A vártnál alacsonyabb, 1,6 százalékos inflációt mért szeptemberben a Központi Statisztikai Hivatal

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az adat az augusztusi 1,3 és a júliusi 1,2 százalékos emelkedést követően alakult így, ugyanakkor jelentősen elmaradt az elemzői konszenzustól.

A szakértők kellemes meglepetésként üdvözölték a várakozásaiknál alacsonyabb szeptemberi inflációs adatot. A folyamatban az üzemanyagok drágulását az élelmiszerek árának várt emelkedése helyett további csökkenés, valamint a szolgáltatások díjainak mérsékeltebb emelkedése ellensúlyozta.

Egy hónap alatt 0,2 százalékkal nőttek az árak. Az elemzők 1,8 százalékos szeptemberi inflációt vártak.

Varga Mihály jegybankelnök közösségi oldalán rövid bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy az 1,6 százalékos szeptemberi infláció historikusan és nemzetközi összevetésben is alacsony áremelkedést jelent. Hangsúlyozta, hogy az infláció összhangban van az MNB Inflációs jelentésének alappályájával, és hozzáfűzte, hogy a jegybank az árstabilitás elérésével és annak fenntartásával támogatja az ország fenntartható növekedését.

Visszafogott árazási dinamika

Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza szerint a szeptemberi infláció a vártnál jóval visszafogottabban gyorsult. A friss adatok továbbra is visszafogott alapvető árazási dinamikára utalnak, az éves maginfláció is tovább mérséklődött. Az infláció szeptemberi gyorsulásáért elsősorban a járműüzemanyagok drágulása felelt, az adat legfontosabb üzenete azonban az, hogy nem az üzemanyag okozta a meglepetést, hanem minden más.

A forint gyengülése egyelőre nem érződött sem az élelmiszerek, sem a szolgáltatások árváltozásában. Havi összevetésben csökkent az élelmiszerek ára, de a valódi meglepetés a szolgáltatások 0,5 százalékos havi árcsökkenése volt. Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint az infláció az év végéig lassan emelkedő pályán mozoghat, decemberre eléri a 2,4 százalékot. A jövő év elején ugyanakkor a vállalatok már beépíthetik áraikba a második félévben bekövetkezett költségemelkedést, aminek hatására az infláció átmenetileg 3,5 százalék közelébe emelkedhet. Az idei év egészében átlagosan 1,8 százalékos inflációval kalkulálnak a banknál.

Elemzői várakozások és kockázatok

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy a szeptemberi fogyasztói inflációs adat elmaradt a bank várakozásától és az elemzői konszenzustól. A vártnál kedvezőbb adatok támogatják a jegybank új, 2028-ra kitűzött 2,5 százalékos inflációs céljának elérését. A kilátásokat tekintve azonban borúsabb a kép: a megemelkedett energiaárszint már kezd begyűrűzni a hazai termelői árakba, ami fokozatosan jelentkezik majd a fogyasztói árakban is. Ezzel párhuzamosan a globális élelmiszerárak is növekedésnek indultak az elmúlt hónapokban. Az idei évre 1,8 százalékos, a jövő évre 3,0 százalékos átlagos inflációt várnak az Ersténél.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint ismét kellemes meglepetés a vártnál lassabb pénzromlás, ami azt jelenti, hogy a magyar infláció továbbra is az inflációs cél, sőt a célsáv alja alatt van. Az alacsony inflációban szerepet játszanak az alacsony világpiaci élelmiszerárak, a stabil, a korábbinál erősebb forintárfolyam, illetve az inflációs várakozások alacsony szintje. Mérséklődött az élelmiszerek ára, ami azt is jelenti, hogy az árrésstop miatt az alacsonyabb világpiaci árak és az erősebb forint hatása eljut a fogyasztókig. A szeptemberi pozitív meglepetést a szolgáltatások árának alakulása okozta, amiben az olcsóbb belföldi és külföldi utazás játszott szerepet, azaz egy szezonális hatás, amely a főszezonból az utószezonba lépéssel minden évben megtörténik.

Hosszabb távú kilátások

Az MBH Bank elemzőinek kommentárja szerint a nyári lokális mélypont után az év végéhez közeledve fokozatos áremelkedésre lehet számítani. Ami a két nagy kategóriát, az élelmiszerek és a szolgáltatások árának éves változását illeti, felemás kép rajzolódik ki: miközben az élelmiszerek ára továbbra is csökken, addig a szolgáltatások áremelkedési üteme 5 százalék közelében maradt. Az MBH szakértői szerint nagyjából 2027 közepéig tovább gyorsulhat az infláció, de még így sem fenyeget az a veszély, hogy átlépnénk a toleranciasáv felső, 4 százalékos határát.

Reménykednek abban, hogy a közel-keleti konfliktust még idén sikerül lezárni, ami árcsökkentő hatással bírna az üzemanyagoknál. Az élelmiszereknél viszont az aszály hatása lassan már megjelenhet, várakozásuk szerint lassú drágulás indulhat be. Jó hír ugyanakkor, hogy a vállalatok áremelési szándékai továbbra is nyomottak, miközben a béremelkedési ütem is a vártnál gyorsabban mérséklődik. Az MBH egyelőre nem módosítja idei átlagos 1,9 százalékos várakozását, 2027-re pedig 2,5-3 százalék közötti éves átlagos drágulást prognosztizálnak. Ami a kamatkilátásokat illeti, tartják azt az előrejelzésüket, miszerint az MNB csak jövőre folytathatja a kamatcsökkentéseket.

Az árrésstop kivezetése

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az élelmiszerárak éves csökkenéséről megjelent friss KSH-adattal is azt igazolja, hogy a helyzet jó lehetőséget biztosít az árrésstop kivezetésére, ami így nem okozna újabb jelentős növekedést a fogyasztói árakban. Az OKSZ úgy látja, hogy az árrésstop kivezetése után újra elinduló komolyabb árengedményes akciók több százezer magyar családnak tennék jó áron elérhetővé az alapélelmiszereket is.

Az árrésstop kivezetésével a települési kisboltok felszabadulnának a rájuk nehezedő nyomás alól, ami miatt tömegesen zártak be az elmúlt években, emellett újra elindulhatnának a beruházások és a fejlesztések a kiskereskedelmi szektorban.

A friss adat továbbra is mérsékelt inflációs környezetre utal, ám az energiaárak emelkedése és a forint árfolyamának alakulása továbbra is kockázatot jelent a jövőbeli folyamatokra nézve.