A parlament hétfőn este bizottsági jelentések vitájával folytatta munkáját, amely során az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek kijelölési rendje és a közpénzügyi reformok kerültek napirendre.
Bizottsági jelentések vitájával folytatta munkáját a parlament hétfőn este.
Akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek
Ferenczi Gábor (Tisza) a gazdasági és energetikai bizottság előadója azt mondta, hogy meg kell szüntetni a miniszternek az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem kijelölésére vonatkozó diszkrecionális jogkörét.
Miskolczi Orsolya (Tisza) arról beszélt, hogy az országnak szüksége van fejlesztésekre és beruházásokra, a gond ott kezdődik, amikor egy beruházás során erősebb a politikai akarat, mint az állami kontroll. Megjegyezte, hogy eddig előbb született meg a politikai döntés a helyszínről, minthogy a környezeti vizsgálatok elindulhattak volna.
V. Németh Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat megszünteti azt a központi helyszínkijelölési feltételt, amely nélkül nem indulhattak meg az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem hatósági eljárásai.
A helyi építési szabályzat nem helyettesíti az országos stratégiai mérlegelést – jelentette ki. Ha a kormány szerint a miniszteri jogkör túl széles volt, akkor szűkítse azt – javasolta a képviselő, aki bírálta, hogy az indítvány egy teljes döntési szintet szüntet meg.
Hargitai János (KDNP) megjegyezte, hogy ez a javaslat negatívan látja a miniszter szerepét, ezért ki akarja azt venni. Ez a gondolkodás már a saját minisztereikről állít ki egy olyan bizonyítványt, amit azok nem érdemelnek meg – szögezte le.
Az energiatárolás az elkövetkezendő évtizedek nagy üzlete – érvelt.
Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, hogy ha Romániában le lehet állítani az összes autógyárat, akkor itt az idő a magyarországi akkumulátorgyárak leállítására.
A vita lezárása után Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, jelentősen eltért egymástól az, hogy az előző kormány mit kívánt létrehozni és, hogy abból mi valósult meg.
Most, hogy megszűnt a rendeleti kormányzás és megszűntek a veszélyhelyzetek, vissza lehet térni a normál működéshez – jelentette ki.
Ez a kezdeményezés alapvetően egy önkorlátozás – foglalta össze véleményét.
Közpénzügyi reformok
Ezt követen a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájára tért át a parlament.
A törvényalkotási bizottság álláspontját bemutatva Bilisics Zita (Tisza) megjegyezte: a változtatás egyebek mellett előzetes hozzájárulás helyett véleményezési kötelezettséget ad a büdzsé kapcsán a Költségvetési Tanácsnak, valamint pontosítja a költségvetés tervezésének ütemezésének és közzétételének szabályait. Emellett, mondta, elhagy egy szükségtelen szövegcserét és átvezeti az új előírások alapján szükséges sarkalatossági hivatkozásokat.
A pénzügyi és költségvetési bizottságban kialakult többségi álláspontot ismertető Gyuk Zsolt (Tisza) – a törvényjavaslat támogatását kérve azt hangsúlyozta: a javaslat megfelel az alaptörvényből eredő követelményeknek, illeszkedik a jogrendszerbe, összhangban áll az alaptörvénnyel.
A kisebbségi véleményt ismertető Panyi Miklós (Fidesz) jelezte: nem fogják támogatni a javaslatot, mert a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlését a szuverenitás gyengítéseként értelmezik.
A képviselői felszólalások sorát nyitó Trentin Balázs (Tisza) hangsúlyozta: a javaslat arról szól, hogyan bánjunk a pénzzel, hiszen nem költ el egy fillért sem, de több tízezer milliárd forint felhasználását szabályozza, olyan, mint „a költségvetés alkotmánya”.
A Költségvetési Tanács nem kormányoz, hanem ellenőriz – jelentette ki, a végső célnak egy olyan a kiszámítható, működő és emberséges, az emberekért tevékenykedik.
Bencsik János (Fidesz) is a Költségvetési Tanács jogköreinek szűkítését bírálta, mondván, a kormányzat a közjogi fékek csorbítását követően a pénzügyi fékek kiiktatását tervezi.
Szerinte beigazolódott, hogy a kormányzat meg kívánja változtatni az államadósság-számítás szabályait, és az a célja, hogy hároméves stagnálás esetén is kivételt nyerhessen a kormányzat bizonyos korlátozások alól.
Hargitai János (KDNP) veszélyesnek nevezte a javaslat által mutatott utat, mondván, a költségvetési tanács hatáskörének átalakításával elfogadhatatlan módon alakítják át az államadósságra vonatkozó szabályokat.
Arról beszélt: az előző kormányzatot a kétharmados kormányzás „vitte jégre” és ezt teszi majd a mostanival is.
Panyi Miklós (Fidesz) a Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetését kifogásolta, amellyel szerinte az államadósság és a költségvetés egyensúlyára vonatkozó alkotmányos garanciák csökkennek. Azt mondta: 2010 után a Fidesz-KDNP-kormány szigorú költségvetési és államadóssági szabályokat alkotott, amelynek köszönhetően a közép-európai régióban egyedül Magyarországon 2010 és 2025 között csökkent az államadóság GDP-hez viszonyított mértéke. Ennek a szabályendszernek az eltörlése a mindenkori kormány mozgásterét korlátozza és az ország szuverenitását is sérti.
A vita lezárása után Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Panyi Miklós kritikájára úgy reagált: a Költségvetési Tanács vétójogát már az alaptörvény módosításával eltörölték, a tárgyalt javaslatban ezt csak „lekövették” azzal, hogy véleményezési kötelezettséget írtak elő a Költségvetési Tanácsnak a vétójog helyett.
Összegzése szerint a javaslat egyrészt újabb lépés a közpénzek lehető legátláthatóbb és leghatékonyabb felhasználásának irányába, másrészt utat nyit az uniós források lehívása előtt.
A viták lezárását követően a kormányzati államtitkárok reagáltak a felmerült ellenzéki kritikákra, hangsúlyozva a javaslatok átláthatóságot és hatékonyságot növelő céljait.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
