Az Országgyűlés csütörtökön lezárta a szakképzési rendszer átalakítását célzó törvényjavaslat általános vitáját, majd megkezdte az igazságügyi tárgyú módosítások tárgyalását.
Lezárták a szakképzésről szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitáját az Országgyűlésben csütörtök este, majd áttértek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájára.
Képviselői felszólalások
Jakab Zsuzsanna (Tisza) hangsúlyozta, hogy ami jó a szakképzés rendszerében, azt megtartják, és sok ilyen elem van, ugyanakkor számos dolgot meg kell változtatni. Jelezte: a tárgyalt módosítások középpontjában a vezetési struktúra egyszerűsítése, a döntési mechanizmusok letisztulása, a szakmai irányítás megerősítése, valamint a vizsgaszervezési és ellenőrzési folyamatok stabilizálása áll. Ezek a lépések együttesen olyan rendszerszintű fejlesztést eredményeznek, amelyek hosszú távon is fenntarthatóbb, eredményesebb működést biztosítanak a szakképzés szereplőinek.
A legjelentősebb változás a kettős vezetés és az ebből fakadó hatásköri átfedések és döntési bizonytalanságok megszüntetése – mondta.
A vezetési struktúra átalakításának célja, hogy létrejöjjön egy támogató vezetés az eddigi irányító és túlzottan adminisztratív vezetés helyett – összegzett.
Vitályos Eszter (Fidesz) rámutatott: a törvénymódosítás indokolása szerint a jelenlegi kettős vezetési modell sikeresen működött, javult a gazdálkodás hatékonysága, fejlődött az együttműködés a munkaerőpiaci szereplőkkel. Azt kérdezte, ha ez valóban így van, akkor miért kell átalakítani egy jól működő rendszert?
Hiányolta a javaslathoz készített hatásvizsgálatot, összehasonlító elemzést, és adatokat arról, hogy a mostani szisztéma hol vallott kudarcot.
Koncz Zsófia (Fidesz) értékelése szerint a jelenlegi, az előző kormány által átalakított szakképzési rendszer nagyon jól vizsgázott, és ezt nemzetközi eredmények is bizonyítják.
A képviselő méltatlannak nevezte, hogy azoknak a vezetőknek a megbízatását, akik rengeteget dolgoztak azért, hogy ez a modell működőképes és eredményes legyen, tanév közben, egy szervezeti átalakítás keretében megszüntetik.
Az ülést vezető Latorcai Csaba lezárta a vitát.
Zárszó
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az elhangzottakra reagálva azt mondta: az elmúlt 16 évben a Fidesz-KDNP mind a szakképzésben, mind a közoktatásban egy központilag irányított rendszert alakított ki, amely nem oktatási, hanem politikai célokat szolgált, és mindannyiunk érdeke, hogy „minél hamarabb megtisztítsuk ezt a terepet”.
Az intézményvezetők megbízatása év közbeni megszüntetésének kritikájára úgy reagált, a vezetők határozatlan idejű munkaviszonya január 1-je után is megmarad.
A jelenlegi szakképzési rendszer versenyeredményei a miniszter szerint nem minősítik a teljes szisztémát, ahogy a magyar olimpiai bajnokok nagy száma mellett is Magyarországon él a legtöbb túlsúlyos ember.
Azt is mondta: a gazdasági élet szereplői nem elégedettek az oktatási rendszerből kikerülő fiatalokkal.
A szakképzésben szükséges változtatásokról szólva jelezte: a gazdaság azt igényli, hogy az alapkompetenciákat és 21. századi kompetenciákat is fejlesszék, és ezt közösen szeretnék a szakmával kialakítani. Hangsúlyozta, hogy komolyan veszik az egyeztetést a szakmával, de aki a szakmával együtt akar haladni, az lassabban halad.
Igazságügyi tárgyú törvények
Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Görög Márta igazságügyi miniszter azt mondta, a módosításokat összekapcsolja az a közös cél, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján segítsék a jogalkalmazást, biztosítsák az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségnek való megfelelést, valamint orvosolják az Alkotmánybíróság határozataiban megállapított jogalkotási mulasztást.
Az EU-s jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésének érdekében a javaslat több irányelvet is átültet – közölte. Átülteti a közéletben részt vevő személyek megalapozatlan keresetekkel, vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szembeni védelméről szóló irányelvet – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ennek érdekében a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításával a jogalkotók bevezetik a határon átnyúló vonatkozású, közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás fogalmát.
Az indítvány része a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló irányelv harmonizációjához kapcsolódó rendelkezés is – mutatott rá.
A törvényjavaslat elvégzi a hibás termékekért való felelősségről szóló új irányelv átültetésének pontosítását is – közölte.
A miniszter arról is beszélt, hogy meg kívánják szüntetni az Alkotmánybíróság határozataiban megállapított jogalkotási mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet.
Tisza: négy tárgykörben módosít a törvény
Bilisics Zita (Tisza) azt mondta: a törvényjavaslat négy tárgykörben pótolja, illetve egészíti ki a korábbi jogalkotást. Egyszerre érinti a közéleti részvétel szabadságát, a tisztességes bírósági eljárás garanciáit, az Alkotmánybíróság jogalkotási eljárásának pontosítását és a bírósági tárgyalások nyilvánosságát, valamint ezek összhangját az uniós joggal.
Kiemelte, hogy az EU-s szabályok szerint a bíróság nem lehet a megfélemlítés eszköze. Nem lehet egy civil szervezetet, egy közéleti szereplőt, vagy akár egy újságírót elhallgattatni egy hosszú és költséges perrel. Hozzátette: az irányelv a határokon átnyúló polgári ügyekre vonatkozik, a kormány nem támogatja ennek a gyakorlatnak kiterjesztését a magyarországi perekre.
A parlamenti ülésen a képviselők részletesen megvitatták a szakképzési vezetési struktúra változásait, valamint az uniós jogharmonizációs célokat szolgáló igazságügyi módosításokat.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
