Közölte: ez a törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett törvények két évvel később, azaz 2029 január 1-jén lépjenek hatályba. Még ez a határidő is szűkös, azonban módot ad arra, hogy a teljes szabályozási koncepciót is átgondolják – tette hozzá.

Kitért rá: általános vélekedés, hogy a cégeljárás egy jól működő eljárás, azonban bizonyos elektronikus ügyintézési megoldásai mára meghaladottakká váltak. A civil nyilvántartási eljárásról, a civil szervezetek adatainak megismeréséről pedig biztosan nem mondható, hogy kényelmes és ügyfélbarát, e nyilvántartás fejlesztése indokolt és szükséges – jelentette ki.

Közölte: olyan nyilvántartási rendszert kell biztosítani, amely egyszerre képes arra, hogy a nyilvántartási eljárásokat magas informatikai felkészültséggel és elektronikus szolgáltatásokkal támogassa, valamint képes arra, hogy kényelmes, gyors elektronikus tájékoztatást biztosítson. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fejlesztések megvalósítása és a rendszer fenntartása költséghatékony legyen – fűzte hozzá.

Kiemelte: az igazságszolgáltatás modernizációja kiemelt prioritás, fontos, hogy a bírósági eljárások, a nyilvántartási eljárások kiszámíthatóak és hatékonyak legyenek.

Az államtitkár kijelentette: az elkövetkezendő két évben azon fognak dolgozni, hogy a magánjogi jogalanyok nyilvántartása egy modern, hatékony, ügyfélbarát és jogi fejlettségét tekintve is az európai élvonalba tartozó nyilvántartásként jöjjön létre.

Tisza: a rendezett átütemezés mindig kisebb kockázatot jelent, mint egy működésképtelen, félkész rendszer

Bóka Zsolt (Tisza) azt mondta, a nyilvántartások pontossága és közhitelessége a mindenkori joggyakorlat fő követelménye. Közölte, az egységes jogiszemély-nyilvántartás, a cég- és a civil szervezetek nyilvántartásának együttes kezelése helyes szakmai cél, a Tisza-frakció támogatja a törvényjavaslatot, mert a rendezett átütemezés mindig kisebb kockázatot jelent, mint egy működésképtelen, vagy félkész rendszer erőltetett elindítása.

A kormánypárti képviselő hatalmas, történelmi léptékű szakmai vállalásnak nevezte a cég- és a civilnyilvántartás egységes rendszerben történő kezelését, különösen azért, mert az új rendszer az automatikus döntéshozatalt is magába foglalja.

Hozzátette, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők és az érintett szervezetek bevonása az előkészítésbe a működőképes szabályozás feltétele. Egy ilyen szabályozás bevezetése megköveteli az érintettek felkészítését, biztosítani kell az informatikai rendszer megbízhatóságát és az adatok biztonságos átvezetését – mondta.

Úgy összegzett, a szabályozás bevezetésének halasztása lehetőséget teremt arra, hogy az egységes nyilvántartási rendszer szakmailag megalapozott szabályokkal és megbízható működési feltételekkel induljon el.

A törvényjavaslatokról szóló parlamenti egyeztetések a következő üléseken folytatódnak a képviselői észrevételek figyelembevételével.

Legyen a GlobalHir.hu az egyik kedvelt hírforrása!
Állítsa be a GlobalHir.hu-t előnyben részesített forrásként, hogy friss és releváns cikkeink gyakrabban jelenhessenek meg Önnek a Google Kiemelt hírei között.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.