KSH: 1,7%-kal nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben

2026 II. negyedévében:

A GDP volumene a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A második becslésben közölt nyers volumenindex az első közléshez képest nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal nőtt.

Termelési oldal:

A mezőgazdaság hozzáadott értéke a súlyos aszály következtében 12,4%-kal múlta alul az előző év azonos időszakit. Az ipar teljesítménye 3,7, azon belül a feldolgozóiparé 2,7%-kal nőtt. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez és leginkább a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte. Az építőipar hozzáadott értéke 0,3%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,9%-kal emelkedett. A legnagyobb növekedés (6,0%) a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 5,2, az oktatás 2,7%-kal bővült. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 2,2, a közigazgatásé 2,0, a kereskedelemé 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A humánegészségügyi, szociális ellátás teljesítménye 1,6, a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké 1,4, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 1,0, az információ, kommunikációé 0,2%-kal emelkedett. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 1,9%-kal csökkent.

A bruttó hazai termék 2026. II. negyedévi 1,7%-os növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (1,1 százalékponttal), azon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,7 százalékponttal segítette a növekedést, míg az építőipar nem járult hozzá érdemben. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal emelte a GDP volumenét, a mezőgazdaság viszont 0,3 százalékponttal csökkentette azt.

Felhasználási oldal:

A háztartások tényleges fogyasztása 4,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5%-kal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,8%-kal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 6,4, a féltartósok esetében 7,3, a nem tartósok esetében 5,2, a szolgáltatások esetében 4,2%-kal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,5%-kal, a közösségi fogyasztásé 2,0%-kal magasabb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,3%-kal nőtt.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,8%-kal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a II. negyedévben 6,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési, mind a gép- és berendezésberuházások volumene mérséklődött.

A bruttó felhalmozás 9,1%-kal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 5,0%-kal bővült.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 817 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 1,8%-kal, az importé 6,3%-kal magasabb lett. A külkereskedelem több mint 80%-át kitevő áruforgalomban a kivitel 2,4%-kal, míg a behozatal 8,4%-kal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 0,1%-kal, míg importja 3,1%-kal alacsonyabb lett az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2026. II. negyedévi, 1,7%-os bővüléséhez a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 1,9 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,9 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.

2026 II. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:

A gazdaság teljesítménye 0,5%-kal emelkedett.

A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 5,6, az iparé 2,5, a szolgáltatásoké 0,5%-kal nőtt. A mezőgazdaság teljesítménye 15,6%-kal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,0, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 0,8, míg a közösségi fogyasztásé 0,2%-kal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,6%-kal csökkent. A külkereskedelemben az export volumene 2,5%-kal, míg az importé 1,7%-kal nőtt.