Átmeneti visszaesést tapasztal a német gazdaság a Bundesbank szerint

A német jegybank legfrissebb, szeptemberi havi jelentése szerint a német gazdaság jelenleg átmeneti lassuláson megy keresztül. A szakértők szerint a harmadik negyedévi visszaesés ugyanakkor csak átmeneti tényezőkre vezethető vissza, így a negyedik negyedévre már ismét erőteljesebb növekedést valószínűsítenek.

A Bundesbank elemzése alapján a bruttó hazai termék a harmadik negyedévben csak mérsékelten bővülhet. A növekedést több tényező is fékezi: a Rajnán kialakult alacsony vízállás, a gyengébb export, a visszafogott lakossági fogyasztás, valamint a továbbra is magas energiaárak. Emlékeztettek arra, hogy az év első két negyedévében a német gazdaság még 0,4, illetve 0,3 százalékkal bővült.

Az ipar és a szállítás nehézségei

A Rajna alacsony vízállása már júliusban is éreztette hatását, mivel visszavetette az ipari termelést és megemelte a szállítási költségeket. Az ipar termelése és árbevétele egyaránt jelentősen csökkent, az energiaigényes ágazatok helyzetét pedig tovább nehezítette a fosszilis energiahordozók magas ára. Bár a júliusi export mérséklődött, a jegybank szerint javult az ipar rendelésállománya, amit elsősorban nagy megrendelések támogattak, miközben a nagy megrendelések nélkül számított rendelésállomány már a negyedik egymást követő hónapban csökkent.

Munkaerőpiaci és inflációs folyamatok

A munkaerőpiacon enyhe romlás figyelhető meg: a foglalkoztatottak száma júliusban szezonális kiigazítással 14 ezerrel 45,66 millióra csökkent. A regisztrált munkanélküliek száma augusztusban 2,996 millió volt, 3 ezerrel több, mint júliusban, a munkanélküliségi ráta pedig 6,4 százalékon maradt. A Bundesbank szerint ugyanakkor a foglalkoztatási előrejelző mutatók már a stabilizáció első jeleit mutatják.

Ezzel párhuzamosan az infláció augusztusban 2,9 százalékra emelkedett a júliusi 2,8 százalékról, míg a maginfláció 2,6 százalék maradt. A magas energiaárak továbbra is kockázatot jelentenek, mivel az energiaárak emelkedése közvetve a termelési és szállítási költségeken keresztül más termékek és szolgáltatások árára is hatással lehet. A jegybank szerint az energiaárak tartósan magas szintje késleltetheti az infláció visszatérését az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához.

Az európai energiahordozó-árak összességében a közel-keleti konfliktus kezdete óta nem látott magas szintre emelkedtek, de még elmaradnak a 2021-2022-es energiaválság idején elért szintektől.

A negyedik negyedévi kilátásokat a gazdasági folyamatok mellett a közel-keleti konfliktus alakulása és a fontos vízi utak vízszintjének normalizálódása is befolyásolhatja.