Felfelé módosította a magyar gazdaság növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, World Economic Outlook (WEO) jelentésében foglalt előrejelzései a magyar gazdaság növekedéséről egybevágnak a piaci konszenzussal. A gazdaságkutató intézetek szerint az IMF által közölt adatok és a hazai szakmai várakozások között csupán a kilábalás ütemezésében mutatkozik érdemi eltérés.

Az IMF a korábbi, áprilisi 1,7 százalékos becsléséhez képest 1,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozását, míg a jövő évi előrejelzést 2,0 százalékról 2,1 százalékra módosította. Ezzel párhuzamosan az inflációs várakozások is jelentősen csökkentek.

A magyarországi inflációs előrejelzését erre az évre 1,9 százalékra vitte le az áprilisban becsült 3,8 százalékról, a jövő évit pedig 3,5 százalékról 2,8 százalékra változtatta.

Egyező irányok, eltérő ütemezés

Kozák Ákos, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó (EGKT) társalapítója és gazdaságkutatási igazgatója szerint az IMF módosításai irányukban egybeesnek az intézet szeptemberi prognózisával. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság 2026-ban kilép a hároméves stagnálásból, a dezinfláció pedig a vártnál gyorsabb volt.

Az EGKT 1,6 százalékos növekedési becsléséhez képest az IMF 1,9 százalékos értéke valamivel optimistább. A különbség azon múlik, hogy az aszály, a készletek leépülése és a választás utáni fiskális fordulat mellett folytatódik-e a második félévben a negyedéves bővülés.

Jövőre az IMF óvatosabb: 2,1 százalékra előrejelzett növekedési üteme elmarad mind az EGKT 2,5, mind az MNB 2,9 százalékától, ami vélhetően a szükséges költségvetési kiigazítás fékező hatását tükrözi. A két év együttes bővülése mindkét pályán nagyjából 4 százalék, így a nézetkülönbség a kilábalás időzítéséről, nem a mértékéről szól.

Az IMF diagnózisa a magyar gazdaságról

Kozák Ákos felidézte, hogy az IMF október 6-ig tartó országlátogatása után kiadott országvéleménye lényegében egybecseng az Egyensúly Intézet szakmai álláspontjával. A bőkezű állami ösztönzőkre épülő, külföldi működőtőke-bevonás által vezérelt feldolgozóipari modell kimerült.

A szakértő szerint a bérek gyorsabban nőnek a termelékenységnél, a beruházás gyenge, a beavatkozó gazdaságpolitika pedig tompítja a versenyt és az innovációt. Az előre ütemezett gyors fiskális kiigazítás iránya indokolt, ugyanakkor ez a káros prociklikus gazdaságpolitika következményeinek az ára: mivel a konjunktúra éveiben nem képződtek tartalékok, a kiigazítás most gyenge ciklikus helyzetben esedékes.

Piaci és intézeti vélemények

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója szerint az IMF 2027-es magyar GDP-re vonatkozó várakozása szerény mértékben javult, miközben a nemzetközi piac és a független szakértők ennél nagyobb növekedést várnak jövőre. A 2026-os 1,9 százalékos IMF-előrejelzés kissé meghaladja ugyan az 1,8 százalékos piaci konszenzust, de beleillik a mainstreambe.

Palócz Éva szerint az inflációra vonatkozó 3,8 százalékos áprilisi becslés már akkor is kilógott a piaci előrejelzések közül, így az 1,9 százalék reális. A 2027-re vonatkozó 2,8 százalékos infláció szintén beleillik a 2,5-3,0 százalék közötti piaci várakozásokba. A folyó fizetési mérleg esetében a valutaalap jövőre jelentős források beérkezésével számol.

Az idei 7,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél szerinte nagyon konzervatív, ennél csak jobb lehet, akár 7 százalék is, közben az IMF 7,0-7,5 százalék közötti várakozása is optimistább a magyar kormányénál.

Borúsabb idei kilátások

Molnár László, a GKI vezető kutatója szerint a GKI idei növekedési kilátásai borúsabbak, a jövő éviek pedig derűsebbek az IMF prognózisához képest. Az idei GDP-növekedés szerinte 1,4 százalék vagy kevesebb lehet, tekintettel az aszályra és az építőipar gyengélkedésére, az EU-források növekedési hatása pedig elhanyagolható.

Jövőre a növekedés 2,8 százalékra gyorsulhat, részben az alacsonyabb bázis miatt. A növekedést támogatják a jövedelempolitika új elemei, mint az áfacsökkentés, az alacsony nyugdíjak soron kívüli emelése, a szociális és egészségügyi szféra béremelése, illetve az ipar növekedése és az építőipar uniós forrásokra támaszkodó meglódulása.

A GKI szerint a fogyasztói árindex idén 1,9 százalék körül alakulhat, jövőre 3,5 százalékot várnak, főleg az energiaárak emelkedése miatt. Az árszint növekedését várhatóan a gyengébb forint is fűteni fogja, és további bizonytalanságot jelent az árrésstop kivezetése és a rezsicsökkentés esetleges átalakítása.

A folyó fizetési mérleg idén -0,7 százalék körül alakulhat, 2027-ben 0 körüli szintet érhet el. A munkanélküliség idén 4,5 százalékos lehet, ami egybeesik az IMF-várakozással, jövőre pedig 4 százalékot vár a GKI.