Parlamenti vita a Költségvetési Tanács hatásköreiről és a házszabály módosításáról

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozat módosítása

Berki Ákos (Tisza) a törvényalkotási bizottság képviseletében a javaslat céljaként jelölte meg, hogy a parlamenti eljárási szabályokat hozzáigazítsák a Költségvetési Tanács (KT) szabályaihoz.

Palóc André (Fidesz) a kisebbségi véleményt ismertetve elmondta: a változtatást technikai módosításként akarja a kormánypárti többség bemutatni, de az valójában egy korábban meghozott súlyos politikai döntés parlamenti eljárásba történő végleges bebetonozása.

A KT kötelező előzetes hozzájárulási jogát – államadósság szabályhoz kötött költségvetési vétójogát – megszüntették. Ez nem egy általános politikai vétójog volt, a KT azt vizsgálta, hogy az éves költségvetés, illetve érdemi módosítása, megfelel-e az az alaptörvényben szereplő államadósság szabálynak. Ha nem adta meg az előzetes hozzájárulást, akkor a költségvetési törvény elfogadása nem történhetett meg.

Ez egy világos, erős és független intézményi fék volt, hogy az országot ne lehessen eladósítani – rögzítette, megjegyezve: a módosítás időzítése legalább annyira beszédes, mint a tartalma.

Polgár György (Tisza) az előterjesztők részéről arról beszélt, hogy az átláthatóság, a hatékonyság és a jogbiztonság jegyében terjesztették be javaslatot. Ennek lényege, hogy a házszabályt harmonizálják a KT új véleményezési szerepével, hogy a közjogi érvényesség fennmaradhasson – erősítette meg. Felvetette, ha amiatt aggódik az ellenzék, hogy a fékek és ellensúlyok nem töltik majd be szerepüket, akkor korábban betöltötték?

A javaslat tisztázza a KT szerepét és felhatalmazza a kormányt, a parlamentet, hogy a vonatkozó feladatot időben végrehajtsák – rögzítette.

Bencsik János (Fidesz) arról beszélt a javaslattal összefüggésben, hogy a 2026. évi költségvetési módosítási javaslata az államadósság növelését tartalmazza. Ezzel elsősorban a még Magyarországra nem érkezett, de reményeik szerint megérkező uniós források átmeneti finanszírozását kívánják biztosítani. A források az év utolsó heteiben érkeznek meg, addig is elő kell finanszírozni a költségvetésből – rögzítette.

A házszabály módosítása az államadósság növelésére üti rá a pecsétet, azaz bevégeztetett az a folyamat, ami az alaptörvény módosításával indul el. A módosítást nem támogatják – közölte.

Hargitai János (KDNP) – megjegyezve, hogy az alaptörvény módosításával kezdődő, majd az adósságfék-szabályok átalakításával folytatódó sorozat következő állomása a módosítás – arról beszélt, a kormányoldal radikálisan átalakít, mert a fékek és az ellensúlyok az útjukban állnak.

Felvetette: szakítva a korábbi trendekkel a 2010 utáni három Fidesz-kormány következetesen csökkentette az államadósságot, csak az utolsó ciklusokban nem sikerült ez, amikor az európai vezetők folyamatosan a költségvetési lazítás mellett álltak ki.

Novák Előd (Mi Hazánk) „az államadósságot brutálisan növelő” kormánypolitikát bírálta, kijelentve, „a valóság utolérte a Tisza választási ígéreteit”, amelyekben az adóbevételek csökkentését és a szociális kiadások jelentős emelése szerepelt.

Kérdésként említette, hogy milyen módon lesz képes a kormányzat csökkenő pályára állítani a magyar államadósságot, jelezve, hogy ahhoz pártja megadja a szakmai segítséget.

Palóc André (Fidesz) a Költségvetési Tanács azon szerepének fontosságát hangsúlyozta, hogy felhívja a figyelmet az „aggasztó jelekre”, így a hiány és az államadósság emelkedésére, a gyárbezárásokra. A pótköltségvetést „a be nem tartott ígéretek költségvetéseként” említette.

Bujdosó Andrea (Tisza) a gyárbezárások kapcsán jelezte: aki dolgozott a versenyszférában, termelő szektorban, az tudja, hogy az ilyen intézkedésekről a bejelentés előtt akár egy évvel döntenek, így azok az előző kormány intézkedéseinek „eredményei” lehetnek.

Palóc André (Fidesz) azt vetette fel, hogy a kormányzat nem tesz semmit a gyárbezárások ügyében, holott feladata a munkahelyek védelmét és teremtését szolgáló foglalkoztatáspolitika megalkotása.

Frakciótársa, Panyi Miklós azt hangsúlyozta: a Tisza ígéretei éves szinten hatezer milliárd költségvetési pluszkiadást jelentenek, így vagy nem valósítják meg azokat, vagy eladósítják nyakig az országot.

Veres Ádám (Tisza) azt kérdezte, miért nem sikerült az elmúlt négy évben érvényesíteni a Költségvetési Tanács államadósság-csökkentő szerepét, holott a kabinet kezében volt a rendeleti kormányzás eszköze is.

Előterjesztőként Polgár György (Tisza) jelezte: a Fidesz egyetlen választási ígérete az volt, hogy folytatják eddigi politikájukat. Nagyon jó volt, hogy ezt megállítottuk – mondta.

Latorcai Csaba a vitát lezárta.

Napirend után

Bóka Zsolt (Tisza) az 50 éve elhunyt Kéthly Anna szociáldemokrata politikusról, a magyar parlament második női képviselőjéről emlékezett meg.

Kincse Csongor (Tisza) arról beszélt, a Fidesz-kormányzás végén összesen 237 0 és 3 év közötti egészséges gyermek volt kórházban. Ennél is súlyosabb, hogy egészséges gyerekek éltek indokolatlanul zárt pszichiátriai osztályokon a gyermekvédelmi rendszer elégtelensége miatt, és a kórházi dolgozókat megfenyegették, ha jelezni akarták a helyzetet.

Latorcai Csaba az ülésnapot bezárta, az Országgyűlés várhatóan kedden 9 órakor folytatja munkáját.

A napirend utáni felszólalásokban megemlékeztek Kéthly Annáról, valamint szó esett a gyermekvédelmi rendszerrel kapcsolatos problémákról is.