Dízelkészleteket szabadít fel Európa az amerikai elnök kérésére
Európa megkezdte a dízelkészletek felszabadítását, hogy enyhítse a globális energiaválság hatásait és a növekvő üzemanyagárakat.
Európa megkezdte a dízelkészletek felszabadítását, hogy enyhítse a globális energiaválság hatásait és a növekvő üzemanyagárakat.
Az Európai Unió statisztikai hivatala által közölt friss adatok szerint szeptemberben 3,8 százalékra nőtt az euróövezeti fogyasztói árak emelkedése. A folyamatot elsősorban az energiaárak 18,8 százalékos drágulása hajtotta, ami 2023 januárja óta a legmagasabb növekedést jelenti.
A kormány 119 milliárd forint egyszeri átcsoportosításáról határozott a rezsivédelmi szolgáltatások harmadik negyedévi finanszírozása érdekében.
Donald Trump amerikai elnök elutasította Irán azon javaslatát, hogy egy héten belül újra megnyissák a Hormuzi-szorost a kereskedelmi hajózás előtt.
Spanyolországban augusztusban 13,2 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak éves összevetésben, ami 2022 decembere óta a legmagasabb érték.
A szlovén kormány döntése nyomán szeptember 28-ig érvényes árszabályozást vezettek be az országban. A módosítás értelmében a dízel ára literenként 2,01 euróra nő, miközben a benzin és a fűtőolaj ára is emelkedik, ugyanakkor a gyorsforgalmi utak menti töltőállomásokra a szabályozás továbbra sem vonatkozik.
A harmadik negyedévben tapasztalt mérsékelt bővülést olyan tényezők fékezik, mint a Rajna alacsony vízállása, a visszafogott lakossági fogyasztás és a magas energiaárak. A német jegybank szakértői ennek ellenére optimisták, és az év utolsó három hónapjára már az ipari teljesítmény és a gazdasági növekedés élénkülését valószínűsítik.
A német kormány bejelentette, hogy októberben mérsékli az üzemanyagok adóterheit, reagálva a növekvő árakra és a politikai kihívásokra.
Karel Havlícek ipari miniszter bejelentette, hogy a cseh kormány készen áll az energia- és üzemanyagárak korlátozására, amennyiben azok tovább emelkednek. A lépésről a visegrádi országokkal is egyeztetnek.
A visegrádi négyek pozsonyi csúcstalálkozóján a kormányfők közös álláspontot fogalmaztak meg az uniós költségvetésről, az energiaárakról és a migrációról.
A horvát kabinet meghosszabbította az energiaár-emelkedés hatásait mérséklő támogatásokat, emellett új szociális és családtámogatási intézkedéseket vezetett be.
A kormány döntése értelmében az állami erdőgazdaságoknál a lakossági vásárlók számára befagyasztják a tűzifa árát a 2026-os év eleji szinten.
Iránban drasztikusan elmélyült az üzemanyaghiány, ami miatt a sofőrök órákat töltenek sorban állással, miközben az ország gazdasági nehézségekkel küzd.
A szlovák kormányfő az Európai Tanács elnökével egyeztetett a 2028 és 2034 közötti uniós keretköltségvetésről. Pozsony határozottan kiáll a regionális felzárkóztatást és az agráriumot támogató források megőrzése mellett.
JD Vance amerikai alelnök nyilatkozata szerint az USA iráni katonai fellépésének elsődleges célja az energiaárak stabilizálása.
Az Európai Unió új szabályozást vezet be az áram- és gázpiacokon, amelynek célja a fogyasztók védelme az áringadozásokkal szemben és a zöld átállás támogatása.
Az Európai Unió új javaslata szerint a vállalatok több időt kaphatnak a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, módosítva a korábbi klímapolitikai célkitűzéseket.
A kormány 25,9 milliárd forinttal támogatja a távhőszolgáltatókat a rezsicsökkentés megőrzése érdekében.
Az Egyesült Államok visszavonta az iráni olajeladást engedélyező licencet, miután a Hormuzi-szorosban támadások érték a kereskedelmi hajókat.