Magyar Péter szerint történelmi fordulópontnál és rendkívüli veszélyben van a nemzetközi közösség

A berlini fal leomlásának évfordulóján tartott rendezvényen a magyar kormányfő a kontinens előtt álló összetett kihívásokat elemezte.

A második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet, mint jelenleg – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényen hétfőn, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján.

„Ma újfent egy történelmi fordulóponthoz érkeztünk, akár akarjuk, akár nem”

– hangsúlyozta német nyelven tartott beszédében a magyar kormányfő.

„Az a kontinens, amely a háborút követő nyolc évtizedben történelme legnagyobb béke- és jóléti korszakát élte meg, ma alapjaiban rázkódik meg”

– értékelte Magyar Péter.

„A nagyhatalmak vetélkedése, a háborúk, a technológiai függőségek és a világrend átalakulása egyszerre érik Európát, miközben a saját társadalmi, gazdasági és demográfiai problémáink felhalmozódtak, és az éveken át megoldatlan migrációs problémák is meggyengítették az egymásba vetett bizalmat”

– tette hozzá.

„Európa politikai vezetése pedig sokáig úgy viselkedett, mintha önmagában a figyelmeztetések a megoldás részét képeznék, nagyszerű jelentéseket fogalmaztak meg, de a szükséges intézkedések sorra elmaradtak”

– hívta fel a figyelmet.

Magyar Péter a paksi atomerőmű példáján keresztül kitért arra is, hogy a klímaváltozás következményei már Európában is a mindennapjaink részévé váltak. „Egyre súlyosabb aszályokkal, apadó folyókkal, szélsőséges árvizekkel kell szembenéznünk, és ahogy a magyar példa is mutatja, a vízhiány már az energiaellátásunkat is veszélyezteti. Európának a víz kérdését az energiabiztonsággal és a versenyképességgel egyenrangú stratégiai prioritássá kell emelnie” – hívta fel a figyelmet.

„Közös európai fellépésre, vízkészleteink megőrzésére, a víz megtartására és az egyre szélsőségesebb időjáráshoz való alkalmazkodásra van szükségünk. A következő évtizedekben Európa gazdasági ereje és polgárainak életminősége is azon múlik, mennyire tudunk felelősen gazdálkodni a vízzel”

– tette hozzá.

A kormányfő rávilágított arra is, hogy kulturális örökségünkre méltán lehetünk büszkék, de ha közben elveszítjük gazdasági, technológiai és geopolitikai súlyunkat, az örökségünket is egyre nehezebb lesz megvédenünk.

„Gondoljanak csak egy bajor autógyárra és annak magyar, például győri vagy kecskeméti beszállítójára: amikor az egyik bajba kerül, magyar és német családok egyszerre érzik ezt meg. (…) Tudjuk, hogy Európa egyre inkább lemarad a termelékenység és a technológiai fejlődés terén. Tudjuk, mennyire függünk a kontinensünkön kívül előállított energiától, kulcsfontosságú alapanyagoktól, alkatrészektől és technológiáktól és a globális ellátási láncoktól. Az európai versenyképesség megújítását többé nem lehet halogatni”

– mondta.

„Védenünk kell az éghajlatunkat, és ugyanilyen elszántan kell védenünk azoknak az embereknek a megélhetését és azoknak a vállalatoknak a hatékonyságát, akiktől az átállás megvalósítását várjuk. Ez a két felelősség összetartozik. Nem kérhetjük az európai polgároktól, hogy ma viseljenek korlátlan terheket a távoli jövőben várható előnyökért cserébe”

– emelte ki.

Kijelentette:

biztos abban, hogy a nyugat-balkáni országok Európa részei. „A bővítési folyamat csak akkor lehet hiteles és hatékony, ha azok az országok, amelyek éve óta keményen dolgoznak a teljes jogú tagságért, végre felvételt nyernek az unióba. És ne legyenek kétségeink, ez nem csak az ő érdekük, hanem az egész unió gazdasági, társadalmi és biztonsági érdeke is. Biztos vagyok benne, hogy csak akkor lehetünk hitelesek saját magunk és a külvilág felé, ha minden tagjelölttel szemben ugyanazt a mércét alkalmazzuk” – fűzte hozzá.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy Európának ma nincs akkora politikai, gazdasági és katonai súlya, amekkora a világ békéjének megőrzéséhez szükséges. „Ha azonban megerősödünk, Európának lehet akkora ereje és befolyása, hogy megakadályozza egy újabb világháború kitörését. Ennek feltétele, hogy a közös európai célok világosak legyenek, és a NATO-val, szövetségeseinkkel együtt valós védelmi képességet építsünk. A béke megőrzése ma a világpolitika legnagyobb feladatai közé tartozik, és a rosszul kezelt társadalmi konfliktusok a külső fenyegetéseket is felerősíthetik” – mondta.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a migráció témája nyilván nem kerülhető meg, amikor Európáról beszélnünk. „Az illegális migráció elleni küzdelemben az elmúlt több mint egy évtized alapvető szemléletváltást eredményezett Európában. Azok a megfontolások, amelyeket Magyarország a kezdetektől következetesen képviselt, mára a tagállamok túlnyomó többségének álláspontjában is megjelennek” – húzta alá.

„Magyarország kezdettől fogva azt képviselte, hogy a tagállamoknak jogukban áll meghatározni saját migrációs politikájukat. Ez azonban nem járhat azzal, hogy egyes tagállamok döntéseik negatív következményeit más országokra hárítják át. (…) Magyarországnak még mindig napi egymillió euró büntetést kell fizetnie az Európai Bíróság egy korábbi, eltérő jogi és politikai környezetben hozott ítélete alapján. Ezt magyar miniszterelnökként nem tudom elfogadni. Amíg én vezetem Magyarország kormányát, addig a hazám és Európa külső határait meg fogjuk védeni” – szögezte le Magyar Péter.

„Olyan működőképes rendszert kell kialakítanunk, amely lehetővé teszi azoknak a személyeknek a tényleges visszaküldését, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, és nem rendelkeznek jogszerű tartózkodási jogcímmel. Ha erre nem vagyunk képesek, azzal saját jogrendszerünk érvényesülését és hitelességét kérdőjelezzük meg”

– mondta.

„A kollegáimmal és az Európai Bizottsággal azon dolgozunk, hogy még idén sikerüljön olyan jogi megoldást találni, hogy Magyarország déli határainak védelme semmilyen módon ne gyengüljön és a napi egymillió eurós bírságot se kelljen Magyarországnak fizetnie” – hangsúlyozta Magyar Péter.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a migrációs politika és a határvédelem terén is olyan megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják az unió hitelességét.