Több mint 600 ezer állami dolgozó kap béremelést, és nő az önkormányzatok támogatása a 2027-es költségvetésben

Az Országgyűlésben tartott napirend előtti felszólalásában Magyar Péter miniszterelnök ismertette a 2027-es költségvetési évre vonatkozó kormányzati terveket, különös tekintettel az állami alkalmazottak bérrendezésére és az önkormányzatok finanszírozási helyzetére.

Közölte: átlagosan 21,5 százalékkal növelik a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (noks) dolgozók nettó bérét 2027-től – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben hétfőn napirend előtt. A kormányfő azt mondta: az intézkedés 76 ezer embert és a családjukat érinti.

Jelezte: az átlagkeresettel számolva, az adócsökkentéssel együtt egy pedagógiai asszisztens havonta körülbelül 51 ezer forinttal fog több pénzt kapni.

Azzal indokolt: az iskolák mindennapjai ezeknek a szakembereknek a munkájára is épül, noks-dolgozók segítik a pedagógust, foglalkoznak a több figyelmet igénylő gyermekekkel, azonban az elmúlt 16 évben bérük rendezését újra és újra elhalasztották.

Továbbá átlagosan 10,7 százalékkal emelkedik a művelődési, könyvtári és közművelődési dolgozók nettó bére. A miniszterelnök közlése szerint ők azok, akik életben tartják a települések közösségeit, programot szerveznek, továbbadják a helyi hagyományokat és helyet teremtenek a találkozásoknak, a tanulásnak és az együttlétnek.

A nemzeti kultúráról nemcsak beszélni kell, nem ellopni kell NKA-támogatásnak álcázva, hanem azért tenni kell – fogalmazott.

A magyar kultúrát a közművelődésben dolgozók, a könyvtári dolgozók tartják életben településről településre, nemzedékről nemzedékre – hangoztatta, hozzátéve: büszkék rájuk és azt akarják, hogy ezt a megbecsülést a hónap végén is érezzék.

Magyar Péter azt is bejelentette, hogy 10 milliárd forintot különítenek el az állami fenntartású egyetemen dolgozó oktatók bérének rendezésére.

A fideszes képviselőknek üzenve azt mondta, hogy 16 évük, 16 költségvetésük volt arra, hogy megadják nekik a méltó megbecsülését, de ehelyett kettészakították a magyar felsőoktatást, miközben az állami egyetemek oktatóit és dolgozóit szándékosan „kiéheztették”. A kormány véget vet ennek a megalázó helyzetnek, tízmilliárd forintos forrást biztosít a bérek azonnali korrekciójára – emelte ki. Az emelés pontos részleteiről és a munkakörönkénti arányos elosztásról az illetékes tárca egyeztet az érintett egyetemekkel és a dolgozói érdekképviseletekkel – tette hozzá.

Folytatódik a közoktatásban a pedagógusi béremelés, ahogy az igazságügyi dolgozók béremelése is, ezekre összesen 178 milliárd forintot költenek – jelentette be.

A kormányfő úgy összegzett, hogy legalább 603 ezer állami alkalmazott jövedelmét növelik és 677 milliárd forintot fordítanak erre a béremelésre. Ez körülbelül akkora pénz, amit egy év alatt „Orbán Viktorék autópályakoncesszió címen Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak juttattak volna” – fogalmazott.

Ezek az ágazati béremelések nagy visszhangot váltanak majd ki, vannak ágazatok, amelyek szerepelnek a felsorolásban, vannak, amelyek szerepelnek, de magasabb emelésre számítottak. A fel nem sorolt ágazatokban egyedi megállapodások alapján hajtanak végre béremelést, a költségvetési lehetőségek szigorú figyelembe vételével – közölte.

Ismertetése szerint belekezdenek a „vállalhatatlan minőségű” iskolai közétkeztetés színvonalának javításába. Elindítják a Jeney Lajos iskolafejlesztési programot: iskolafejlesztéseket és -bővítéseket készítenek elő; energiatakarékos épületeket, átrendezhető tantermeket, kísérletezésre és alkotásra alkalmas műhelyeket, közösségi és szabadtéri tanulóhelyeket is terveznek, olyan iskolákat, ahol a gyerekek kérdezhetnek, együtt dolgozhatnak, kipróbálhatják az ötleteiket, felfedezhetik, miben tehetségesek – közölte.

Az önkormányzatokról szólva azt mondta, az Orbán-rendszer elnyomta, kivéreztette, „politikai hűbérként” kezelte az önkormányzatokat, elvette bevételeiket, szűkítette önállóságukat, megalázta őket. Mi ezzel a gyakorlattal szakítunk – hangoztatta, úgy fogalamzva, számunkra nincs fideszes, vagy tiszás település, egy országhoz tartozunk és minden magyar emberért felelősek vagyunk.

Bejelentette, a kormány jövőre 64 milliárd forinttal növeli az önkormányzatok támogatását, és 15 százalékkal, 62 milliárd forinttal csökkenti a szolidaritási hozzájárulás terhét.

Közölte, Budapestnek a Budapesti Közlekedési Központon (BKK) keresztül további ötvenmilliárd forintot biztosítanak a közösségi közlekedésre, ennyivel tehermentesítve a főváros költségvetését. Visszaállítják a vidéki városok helyi közlekedésének állami támogatását is, erre 10 milliárd forintot fordít a kormány – tette hozzá.

A kormányfő azt mondta, kifizetőhelyekre az önkormányzatokban sincs szükség, ezért „zajlik a teljesen feleslegessé vált megyei közgyűlések, politikai kifizetőhelyek megszüntetésének gyors előkészítése”.

Közölte: „politikai sportállások fenntartására” a jövőben nem költenek adóforintokat, a közpénznek minden szinten az ott élő emberek szolgáltatásait kell finanszíroznia.

Az önkormányzat legyen végre a szó valódi értelmében az emberek önrendelkezésének a helye, ahol a helyi közösség akarata alakítja a közös életet, és a megválasztott vezetők csak az ott élőknek tartoznak számadással – hangsúlyozta, azt ígérve, hogy a kormány ehhez biztosít most több forrást.

Bejelentette: a 2026-os költségvetésből kivezetett, mintegy 700 milliárd forintnyi „pazarlás” megtakarítása jövőre is megmarad, és ezt 2027-ben további 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel egészítik ki. A kormányfő azt mondta: az „Orbán-rendszer fenntartása” évente több mint 2000 milliárd forintjába került a magyar embereknek, túlárazott beszerzésekre, „csak a haveri cégeket gazdagító koncessziókra”, kormányzati kommunikációra, a közmédiára, a kekvák fenntartására ment el feleslegesen az emberek pénze, miközben a volt kormányoldal azt mondta az embereknek, hogy nincs miből többet adni. „De volt pénz!”, ők döntöttek úgy, hogy ezt a pénzt „inkább ellopják, hazaviszik, másra költik”.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés a pazarló kiadások leépítésével és a források hatékonyabb átcsoportosításával kívánja biztosítani a közszolgáltatások színvonalának emelését.