A The Guardian beszámolója szerint a Trump-adminisztráció egy újabb, kiterjedt vámhullámot vezet be, amely több mint 80 országot érint. Az intézkedés célja az a 10 százalékos globális vámteher felváltása, amelynek hatálya péntek kora reggel jár le. Ez a lépés az amerikai kormányzat agresszív kereskedelempolitikájának legújabb, jelentős állomása, amely alapjaiban érinti az Egyesült Államok nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait.
Részletek a vámokról és a jogi háttérről
Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője csütörtökön késő este jelentette be, hogy az Egyesült Államok 10 és 12,5 százalék közötti vámot vet ki a legfontosabb kereskedelmi partnerekre. A vámok az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakaszán alapulnak, amely kifejezetten a kényszermunkát alkalmazó országok elleni fellépést teszi lehetővé. Greer hivatalos közleményében hangsúlyozta: „A mai intézkedés megkezdi az emberi jogi visszaélések és a torzító kereskedelmi gyakorlatok korrigálását, hogy javítsa a munkavállalók jólétét mindenhol”. Hozzátette, hogy biztatónak tartja azon kereskedelmi partnerek hozzáállását, amelyek gyorsan léptek a kényszermunkával előállított termékek importtilalmának bevezetésére, és várja az intézkedések hatékony végrehajtását.
Előzmények és a bírósági csapások
A Trump-adminisztráció kereskedelempolitikája februárban súlyos csapást szenvedett el, amikor az amerikai legfelsőbb bíróság több korábbi vámot is törvényellenesnek nyilvánított. Bár az Egyesült Államok ezeket egy 10 százalékos globális vámtarifával váltotta fel, ezek az intézkedések most pénteken lejárnak. Az elnök és tisztségviselői szerint a vitatott kereskedelmi menetrend segíti az amerikai ipari központok újjáélesztését és a munkahelyteremtést, ugyanakkor a szakértők szerint a folyamatosan változó szabályozási környezet bizonytalanságot szül a globális piacokon.
Inflációs aggályok és szenátusi vita
A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kiterjedt vámok növelik az országos árakat. Az Egyesült Államokban az infláció az év elején hároméves csúcsra emelkedett, ami komoly politikai feszültséget okoz. A szerdai szenátusi meghallgatáson Jamieson Greer tagadta, hogy a vámok drágulást okoztak volna. Amikor Elizabeth Warren demokrata szenátor arról kérdezte, hogy a vámok növelték-e az amerikai családok terheit, Greer határozottan azt felelte: „Nem.”
Greer érvelése szerint a maginfláció éves szinten 2,6 százalékra esett vissza, ami szerinte jelentős javulást jelent a 2025 januári adatokhoz képest. A maginfláció mutatója nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárakat, így a valós megélhetési költségek alakulása továbbra is vita tárgya. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az általános infláció mértéke jelenleg valamivel magasabb, mint amikor Joe Biden elnök távozott hivatalából, ami tovább élezi a politikai vitákat a kormányzat gazdasági teljesítményéről.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
