Hamarosan megoldódhat a kanadai-amerikai kereskedelmi vita

Az RTÉ beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök egy michigani kampányrendezvényen kijelentette, hogy a Kanada elleni kereskedelmi vita hamarosan megoldódhat. A Port Huronban tartott eseményen, amelyet a november 3-i félidős választásokra való felkészülés jegyében rendeztek, az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy a kanadai termékekre kivetett magasabb vámok elengedhetetlenek voltak, mivel szerinte Kanada korábban kihasználta az Egyesült Államokat a kereskedelemben. „Muszáj volt megtennem” – fogalmazott a tömeg előtt, hozzátéve, hogy a kanadai fél jelenleg kész bármilyen engedményre a megállapodás érdekében. Az elnöki hivatal ugyanakkor nem reagált azonnal a kanadai miniszterelnök, Mark Carney irodájának megkeresésére.

Bár az elnök optimista, a helyi gazdaság, különösen a detroiti központú autóipar, már megérezte a vámháború negatív hatásait. Mike Rogers republikánus kongresszusi képviselő, aki szoros versenyben áll demokrata kihívójával, Abdul El-Sayeddel, igyekezett távolságot tartani az elnöki vámpolitikától. Bár elismerte, hogy a vámok hozzájárultak bizonyos beruházásokhoz, például a Chevrolet és a Detroit Diesel részéről, aggodalmát fejezte ki az autóipari szektort érintő intézkedések miatt, megjegyezve, hogy a helyzetben vannak pozitív elemek, de még sok a tennivaló.

Ezzel párhuzamosan Montrealban kanadai és európai uniós vezetők találkoznak, hogy elmélyítsék szövetségüket, miközben mindkét fél igyekszik kezelni az Egyesült Államokkal kialakult feszült viszonyt. Mark Carney korábban úgy fogalmazott, hogy „Európa és Kanada együtt erősebbek”, különösen miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felvetette annak lehetőségét, hogy Kanada az unió első társult tagjává váljon. A kétnapos csúcstalálkozó célja a konkrét együttműködési területek meghatározása a védelem, a mesterséges intelligencia és a kritikus nyersanyagok terén.

A geopolitikai realitások átalakulása miatt Kanada új gazdasági lehetőségeket keres, hogy csökkentse függőségét az amerikai piactól. Mark Carney szerint az Európai Unió logikus partner, és viccesen megjegyezte, hogy országa „a leginkább európai a nem európai országok közül”. Timothy Snyder, a torontói Munk School of Global Affairs professzora szerint taktikai szempontból logikus lépés az európai nyitás. „Ha bármikor önkényesen elzárhatnak az amerikai piactól, akkor érdemes minél több alternatívát tartani a tarsolyunkban” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ha az amerikai kereskedelmi háború végül alábbhagy, Kanada egy diverzifikáltabb és erősebb pozícióból folytathatja a tárgyalásokat.

Az Európai Unió szintén megbízható partnereket keres a Kína és az Egyesült Államok által dominált világrendben. A blokk már beengedte Kanadát a védelmi beszerzési szövetségébe, és meghívta a kanadai tisztviselőket a legfontosabb uniós találkozókra. Tobias Cremer német európai parlamenti képviselő szerint a cél az, hogy a szándéknyilatkozatoktól elmozduljanak a valódi kötelezettségvállalások felé. Bár a társult tagság pontos formája még nem tisztázott, a tervek között szerepel Kanada bevonása az Erasmus-programba, a Galileo műholdas navigációs rendszerbe, vagy akár egy jövőbeli európai biztonsági tanácsba.

A közeledés azonban nem mentes a kritikáktól. Donald Trump élesen bírálta az ötletet, „nevetségesnek” és „ellenséges cselekedetnek” nevezve azt, sőt azzal fenyegetőzött, hogy korlátozza az EU-val folytatott kereskedelmet. Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés képviselője, Angeline Furet is aggodalmát fejezte ki, mondván, a kanadai szabadkereskedelem tönkreteszi a mezőgazdasági szektort. A 2016-ban aláírt, de teljes körűen még nem implementált kereskedelmi megállapodás a francia állattenyésztők körében is rendkívül népszerűtlen, és több tagállam, köztük Franciaország sem ratifikálta teljes mértékben.

Kanadában a konzervatív ellenzék is bírálja a szorosabb EU-kapcsolatokat, attól tartva, hogy az ország bürokratikus függésbe kerülhet. Pierre Poilievre konzervatív párti vezető hangsúlyozta, hogy Kanada nem kíván az Egyesült Államok 51. állama, de az Európai Unió 28. tagállama sem lenni. A politikai viták hátterében az a félelem húzódik meg, hogy a nemzetközi szövetségek keresése során Kanada elveszítheti szuverenitásának egy részét, miközben a globális kereskedelmi környezet egyre kiszámíthatatlanabbá válik.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a 2024-es elnökválasztáson Donald Trump a szavazatok több mint 66 százalékával nyert a Port Huron környéki határvidéken, így a mostani vámháború közvetlen hatásai a saját bázisát is érintik. A politikai feszültségek és a gazdasági bizonytalanság közepette a következő hetek döntőek lehetnek abban, hogy a kereskedelmi viták rendeződnek-e, vagy a globális kereskedelmi szövetségek további átrendeződéséhez vezetnek.