Új uniós keretrendszer segíti az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség növelését

Az Európai Bizottság kedden egy olyan uniós keretrendszert mutatott be, amely az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség javítását célozza. A javaslat célja az éghajlati kockázatok hatékonyabb előrejelzése, valamint a felkészülési és kezelési rendszerek európai szintű megerősítése.

Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az elhúzódó hőhullámok, az aszályok okozta erdőtüzek, a folyók alacsony vízszintje és a pusztító áradások egyértelműen jelzik az éghajlatváltozás súlyos következményeit.

Szavai szerint az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség kiépítése stratégiai befektetés Európa versenyképességébe, biztonságába, egészségébe és jólétébe. A cselekvés gazdasági indokai meggyőzőek.

A biztos hangsúlyozta, hogy a bizottság rendszerszintű változást javasol, amely biztosítja az alkalmazkodás beépülését minden főbb nemzeti és nemzetközi politikába. A tervek szerint a közösség támogatást nyújt a helyi és regionális kezdeményezésekhez, valamint a tanácsadáshoz is.

Gazdasági lehetőségek és beruházások

A javaslat kiemeli a vállalkozások kulcsszerepét az ellenállóképesség megerősítésében. Az európai infrastruktúra és gazdaság jövőbeli éghajlati viszonyokhoz való igazítása évente mintegy 70 milliárd eurós beruházást igényelhet. Ugyanakkor az alkalmazkodásba történő befektetések megtérülése a várakozások szerint a károk értékének több mint tízszeresét is elérheti.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás globális piaca 2050-re várhatóan 3,5 billió euróra bővül, ami jelentős innovációs lehetőséget kínál az európai cégek számára, hogy technológiai vezetőkké váljanak ezen a területen.

Tudományos alapok és egyszerűsítés

Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos ismertette a tudományos előrejelzéseket, amelyek szerint a globális felmelegedés mértéke 2030-ra 1,5, 2050-re 2, 2100-ra pedig 3 Celsius-fok lehet az iparosodás előtti szinthez képest. Ezen adatok alapján a tagállamok pontosabban mérhetik fel a jövőbeli kockázatokat.

Az új jogszabályok emellett csökkentik a tagállamok adminisztratív terheit is. A nemzeti tervezési kötelezettségek egyetlen stratégiai terv bevezetésével egyszerűsödnek, a rendszeresebb kockázatértékelések pedig biztosítják az uniós és nemzeti adatok összehasonlíthatóságát. A keretrendszer emellett konkrét eszközöket biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a közösségek számára az éghajlati kockázatok kezeléséhez.

Ribera a következőket közölte a végrehajtásról:

az Európai Bizottság haladéktalanul megkezdi a keretrendszer végrehajtását, hogy erősítse Európa képességét az éghajlati szélsőségekre való felkészülésre és reagálásra. Emellett PreparEU néven katasztrófafelkészültségi tanácsadócsoportot hoz létre, valamint egy kezdeményezést Európa éghajlatváltozásnak leginkább kitett száz területének azonosítására.

A brüsszeli testület tervei szerint 2028-ban egy átfogó stratégiai tervet terjesztenek elő az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról, biztosítva ezzel a korai és határozott uniós szintű fellépést.