Donald Trump amerikai elnök elutasította Irán azon javaslatát, amely a Hormuzi-szoros kereskedelmi hajózás előtti, egy héten belüli megnyitását célozta volna. Az elnök a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Teherán azért akar megállapodást kötni a szoros azonnali megnyitásáról, mert „olyan rosszul állnak”, hogy kénytelenek lépni. A kritikus fontosságú vízi út, amelyen keresztül a világ olaj- és gázkészletének mintegy ötöde halad át, a februári háború kitörése óta gyakorlatilag le van zárva.
Abbas Araghchi iráni külügyminiszter a Telegramon közzétett bejegyzésében elismerte az amerikai elnök megjegyzéseit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Teherán megvárja a közvetítők hivatalos válaszát. Araghchi korábban New Yorkban, az ENSZ-ben újságíróknak elmondta, hogy a megállapodás „a szükséges feltételek teljesülése esetén” elérhető lenne, hivatkozva egy júniusban aláírt egyetértési megállapodásra (MOU). Az iráni diplomácia vezetője szerint az Egyesült Államoknak tett javaslatok nem tartalmaztak új feltételeket, csupán a korábbi megállapodás elemeit tükrözik.
Trump ugyanakkor határozottan elutasította a felvetést. „Elutasítom az üzletüket” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok már most „teljes ellenőrzést” gyakorol a szoros felett, ahol „hatalmas mennyiségű olaj” halad át. Kifejtette, hogy bár alapvetően nyitott a tárgyalásokra, a jelenlegi iráni ajánlat számára elfogadhatatlan. Araghchi erre reagálva megjegyezte, hogy Trump „sok jó, de sok ellentmondásos kijelentést is tesz, amelyeket sajnos gyakran hallunk”, és jelezte, hogy Teherán a közvetítők végleges álláspontjának ismeretében hoz döntést.
A gazdasági nyomás és a katonai feszültségek egyre inkább meghatározzák a két ország viszonyát. A szoros lezárása jelentős ingadozásokat okozott az energiaárakban, ami fokozza a Trumpra nehezedő gazdasági nyomást a novemberi kongresszusi választások közeledtével. A Wall Street Journal értesülései szerint az amerikai elnök szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Irán teljesítené a követeléseit, és stábjának jelezte, hogy egy megújított bombázási kampányt is valószínűnek tart. A konfliktus hátterében az áll, hogy Irán a február vége óta tartó amerikai és izraeli légicsapásokra válaszul támadta az öbölbeli amerikai bázisokat és az Egyesült Államok arab szövetségeseit, valamint lezárta a szorost.
Masoud Pezeshkian iráni elnök a CBS Newsnak adott interjújában megerősítette, hogy a korábban Pakisztánban aláírt egyetértési megállapodás alapján készek lennének visszatérni a háború előtti állapothoz, ha az Egyesült Államok is így tesz. Ezzel szemben Kirsten Fontenrose, aki az első Trump-adminisztráció alatt a Nemzetbiztonsági Tanácsban szolgált, úgy véli, az Egyesült Államokban nincs politikai akarat az egyetértési megállapodás újratárgyalására, mivel azt Washingtonban rossz üzletnek tekintik, és Irán jelenleg „egy nagyon zárt ajtót dönget”.
Az eredeti, 14 pontos egyetértési megállapodás célja a tűzszünet elérése és a Hormuzi-szoros legalább részleges újranyitása volt. A dokumentum rögzítette, hogy Irán soha nem tesz szert nukleáris fegyverre, valamint előirányozta, hogy az Egyesült Államok, Irán és szövetségeseik befejezik a katonai műveleteket „minden fronton”. A megállapodás tartalmazta a tengeri blokád és egyéb szankciók megszüntetését is, ám a felek kölcsönös támadásai miatt az egyezség összeomlott.
Irán azóta több olyan hajót is megtámadott, amelyek állítása szerint engedély nélkül próbáltak áthaladni a szoroson. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok iráni létesítményeket és tankereket támadott, miközben fenntartja az iráni kikötők blokádját, ami súlyos zavarokat okoz az iráni gazdaságban. Trump ugyanakkor azt állítja, hogy az Egyesült Államok sikeresen biztosítja az olajszállítást a szoroson keresztül, bár a Kpler árupiaci elemzőcég adatai szerint a napi áthaladások száma esetenként kilenc hajóra csökkent.
A helyzetet tovább súlyosbítja a jemeni húszi lázadók fokozódó aktivitása, akik Irán szövetségeseként a Szaúd-Arábiába irányuló olajexportot támadják a Vörös-tengeren. A húszik a hónapban elfoglalták a stratégiai jelentőségű Mokha kikötőjét, amely a Bab el-Mandeb szorost felügyeli, ami további globális szállítási nehézségeket okoz. A szaúdi vezetésű koalíció közlése szerint a lázadók ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadták Szaúd-Arábiát, ami miatt Rijád katonai támogatást kért az amerikai elnöktől.
Trump az ENSZ Közgyűlésén tett kijelentései során arra utalt, hogy egy Iránnal kötendő megállapodás csak a novemberi választások után jöhet létre, miközben felvetette az Iszlám Köztársaság „megsemmisítésének” lehetőségét is, hogy aztán „gyorsan” újjáépíthessék az országot. Araghchi külügyminiszter erre válaszul hangsúlyozta: „a békét nem lehet megsemmisítéssel fenyegetve építeni”.
A diplomáciai patthelyzet és a katonai fenyegetések együttesen egy rendkívül törékeny és kiszámíthatatlan regionális biztonsági környezetet eredményeztek. A szakértők szerint a felek közötti bizalmatlanság mély, és a korábbi megállapodások iránti elkötelezettség hiánya miatt a kereskedelmi útvonalak biztonsága továbbra is bizonytalan.
Az BBC beszámolója szerint a konfliktus elhúzódása nemcsak a globális energiaellátást veszélyezteti, hanem belpolitikai kihívásokat is jelent az Egyesült Államok számára. A választások közeledtével a kormányzat mozgástere szűkül, miközben a regionális szövetségesek biztonsági garanciákat várnak, ami tovább bonyolítja a diplomáciai rendezés esélyeit.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.