Parlamenti vitát váltott ki Észak-Macedóniában a Magyarországtól felvett egymilliárd eurós hitel

Éles parlamenti vitát váltott ki Észak-Macedóniában a Magyarországtól felvett hitel felhasználása, valamint Hrisztijan Mickoszki miniszterelnök nemzetközi politikai kapcsolatai. A kormányfőt Venko Filipcse, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség elnöke vonta kérdőre a törvényhozásban pénteken.

Venko Filipcse a kormányfő Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel és Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnökkel ápolt viszonyát kifogásolta. Az ellenzéki pártvezető azt állította, hogy a miniszterelnök propaganda- és lejárató kampányokat folytat politikai ellenfelei ellen, miközben nem válaszol az ellenzék kérdéseire.

Kérdések a hitel hátteréről

Az ellenzéki politikus különösen a Magyarországtól kapott egymilliárd eurós hitel körülményeit firtatta. Észak-Macedónia 2024-ben két, egyenként 500 millió eurós hitelszerződést kötött a magyar Eximbankkal, 15 éves futamidővel és 3,25 százalékos rögzített kamattal.

Venko Filipcse a Magyarországtól kapott egymilliárd eurós hitel körülményeit is kifogásolta. Észak-Macedónia 2024-ben két, egyenként 500 millió eurós hitelszerződést kötött a magyar Eximbankkal, 15 éves futamidővel és 3,25 százalékos rögzített kamattal. Az ellenzéki politikus szerint felmerül a gyanú, hogy a magyar Eximbank által folyósított kölcsön mögött valójában kínai források állnak, és a hitelhez kapcsolódó jutalék elérhette a 100 millió eurót.

A kínai eredet lehetőségéről már 2024 szeptemberében beszámolt a VSquare oknyomozó portál, több diplomáciai forrásra hivatkozva. A hitel ügyében Magyarországon büntetőeljárás indult, a magyar hatóságok az Eximbank négy korábbi ügyletét vizsgálják hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával, köztük az Észak-Macedóniának nyújtott kölcsönt. Filipcse szerint a vizsgálatnak a pénz felhasználására is ki kell terjednie.

Szerbiai banki szálak

Az ellenzéki pártelnök a szerbiai Alta Bank szerepére is rákérdezett. Ivan Ninic szerb ügyvéd október 27-én egy állítólagos banki belső bejelentésre hivatkozva azt közölte, hogy egy belgrádi pénzintézet a szerbiai parlamenti választás másnapjától jelentős összegeket kezdett külföldre, egyebek mellett Moszkvába és Szkopjéba utalni. A Serbian Times hírportál az Aleksandar Vucic köreihez köthető Alta Bankot nevezte meg érintettként, amely 2025-ben megszerezte a bitolai Stopanska Banka részvényeinek több mint 88 százalékát.

A szerb ügyvéd a Szerb Nemzeti Bank rendkívüli ellenőrzését kérte, mert a bejelentés szerint a pénzmozgások állami vállalatok és közintézmények betéteit is veszélyeztethetik. A jegybank közölte, hogy folyamatosan felügyeli a pénzintézetek működését, a konkrét átutalásokra vonatkozó állításokat azonban nem erősítette meg. Venko Filipcse a parlamentben azt mondta: néhány nappal korábban dokumentumokat látott az állítólagos pénzmozgásokról, és magyarázatot követelt a miniszterelnöktől.

A kormányfő válasza

Hrisztijan Mickoszki hazugságnak és politikai konstrukciónak nevezte azokat az állításokat, amelyek a szerbiai politikai fejleményeket vele és kormányával kapcsolják össze. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az ellenzék fél évvel korábban az Orbán Viktorral fenntartott kapcsolatai miatt is hasonló vádakat emlegetett.

„Jó pénzügyi hitelt vettünk fel Magyarországtól”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy az összeget megfelelően használták fel. Ennek bizonyítékaként a számvevőszék jelentését nevezte meg, és azt mondta: az ellenzék által kilátásba helyezett botrányok helyett az igazolódott be, hogy a kormány az ország gazdasági érdekeit szolgálta.

Az északmacedón számvevőszék jelentése a hazai vállalatok beruházásait támogató, 250 millió eurós hitelkeret kezelését vizsgálta. A testület megállapította, hogy a fejlesztési bank tevékenysége minden lényeges szempontból megfelelt a vonatkozó jogszabályoknak és szerződéseknek. A jelentés ugyanakkor folyósítási késedelmeket is rögzített: a pénzügyminisztérium 2025 májusától egyes részleteket a szerződésben előírt határidőn túl, 10-48 munkanapos késéssel utalt át a fejlesztési banknak, ami veszélybe sodorhatja az érintett fejlesztéseket.

Az SDSM elnöke szerint a miniszterelnök egyre inkább elveszíti külföldi politikai támaszait, és a felvetett kérdésekre a parlamenten kívül is válaszolnia kell majd.