Hétnapos béketervezetet nyújtott be Irán a Hormuzi-szoros újranyitásáról

Az RTÉ beszámolója szerint Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter bejelentette, hogy Teherán egy konkrét, hétnapos tervet juttatott el Washingtonhoz Katar közvetítésével, amely lehetővé tenné a Hormuzi-szoros újranyitását és a tengeri forgalom normalizálását. A diplomáciai lépés célja a feszültségek csökkentése, ugyanakkor a hírek szerint Donald Trump amerikai elnök rövid időn belül elutasította az indítványt. Az iráni diplomácia vezetője az ENSZ-ben hangsúlyozta, hogy a választás most az Egyesült Államok kezében van, hozzátéve, hogy országa nem fogad el kényszert, fenyegetést vagy megfélemlítést, és nem adja fel szuverén jogait nyomásgyakorlás hatására sem.

A külügyminiszter szerint amennyiben a szükséges feltételek teljesülnek, a szoros hét napon belül újra megnyitható, és a normális tengeri átjárás helyreállítható. A terv értelmében a feleknek hét napra fel kellene függeszteniük minden ellenségeskedést a Közel-Keleten, beleértve Libanont is. Teherán emellett követeli a befagyasztott iráni vagyoneszközök felszabadítását, amelyek értéke legalább 12 milliárd dollár (kb. 4500 milliárd forint), valamint az iráni olajszállításokat sújtó szankciók eltörlését és az Egyesült Államok által fenntartott tengeri blokád megszüntetését.

A Forradalmi Gárda szóvivője, Hoszein Mohebi a hét folyamán korábban jelezte, hogy a jemeni ellenségeskedések leállítása szintén része az iráni követeléseknek. A javaslat egyfajta kísérlet a február 28-án kezdődött háború lezárására, amely azóta is váltakozó intenzitással zajlik, súlyos gazdasági károkat okozva és ezrek életét követelve, miközben folyamatosan gyengíti az iráni haderőt.

Egy magas rangú iráni tisztségviselő ugyanakkor határozottan figyelmeztetett: az ország nem mutat rugalmasságot nukleáris programjával kapcsolatban, még akkor sem, ha az Egyesült Államok elfogadná a békemegállapodást. Teherán nem hajlandó semmilyen engedményt tenni az urándúsításhoz fűződő jogai tekintetében, sem a dúsított urán külföldre szállítását illetően. Donald Trump korábban többször ígéretet tett arra, hogy Irán soha nem fejleszthet nukleáris fegyvereket.

A júniusban aláírt, ám később összeomlott megállapodás óta a helyzet feszült maradt. A konfliktus akkor éleződött ki, amikor Irán kereskedelmi hajókra nyitott tüzet a szorosban, azzal vádolva azokat, hogy eltértek az előírt útvonaltól. Teherán biztonsági és szuverenitási okokra hivatkozva engedélyhez köti a hajózást, míg az Egyesült Államok rendszeresen válaszcsapásokat mér az iráni part menti területekre.

A kérdés a legmagasabb szintű diplomáciai tárgyalásokon is napirendre került. Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump találkozóján a kínai vezető sürgette a feleket, hogy térjenek vissza a júniusi keretmegállapodáshoz, amely rövid ideig tartó tűzszünetet eredményezett. Kína számára kulcsfontosságú a térség olajellátása, amelyet a Hormuzi-szoros körüli fenyegetések közvetlenül veszélyeztetnek.

Az amerikai nagykövet tájékoztatása szerint Trump figyelmeztette a kínai elnököt, hogy ne támogassa Iránt, amire Peking biztosítékot adott a háromnapos állami látogatás utolsó napján. Bár a diplomáciai erőfeszítések egyelőre nem vezettek áttöréshez, Irán üdvözölte Hszi Csin-ping kezdeményezését a tárgyalások folytatására, miközben továbbra is kitart saját, hétnapos béketerve mellett.

A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket, mivel a Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. A folyamatos katonai jelenlét és a diplomáciai patthelyzet miatt a régióban továbbra is magas a kockázata egy szélesebb körű eszkalációnak, amennyiben a felek nem találnak közös nevezőt a biztonsági garanciák és a gazdasági szankciók kérdésében.