A közelmúltbeli incidensek megmutatták, hogy megfelelő védőintézkedésre van szükség a mesterséges intelligencia (MI) széles körű, biztonságos használata érdekében – jelentette ki Jozef Síkela, a nemzetközi partnerségekért felelős uniós biztos Strasbourgban csütörtökön.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a mesterséges intelligencia témájában tartott vitáján Síkela hangsúlyozta: az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabálya (AI Act) jól felkészült a kihívásokra való reagálásra.
A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket rejt magában, de „ha nem foglalkozunk a kockázatokkal, nem leszünk képesek kiaknázni ezt a potenciált”
Ezért az uniós bizottság aktívan együttműködik a partnerországokkal, mind kétoldalú, mind többoldalú szinten, a mesterséges intelligencia biztonságának és védelmének megerősítésére. A biztos szerint össze kell fogni az ellenőrzés, a korai előrejelzés és a biztonság terén.
Síkela úgy vélte, a megfelelő biztosítékok nem gátolják az innovációt, épp ellenkezőleg: az emberek és a vállalkozások nagyobb valószínűséggel alkalmazzák a technológiát, ha támaszkodhatnak rá. Kiemelte, hogy az MI segíthet a szélsőségesebb évszakok előrejelzésében, az élelmiszer-termelésben, a rák gyógyításában és az energiahálózatok irányításában is.
Versenyképességi aggályok és szabályozási terhek
László András, a Fidesz EP-képviselője a vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy tízből négy cég fontolgatja az EU elhagyását, mivel nem jutnak hozzá a tevékenységük bővítéséhez szükséges forrásokhoz. Kiemelte, hogy az Egyesült Államokban az MI-startupok hat-nyolcszor annyi kockázati tőkét tudnak bevonni, mint Európában.
A képviselő szerint az MI-rendelet nem elég jó, mivel minden elköltött euróból 40 centet a szabályozási megfelelésre fordítanak a technológiai fejlesztések helyett. Olyan üzleti környezetet és egységes piacot kell teremteni, amely nemcsak az európai startupokat ösztönzi a maradásra, hanem más régiókból is ide vonzza a vállalkozásokat.
László András hangsúlyozta, hogy olcsó energiára van szükség, a megfelelési szabályok helyett pedig különleges mentességeket kellene biztosítani az MI-startupoknak. Emellett adókedvezményeket sürgetett az európai MI-szektorba fektető befektetők számára, elutasítva az európai „digitális szocializmust”.
Innováció kontra korlátozás
Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában azt mondta: Európának nem újabb korlátozásokra, hanem versenyképes vállalkozásokra és technológiai áttörésre van szüksége. Az Európai Bizottság feladata szerinte nem az innováció akadályozása, hanem annak elősegítése.
„Ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, amelyek a hagyományos európai ipart meggyengítették. Ne engedjük, hogy a túlzott szabályozás a jövő technológiai iparágait is kiszorítsa Európából”
– fogalmazott a képviselő. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország már 2020-ban elfogadta saját mesterségesintelligencia-stratégiáját, amelyet 2025-ben megújítottak.
Dávid Dóra, a Tisza Párt EP-képviselője beszédében kiemelte: a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú a termelékenység növelésében és a betegségek gyógyításában, ezért Európának alkalmaznia kell. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az MI kockázatokkal is jár.
A képviselő szerint nemzetközi együttműködésre van szükség a legfejlettebb MI-modellek ellenőrzéséhez, valamint független értékelőkre, akik tesztelik a modelleket, mielőtt azok piacra kerülnének. Hozzátette: Magyarország olyan koncepciót kínál, amely alapján az Európai Unió Tanácsa cselekedhet, hogy az MI a közösség javát szolgálja.
A vita során a felszólalók egyetértettek abban, hogy a technológiai fejlődés és a biztonsági szempontok összehangolása kulcsfontosságú az európai versenyképesség megőrzése érdekében.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
