Az energiaárak kezelését és az uniós versenyképességet vitatták meg az EU-csúcson

Az Európai Tanács kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első munkanapján a tagállami vezetők az energiaárakra, a gazdasági versenyképességre és az uniós bővítésre fókuszáltak.

A jelenlegi geopolitikai kontextus globális ellátási láncokra, az energiabiztonságra, valamint az energia- és üzemanyagárakra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt, különös tekintettel a háztartásokra és az iparra, az Európai Tanács Brüsszelben tanácskozó tagjai a magas energiaárak kezelésének kritikus fontosságát hangsúlyozták.

Az Európai Tanács kétnaposra tervezett találkozójának első munkanapján tartott viták eredményeit rögzítő, péntek hajnalban közzétett zárónyilatkozat versenyképességgel foglalkozó fejezetében a tagállami vezetők kijelentették, hogy a jelenlegi helyzet összehangolt európai választ igényel célzott és ideiglenes intézkedésekkel, figyelembe véve a tagállamok sajátos körülményeit és az egységes piac védelmét.

„Az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg és szükség szerint terjesszen elő intézkedéseket az energiaárak rövid távú kezelésére, figyelembe véve a tagállamok sajátos körülményeit, beleértve a villamosenergia-árak közötti különbségeket is.”

„Az EU függőségét figyelembe véve az ingatag fosszilis tüzelőanyag-piacoktól, továbbra is az energetikai átállás a leghatékonyabb mód Európa stratégiai autonómiájának eléréséhez, ellenállóképessége megerősítéséhez, az energiaárak csökkentéséhez, valamint a jövő gazdaságának működtetéséhez” – fogalmaztak a nyilatkozatban.

„A dokumentum szerint sürgősen döntő előrelépést kell tenni az egységes piac elmélyítése és integrációja terén, egyebek mellett az egyszerűsítés, az adminisztratív terhek csökkentése, a megfizethető energiaárak, az európai ipari megújulás, az innováció előmozdítása, a függőségek csökkentése, valamint a beruházások mozgósítása révén.”

Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felszólította az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő kezdeményezéseket a tervezési és engedélyezési eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, a túlszabályozás elkerülése, valamint az adminisztratív és szabályozási terhek csökkentése érdekében.

Felszólította a társjogalkotókat is, hogy tegyenek megfelelő lépéseket a szükségtelen bürokratikus terhek elkerülésére a jogalkotási folyamat során.

„A következő hétéves uniós költségvetéssel kapcsolatban az Európai Tanács tagjai úgy vélekedtek, hogy egy 2026 vége előtt létrejövő megállapodás lehetővé tenné a vonatkozó szabályozások 2027-es elfogadását, ami szükséges annak biztosításához, hogy az uniós finanszírozás 2028 januárjában megszakítás nélkül eljusson a kedvezményezettekhez.”

A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a bővítés továbbra is geostratégiai befektetés a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és a jólétbe.

Kiemelték, hogy a további bővítésre a tagjelölt országoknak és az uniónak is egyaránt készülnie kell, a csatlakozásra törekvő országoknak folytatniuk szükséges a megkövetelt reformokat, különösen a jogállamiság területén, miközben az EU-nak is előre kell lépnie belső reformjait illetően, és tisztáznia hosszú távú célkitűzéseit és szakpolitikai prioritásait.

„„A csatlakozási folyamat előrehaladásának továbbra is érdemeken kell alapulnia, a tagjelölt országok egyéni eredményeik alapján léphetnek előre a csatlakozási tárgyalásokon”” – fogalmaztak.

Üdvözölték a Montenegró csatlakozási szerződésének kidolgozásán folyó munkát, valamint tudomásul vették, hogy az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége a fennmaradó tárgyalási fejezetek ideiglenes lezárására törekszik, amennyiben Montenegró végrehajtja az ehhez szükséges reformokat.

A tagállami vezetők az uniós csúcs pénteki zárónapján az ukrajnai háborúról és a Kijevnek szánt támogatásokról, valamint a migrációs helyzetről tárgyalnak.

A csúcstalálkozó pénteki zárónapján a vezetők napirendjén az ukrajnai háborúval kapcsolatos támogatások és a migrációs helyzet kérdései szerepelnek.