A magyar labdarúgás és az 1956-os forradalom drámai napjai

Az 1956-os forradalom eseményei a magyar futballt is alapjaiban érintették, a játékosok sorsától kezdve a bajnoki küzdelmek félbeszakadásáig.

Az 1956-os forradalom napjai mély nyomot hagytak a magyar labdarúgás történetében. A korszak két meghatározó játékosa, Czibor Zoltán és Grosics Gyula is érintett volt az eseményekben. Czibor Zoltán visszaemlékezései szerint fegyverrel vett részt a Széna tér környéki harcokban, emellett a Bp. Honvéd csapatán belül a játékosok őt választották a Forradalmi Bizottság elnökévé, helyettesei pedig Budai II László és Kocsis Sándor lettek.

Grosics Gyula emlékei a forradalomról

Grosics Gyula a Móricz Zsigmond körtér közelében élt, ahol a forradalom napjaiban fegyvereket rejtett el a háza pincéjében, hogy segítse a környéken harcoló diákokat. A kapus felidézte, hogy a körtéren szemtanúja volt egy sortűznek, amely során sokan életüket vesztették. Később, a harcok lecsengése után egy ismeretlen tiszt érkezett hozzá, aki a főnöke utasítására elszállította a pincében tárolt fegyverarzenált.

Megszakadt bajnokság és elmaradt mérkőzések

Október 23-án a sportélet még a megszokott mederben zajlott, a Népsport aznapi száma a bajnoki pótlásokról és a közelgő túrákról írt. Október 28-ra a válogatott svédországi mérkőzést tervezett, a keretet is kijelölték, ám a forradalom miatt a találkozó elmaradt. A bajnokság félbeszakadt, bajnokot nem avattak, a csapatok többsége pedig külföldi túrákra indult. A magyar futball jelentős veszteségeket szenvedett: 1957 nyarára a FIFA 198 magyar emigráns labdarúgó eltiltásáról adott ki körlevelet.

Olimpiai arany október 23-án

Nyolc évvel később, 1964. október 23-án a magyar válogatott Tokióban olimpiai bajnoki címet szerzett a csehszlovákok 2-1-es legyőzésével. A győzelem után Lakat Károly edző Szepesi Györgynek nyilatkozva külön kiemelte: „Annak különösen örülök, hogy éppen október 23-án tudtunk ekkora örömet okozni a magyar népnek!”

Forrás: MLSZ.hu.