Az Országgyűlés megkezdte a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös üzleti beszámolójának vitáját

Az Országgyűlés szerdán megkezdte a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti beszámolójának és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatnak az általános vitáját.

A Magyar Nemzeti Bank 2025. évéről szóló üzleti beszámoló és annak elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitájával kezdte munkáját az Országgyűlés szerdán.

MNB-elnök: az új vezetés alatt a jegybank gazdálkodása feszesebb és átláthatóbb lett, az előző vezetéstől megörökölt hagyaték rendbetétele folyamatban van

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt mondta: a jegybank 2025 márciusában kinevezett új vezetőjeként már elnökjelölti meghallgatásán rögzítette céljait, és az új vezetés az azóta eltelt időszakban következetesen tartotta magát e célkitűzésekhez. Ezek között említette, hogy a jegybank elsődleges törvényi alapfeladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Célul tűzték ki a racionális és hatékony jegybanki működés megteremtését, valamint az egyéb tevékenységek mérséklését, a gazdálkodási fegyelem erősítését. A jegybank emellett független intézményként együttműködik a kormánnyal és a nemzetközi partnerekkel.

Jelezte: a jegybank vezetésében a szemléletváltásnak számos területen látszanak a pozitív hatásai. Az MNB eredménye 2025-ben az előző évihez képest 234,7 milliárd forinttal kedvezőbben alakult. A jegybank saját tőkeállománya 2025. december 31-én 1395 milliárd forint negatív egyenleget mutatott, ez a 2024-es év végéhez képest 269 milliárd forintos javulás. A márciusi vezetőváltás után a 2025. évre eredetileg jóváhagyott pénzügyi tervet júniusban módosították, az előirányzatot 10,7 milliárd forinttal csökkentették. A működési költségek csökkentésével 2025. végére a csökkentett előirányzathoz képest is további 4,2 milliárd forinttal mérsékelte költségeit a jegybank, így az eredeti működési költségtervhez képest összesen 14,9 milliárd forinttal csökkentek az MNB tényleges kiadásai.

Varga Mihály nyolc pontban részletezte az MNB új vezetésének 2025-ös eredményeit.

Az első és legfontosabb terület az alapmandátum teljesítése, az infláció leszorítása. A hazai éves átlagos infláció 2025-ben 4,4 százalék volt. A fogyasztóiár-index 2025 januárjában 5 százalék fölé gyorsult, és októberig a 4 százalékos toleranciasáv felett alakult. Az áremelkedés üteme 2025 utolsó két hónapjában a toleranciasávba, tehát 2 és 4 százalék közé mérséklődött, decemberben 3,3 százalékon állt.

Második pontként arról beszélt, hogy az új vezetés hivatalba lépése óta igyekezett stabilizálni a forint árfolyamát, aminek eredményeként a forint nemhogy stabilabb lett, de jelentősen erősödött is. A 2025-ös év elején 416 forintos szinten álló euró-forint árfolyam decemberre 380 forintra javult, idén pedig tartósan 365 forint körül alakul.

Varga Mihály harmadik pontként említette a nemzetközi tartalékok kezelését. Az ország arany- és devizatartalékának mértéke a 2025. év során mintegy 5,7 milliárd euróval nőtt, így a 2024. év végi 44,6 milliárd euróról 2025. december végére az állomány 50,2 milliárd euróig emelkedett.

Negyedik pontként szólt a jegybank elnöke arról, hogy a bank kiemelt figyelemmel követi a hitelintézeti szektor kockázatainak alakulását. Az erre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a magyar bankrendszer 2025-ben nemcsak megőrizte, hanem meg is tudta erősíteni a stabilitását. A bankszektor úgynevezett tőkemegfelelési mutatója 2025 végén 20 százalékon állt. A nem teljesítő hitelek aránya a háztartások körében 1,6 százalékra, történelmileg is alacsony szintre, a vállalati szektorban pedig 3,2 százalékra javult 2025-ben. A háztartások és a vállalatok 90 napon túl nem teljesítő hiteleinek aránya a teljes hitelállományon belül csupán 1-1 százalék körül alakult.

Azt is mondta: a jegybank 2025. december végéig 1065 pénzügyi intézmény teljes körű felügyeletét látta el, valamint több mint ezer további intézmény felett gyakorolt valamilyen formában felügyeletet.

Varga Mihály ötödik pontként az áttekinthető és racionalizált működés megteremtéséről beszélt, melynek részeként a jegybank tulajdonát képező 1422 darabos kortárs gyűjtemény, a Magyar Nemzeti Galériával kötött együttműködési megállapodás keretében harminc hazai, elsősorban vidéki múzeumnál talált új otthonra. Az egyéb tevékenységek mérséklésével egyes feladatkörök is megszűntek, így 15 százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre, emellett jelentősen mérsékelték a kommunikációs és rendezvényköltségeket, és felmondták a nagy költségű ingatlanbérleti szerződéseket.

Hatodik pontként beszélt Varga Mihály a jegybanki alapítványi működés felülvizsgálatáról, melynek keretében a szükséges feljelentéseket az alapítvány új vezetése már 2025 áprilisában megtette. Emellett az MNB a Szabadság téri székház előző elnökségi ciklus idején történt felújításának ügyében is feljelentést tett.

Hetes pont – folytatta -, hogy az új vezetés több együttműködést indított a reálgazdaság szereplőivel.

Végül nyolcadik pontként azt említette, hogy szervezeti szintű változás is zajlott a jegybanknál, az intézmény nemzetközi tevékenységét 2025 óta egy erre szakosodott nemzetközi alelnökség irányítja.

Varga Mihály úgy összegzett: az új vezetésnek az inflációt sikerült a jegybanki célnak megfelelően letörni, a jegybank gazdálkodása feszesebb és átláthatóbb lett, az előző vezetéstől megörökölt hagyaték rendbetétele folyamatban van. A szigorú és következetes monetáris politika eredményei így már a 2025. év mutatóiban is megjelenik.

A parlamenti vita során a képviselők áttekintik a jegybank elmúlt évi tevékenységét, valamint a monetáris politika és a gazdálkodás terén elért eredményeket.