Magyar Péter: 2100 milliárd forint jut adócsökkentésre, béremelésekre és családtámogatásokra 2027-ben

Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben tartott napirend előtti felszólalásában ismertette a 2027-es évre vonatkozó költségvetési elképzeléseket és a kormány tervezett intézkedéseit.

Magyar Péter jelezte: az adócsökkentésre, a családi pótlék megduplázására, a nyugdíjemelésre, az ágazati béremelésekre és a Hugonnai Vilmáról elnevezett egészségügyi programra összesen több mint 2100 milliárd forintot költenek 2027-ben.

Hozzátette: mindezt úgy valósítják meg, hogy közben stabil legyen a magyar költségvetés, és versenyképes legyen a magyar gazdaság.

Közölte: jövőre jelentősen, 4,9 százalékra csökkentik az előző kormány által 8,3 százalékra növelt költségvetési hiányt – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt a 2027-es költségvetést bemutatva.

A kormányfő kiemelte: úgy teremtik elő a vállalásaik fedezetét, hogy soha nem látott mértékben visszafogják az állami pazarlást, és nagyobb részt kérnek azoktól, akik többet tudnak vállalni.

Az így megteremtett forrásokból soha nem látott arányban teljesítik a vállalásaikat már a kormányzásuk első évében – értékelt Magyar Péter.

Magyar Péter bejelentette: növelik a legnagyobb, évi 180 milliárd forint árbevétel feletti vállalatok társasági adóját. A kormányfő kifejtette: ezen vállalatok tényleges befizetése most sem éri el a 9 százalékot és ezután is csak 11 százalék körül fog alakulni.

Növelik az innovációs adó mértékét is 0,2 százalékról 0,5 százalékra, amit a mikro- és kisvállalkozásoknak nem kell megfizetniük – jelezte.

Megerősítette, hogy bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, amiból éves szinten 200 milliárd forintos bevételt várnak.

Az igazságosság megköveteli, hogy akiknek sokkal több jutott így vagy úgy, azok valamennyivel többet adjanak bele a közösbe – fogalmazott a kormányfő.

A mintegy 15 ezer milliárdos vagyonadója szinte teljes mértékben fedezi majd a 250 milliárd forintos szja-csökkentést, amiből több mint két és fél millióan részesülnek – közölte.

Kitért arra is, hogy a nagyvállalatok társaságiadó-támogatási rendszerét is átalakítják. Minden kedvezményt ahhoz kötnek, mely cég mennyivel teszi gazdagabbá Magyarországot, és mit ad a magyar embereknek, azaz célzottá teszik a fejlesztési adókedvezményeket.

Egyenletesebbé és igazságosabbá teszi a kormány a kiskereskedelmi adó terheit 2027-től – mondta Magyar Péter. Az adóalap egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti részének adókulcsa 0,45 százalék lesz, ami mintegy 3000-3500 vállalkozást érint – közölte.

Az egymilliárd forintig terjedő árbevételrész továbbra is adómentes marad, így a legkisebb magyar családi boltokat semmilyen új teher nem éri, valamint az ötvenmilliárd forint feletti felső sávok egy, illetve 4,5 százalékos kulcsai sem változnak – tette hozzá a kormányfő.

Azt mondta, az „örökölt” költségvetési helyzetben mindenkinek felelőssége a közös teherviselés, ezért kérnek arányos hozzájárulást a nagyobb szereplőktől az ország működéséhez. Hangsúlyozta: vállalják, hogy amint stabilizálták a költségvetést, átfogóan és véglegesen újragondolják a kiskereskedelmi adóztatást, de addig nagyobb hozzájárulást kérnek az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól.

Magyar Péter bejelentette, hogy a társasági adó és az innovációs járulék változásaiból 260 milliárd forint, az energiacégek nagyobb befizetéseiből százmilliárdos többlettel számolnak a 2027-es költségvetésben. Arról is beszélt, hogy emelik az egészségre ártalmas termékek, „a dohány után az égetett szeszek” adóterheit és többet kérnek a természeti erőforrások használatáért. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a környezetterhelés, a szennyezés, a bányászat olyan költségeket okoz, amelyeket az egész társadalom visel – mutatott rá.

Bejelentette, nagyobb adóterhet rónak ki a környezetet szennyezőkre is.

A bányajáradék emelése 37 milliárdos, a jelenleg nulla százalékos reklámadó 3,75 százalékra növelése pedig több mint 14 milliárd forintos pluszbevételt jelent a jövő évi költségvetés számára – közölte hétfőn, az Országgyűlésben mondott napirend előtti felszólalásában Magyar Péter miniszterelnök.

Elmondta: a bizalmi vagyonkezelők eddig nem fizettek sem társasági, sem osztalékadót. Ezeket a kiskapukat most egytől egyig bezártuk – jelentette ki Magyar Péter.

Kitért rá: változás lesz a cégautók adózásánál is, de akinek egyetlen, nem nagy teljesítményű cégautója van, annak nem nő az adóterhe. Az első autó után továbbra is levonható marad a gépjárműadó a cégautóadóból, azonban a második autótól ezt a kedvezményt megszüntetik – közölte. Hozzátette: a nagy teljesítményű cégautók adóját megemelik.

Közölte, a kormány olyan beruházásokat indít el, amelyek ahol lehet uniós, ahol kell magyar forrásokra támaszkodnak, és amelyek munkát adnak a magyar vállalkozóknak, vállalatoknak, munkavállalóknak, és amelyek befektetést jelentenek Magyarország jövőjébe.

Kifejtette, az újonnan elinduló Wekerle Sándor lakásépítési programban már 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanak megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre. Az azt követő három évben, felmenő rendszerben 550 millió euró uniós forráson alapulva több százmilliárd forintot fordítanak majd erre a programra, amelyhez banki és piaci finanszírozás legalább ekkora mértékben fog társulni – magyarázta.

Szerinte olyan építkezéseket indítanak el, amelyek a lakáspiac egészére képes lesz hatni és érdemben bővíti a megfizethető otthonok arányát és számát; a fiatalok itthoni boldogulását és az építőipart egyszerre fogja segíteni a program.

Hangsúlyozta, jövőre továbbra is igénybe lehet venni az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot új lakások építése és vásárlása esetén.

Magyar Péter a kormány átfogó otthonteremtési programjának nevezte a Wekerle Sándor plusz programot. A kormányfő közölte, a Wekerle plusz vásárlási és építési hitel a 18 és 41 év közötti fiatalok önálló életkezdését szolgálja, kiszámítható és igazságos feltételekkel.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a tervezett intézkedésekkel a költségvetés stabilizálása mellett a fiatalok otthonteremtését és a magyar gazdaság jövőjét kívánják megalapozni.