Az Európai Unió olyan új javaslatokat mutatott be, amelyek lassítanák a vállalati üvegházhatású gázok kibocsátási határértékeinek csökkentését, ami egy jelentős klímapolitikai reform részét képezi, ahogy arról a BBC beszámolt. A reformok célja a blokk kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) szabályainak lazítása, hogy a vállalkozásoknak a korábban tervezettnél több idejük legyen a szén-dioxid-kibocsátásuk mérséklésére. A módosítások értelmében bizonyos iparágak 2038-ig kaphatnak kibocsátási kvótákat a korábban kitűzött 2034-es határidő helyett, amennyiben elkötelezik magukat a dekarbonizációs beruházások mellett.
A javaslatok elfogadásához még az uniós tagállamok és a törvényhozók jóváhagyása szükséges, ami akár egy évig is eltarthat. Wopke Hoekstra uniós klímaügyi biztos szerint egy „üzletbarátabb és mondhatni hozzáértőbb megközelítést” alkalmaznak. Az Európai Bizottság, amely az unió 27 tagállama számára dolgozza ki a jogszabályokat, hangsúlyozta, hogy a változtatások biztosítják az ETS összhangját azzal a céllal, hogy 2040-re 90{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-kal csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.
A 2005-ben bevezetett ETS az unió fő eszköze az üvegházhatású gázok visszaszorítására, ugyanakkor több tagállam részéről is éles kritikákat kapott. Olaszország például de facto adóként ítélte el a kereskedelmi rendszert, amely szerinte hozzájárult az energiaárak mesterségesen magasan tartásához. A rendszer keretében az európai iparágaknak és erőműveknek minden kibocsátott tonna szén-dioxid után engedélyt vagy kvótát kell vásárolniuk, ami pénzügyi ösztönzőt teremt a tisztább technológiákba történő beruházásokra.
A vállalatok extra engedélyeket vásárolhatnak vagy kereskedhetnek is velük, egyes cégek pedig ingyenes kvótákat kapnak, hogy versenyképesek maradhassanak a külföldi versenytársakkal szemben. A Bizottság javaslata szerint a kvóták éves csökkentésének ütemét 2031-től körülbelül 3,7{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ra, 2036-tól pedig 1,7{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ra lassítanák a jelenlegi 4,3{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ról. Emellett az ingyenes engedélyek 2038-ig történő meghosszabbítását indítványozzák, a korábban tervezett 2034-es kivezetés helyett.
A dekarbonizációt tervező cégek számára a Bizottság az ingyenes kvóták 80{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-át előre felajánlaná, a fennmaradó 20{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ot pedig a beruházások megvalósítását követően kapnák meg. A javaslatokra reagálva Paulina Hennig-Kloska lengyel klímaügyi miniszter kijelentette, hogy Lengyelország a politika további gyengítését fogja szorgalmazni. „Első alkalommal látjuk az álláspont enyhülését a szigorítás helyett – ez hatalmas siker Lengyelország számára. Bár még többet fogunk harcolni” – mondta.
A zöldpárti politikusok ugyanakkor kevésbé voltak elragadtatva. Michael Bloss német európai parlamenti képviselő szerint a tervek „gigantikus klímaszennyezéshez” vezetnek, és a következő generáció életminősége romlani fog emiatt. A globális hőmérséklet az elmúlt évszázadban folyamatosan emelkedett az emberi tevékenység miatt, de a regionális földrajzi adottságok meghatározzák a felmelegedés sebességét.
Mivel Európa különösen gyorsan melegszik, egyre gyakrabban szembesül szélsőséges hőhullámokkal. Idén több mint egy tucat ország döntött júniusi hőmérsékleti rekordot, Magyarországon, Csehországban és Németországban pedig 40 Celsius-fok feletti értékeket is mértek. A klímaváltozás hatásai tehát közvetlenül érintik a kontinenst, miközben a gazdasági szereplők a szigorodó szabályozások és a zöld átállás kihívásaival küzdenek.
A mostani javaslatcsomag célja tehát egyfajta egyensúly megtalálása a gazdasági versenyképesség és a környezetvédelmi célkitűzések között. A vita várhatóan folytatódik a tagállamok között, hiszen a különböző ipari érdekek és a klímavédelmi elkötelezettség gyakran ellentétes irányba mutatnak, miközben a 2040-es célok elérése továbbra is prioritást élvez az uniós döntéshozók számára.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
